Fejezet

  1 V     |          övet képeznek körülöttük, a víz alatt lappangva s éppen
  2 IX    |    rétegeiben s az egész hajófeneket víz alá kellett volna merítnünk,
  3 XIII  |            is lehetetlen járkálni. A víz nem képes többé lehûtni
  4 XV    |              a hátsó födélzetre.~- A víz bemegy a hajóba, - szól
  5 XV    |          hajóba, - szól hozzám - s e víz - Isten segítsen rajtunk! -
  6 XV    |         tûzhely alapját már elérte a víz az elsõ sorban álló gyapot‑
  7 XV    |           hadd oltsa ki a tüzet ez a víz, aztán majd õ ellene fordulunk!
  8 XV    |              félelmes, mint a tûz! A víz a tengerész eleme s a tengerész
  9 XV    |      gondolat foglal el, hogy most a víz küzd értünk, még pedig sikeresen
 10 XV    |             pattogása helyett most a víz sistergése hallatszik, amint
 11 XVI   |     visszahúzódott, nincs hat lábnyi víz a hajó körül. Itt‑ott kiemelkedik
 12 XVI   |         fordul‑e föl a hajó, amint a víz lejebb száll; de most már
 13 XVI   |             sötét szinét. Ott mély a víz. Ott végzõdnek a szirtek.~
 14 XVI   |            Chancellor körül, hanem a víz és az ég ugyanazon egy határvonalban
 15 XVI   |            hajóközben nagymennyiségû víz lesz, de nem lehet tudni,
 16 XVI   |            Elsõ dolguk kipuhatolni a víz magasságát s a kormányos
 17 XVI   |            kiderül, hogy öt lábnyi a víz a hajóközben, de a kapitány
 18 XVI   |             hadd végezze el dolgát a víz. Elõbb a tûzzel kell végezni.
 19 XVI   |            kell végezni. Aztán jön a víz.~Nem jobb lesz‑e rögtön
 20 XVI   |              nevezetesen csökkent; a víz bizonyosan behatolt a hajófenék
 21 XVI   |          csúcsai mind eltüntek már a víz alatt. Várható, hogy a Chancellor
 22 XVI   |       hajóközében is emelkedni fog a víz, amint a tenger szintje
 23 XVI   |      nemsokára arról értesít, hogy a víz már kilenc lábnyi a hajóban
 24 XVI   |         újabb gyapotrétegek merülnek víz alá, de azon csak örülhetünk.~
 25 XVI   |             sziklák legnagyobb része víz alá merült; csak a határvonalai
 26 XVII  |               ahová nem hatott föl a víz a hajóközben. De nem vesztegeti
 27 XVIII |          oszlopszerûen nyúlnak le. A víz köröskörül szerfölött mély
 28 XVIII |        Csakhogy a staffai barlangban víz a talaj, míg itt csak a
 29 XIX   |              a tenger leapad, apad a víz a hajófenékben is s a két
 30 XIX   |              hajófenékben is s a két víz fölszíne egyenlõ magasan
 31 XIX   |                hogy a lyuk, melyen a víz be és kiömlik, nagy, mert
 32 XIX   |            megtelik és leapad benn a víz.~S valóban a szakadék a
 33 XIX   |             folytán le fog szállni a víz színe, Kurtis Róbert gyapotot
 34 XIX   |               mert lassanként fogy a víz a hajófenékben s a legények
 35 XIX   | elindulhatunk.~Két napi munka után a víz nagyrészben ki volt már
 36 XIX   |              mint mikor a kimerített víz helyébe ép annyi jön újra
 37 XX    |           tûz. A doboz sérületlen, a víz sem rongálta meg tartalmát
 38 XX    |            betemetem a lyukat, hol a víz bejön, amilyen szilárdan
 39 XX    |             idején is alig van annyi víz, amennyi a Chancellor számára
 40 XX    |             csak engedte a hajózható víz, de gerincének elõrésze
 41 XXII  |              és elkiáltja magát:~- A víz két lábnyira van bent!~Kurtis
 42 XXII  |             deszkaszál vált szét s a víz jó gyorsan tódul a hajófenékbe.~
 43 XXII  |        mérõzsineget s látják, hogy a víz a hajóban három lábnyi.~
 44 XXII  |             meggyõzõdik róla, hogy a víz lassan ugyan, de szüntelen
 45 XXII  |             megmérik, látják, hogy a víz szine már öt lábnyira emelkedett.
 46 XXII  |        gyõzedelmeskedik fölöttünk; a víz a hajó belsejében megint
 47 XXIII |              megakadályozzuk, hogy a víz fölszine magasabbra hágjon
 48 XXIII |            belsejében és a künn lévõ víz között. Ha egy ideig föltartóztathatjuk
 49 XXIII |           ideig föltartóztathatjuk a víz benyomulását, sikeresebben
 50 XXIII |         ismét a munkához. Igaz, hogy víz még most is szivárog be,
 51 XXIII |              s estig kiderül, hogy a víz fölszine néhány hüvelyknyit
 52 XXIII |           föl:~- Megint hat lábnyi a víz a hajófenékben!~A tény,
 53 XXIII |        minden fáradozásunk dacára, a víz mégis növekszik a hajó belsejében.~
 54 XXIII |             azt tapasztaljuk, hogy a víz ismét nõtt a hajófenékben.
 55 XXIV  |              alulról is özönlik be a víz a hajóba.~A helyzet nemsokára
 56 XXIV  |              bár, de szakadatlanul a víz, mely most épp oly iszonyatosnak
 57 XXIV  |        hajófenéket, hol hónukig ér a víz s már majd bele fulnak;
 58 XXIV  |        tutajt kissé fölebb emeljék a víz fölszine fölött; szilárdul
 59 XXIV  |          lábaim alatt. Látom, hogy a víz emelkedik a hajó körül,
 60 XXIV  |            érzünk.~A hajó elmerül! A víz már lábszáramig ér. Ösztönszerûleg
 61 XXV   |             Letourneurt s átfutván a víz alá merült födélzeten, a
 62 XXV   |            hová még nem hatott föl a víz, észreveszem a homályban
 63 XXV   |              így, mikor két lábnyi a víz fedélzetén?~- Nem, Kazallon
 64 XXV   |              a hajó így függve a két víz közt. Utasai és matrózai
 65 XXVI  |       fedélzetet illeti, az teljesen víz alatt áll.~A közlekedés
 66 XXVI  |             így marad egyensúlyban a víz közt. Kurtis Róbert tehát
 67 XXVII |           most már öt lábnyira áll a víz a födélzeten, melynek alsó
 68 XXVII |            úr.~- Akkor hát elvitte a víz!~A kis csónak valóban nem
 69 XXIX  |        felénk nyújtogatni, eltûnik a víz alatt.~Kurtis Róbertet a
 70 XXIX  |           bugyborékok szállnak föl a víz színére.~- Beszállni! beszállni! -
 71 XXIX  |               felel O’Ready, mikor a víz már derekáig ér.~S fejét
 72 XXX   |         mikor a Chancellor fedélzete víz alá merült. Ez élelmiszerek
 73 XXX   |             tonna pálinka, két tonna víz, ennyi összesen, amit megmenthettünk.
 74 XXX   |              elsülyedt, midõn a hajó víz alá merült s attól a perctõl
 75 XXXI  |           kap naponként; íly módon a víz is eltart három hónapig.~
 76 XXXI  |           pléh pohara, kétszer fog a víz naponként kiosztatni, reggel
 77 XXXII |            kezdve alig elég az a kis víz, amit kapunk, szomjuságunkat
 78 XXXII |              legnagyobb nélkülözés a víz hiánya, mert ebben a nagy
 79 XXXIII|            szenvedésén, mert mikor a víz elborította a Chancellort,
 80 XXXV  |        zuhanytól bõrig átázunk; de a víz csaknem langyos. Letourneur
 81 XXXVI |         civakodtak egymással szél és víz.~Nem jegyezhetem föl csak
 82 XL    |              fölmarta a lábait a sós víz s mi többiek csak azért
 83 XL    |             nem mérsékli. Az az adag víz, amit kapunk, bizony nem
 84 XL    |           mondom magamban, hogy ha a víz hiányoznék, még többet szenvednénk,
 85 XL    | Szerencsénkre, maradt még valamelyes víz a hordóban, mely félig összetört
 86 XLI   |              rést, melyen beömlött a víz, azt a borzasztó hajózást
 87 XLII  |    szenvedünk mardosó gyötrelmeket a víz hiánya miatt. Elõre látom,
 88 XLII  |         annyira mennyire», mert ez a víz, melyet a hordó fenekén
 89 XLII  |              anyagok. A langyosmeleg víz is elõidézi ezt az eredményt.
 90 XLII  |       azonban ki lévén már merítve a víz, a másodikhoz megyek, mely
 91 XLII  |          lopott a tele hordóból... A víz abban a hordóban meg van
 92 XLIV  |             szín tisztán kilátszik a víz kék tömegébõl.~Utasok, matrózok,
 93 XLIV  |              jön; szemei villognak a víz fölszínén, rettenetesen
 94 XLIV  |             úgy látom, zavaros már a víz s ez a zavarosság a cápák
 95 XLV   |            hoznak nekünk!~Aztán az a víz sem vesz el, mely tutajunkra
 96 XLV   |          szól. - Vajjon iható‑e ez a víz?~Reá tekintek. Miért ne
 97 XLV   |            Miért ne volna iható ez a víz, mely semmi egyéb, mint
 98 XLV   |              én is megkóstolom. Ez a víz egészen sós! Mintha csak
 99 XLV   |            maradt még pár itce iható víz a hordóban. S aztán láttuk,
100 XLIX  |     szomjúság. Igen! Ha néhány csepp víz és néhány morzsa kétszersült
101 XLIX  |            itt körültünk ez a tenger víz, mely a szemnek oly hasonló
102 LII   |              melybe összeolvad ég és víz.~Kurtis Róbert, miután körültekintett,
103 LV    |             a legcsekélyebb zajra, a víz loccsanására, a habok susogására.
104 LV    |              kinyílnak! Néhány csepp víz behat...~Mindenható Isten!
105 LV    |               Mindenható Isten! Ez a víz édes!~ ~
106 LVI   |               Elsõ szavam ez:~- Édes víz!~- Édes víz! - kiált Kurtis
107 LVI   |        szavam ez:~- Édes víz!~- Édes víz! - kiált Kurtis Róbert. -
108 LVI   |         Ismétlem e szót, hogy: «édes víz!» s kihajlok a tutaj szélén
109 LVI   |           központot képez e végtelen víz‑körben!~Pedig a víz édes!
110 LVI   |         végtelen víz‑körben!~Pedig a víz édes! Mióta édes? Mindegy!