Fejezet

 1 IV     |             hogy az ember úgy érzi, mintha kerékbe törnék.~Ami Ruby
 2 VII    |            kiabálások. Úgy tetszik, mintha a matrózok rohanva sietnének
 3 VII    |             Sõt úgy tetszett nekem, mintha ezeket a szavakat is hallanám: «
 4 X      |          vonta magára; úgy látszik, mintha szemrehányásokat tenne a
 5 XI     |      megadásnak.~Úgy látszik nekem, mintha még ez kellett volna, hogy
 6 XI     |          helyzet teljes legyen, sõt mintha ez még elõsegítné a kibontakozást!
 7 XIII   |             s iszonyatosan ordítoz, mintha - sajátságos lélektani tünemény -
 8 XV     |            Látom, hogy hallgatózik. Mintha valami különös hangra figyelne
 9 XVII   |          végzi szokott szolgálatát, mintha a hajó rendes menetét folytatná.
10 XVIII  |         veszélyre, ami nem létezik, mintha elmulaszt megjelölni oly
11 XVIII  |         rendelkezni a természettel, mintha ura volna! Ön azt akarja,
12 XXIV   |            képe. Úgy látszik nekem, mintha egész életem összpontosulna
13 XXIV   |             emelkedik a hajó körül, mintha az óceán megnyílnék alatta!~
14 XXVI   |            s ruháinkat átnedvesíti, mintha finoman permetezõ esõ hullna
15 XXVI   |      mondtam!~S miután e szavakkal, mintha csak saját lelkiismeretét
16 XXVI   |         árbockosárban. Úgy látszik, mintha a petróleum-kereskedõ nagyon
17 XXVI   |       szorongatná az ex‑kapitányt s mintha az némi ellenvetéseket tenne
18 XXVI   |             a habok is tündöklenek, mintha valami tengeralatti fénytõl
19 XXVI   |          Furcsa! nekem úgy tetszik, mintha néhány percig egy fekete
20 XXVII  |           Azonban úgy rémlik nekem, mintha azt mondta volna: «délnyugat.»~
21 XXVIII |           bennem. Úgy rémlik nekem, mintha, amit érzek, inkább öntudatlan
22 XXVIII |         hasonlíthatok jobban össze, mintha a miss Herbey elszántságához
23 XXXII  |     tündöklõen ragyog. Úgy érezzük, mintha forró gõz volna a levegõbe
24 XXXII  |      barátot talált e fiatal leány, mintha csak atyát talált volna
25 XXXIII |       ajkain. Egy pillanatig haboz, mintha tanakodnék magában, folytassa‑
26 XXXIV  |             elõjeleit; úgy látszik, mintha a természet próbát tartana
27 XXXIV  |               viszonzám, fülelve, - mintha hallanám azt a folytonos
28 XXXV   |    villogások közepett úgy látszik, mintha az egész felhõboltozat lángolna.
29 XXXV   |        lángolna. A tenger is olyan, mintha a mennybolthoz hasonlóan
30 XXXVI  |        támadtak. Úgy látszik nekem, mintha szánakozó szemmel tekintenénk
31 XXXVI  |      szemmel tekintenénk egymásra s mintha az éhhalál réme már megjelent
32 XXXVIII|  egyensúlyban maradni, úgy látszik, mintha inogna vállaimon s olyan
33 XXXVIII|      egyenlõk vagyunk itt!~A barom! Mintha nem volnánk mind egyenlõk
34 XXXIX  |             félig be vannak húnyva, mintha a gondolatait akarná elrejteni
35 XXXIX  |            miért, nekem úgy tetszik mintha sóhajtozása csupa tettetés
36 XXXIX  |              Nem! Úgy kell tennünk, mintha öntõl származnék...~- Letourneur
37 XXXIX  |             darabka kétszersültet, «mintha tõlem eredne».~A fiatal
38 XL     |          Úgy látszik e pillanatban, mintha nem is volnánk már emberek.
39 XL     |            ajkaira helyeztem. Arca, mintha egy pillanatra fölélénkült
40 XLI    |           kormányos lángoló szemei, mintha át akarnának hatni a vízhomályon,
41 XLII   |           merre lehet. Úgy látszik, mintha nekünk az egész földgömb
42 XLIII  |            hozzá. Úgy látszik most, mintha vitorlái nem tágulnának,
43 XLIII  |            vitorlái nem tágulnának, mintha lecsüggnének az árbocokra.
44 XLIV   |          zeget‑zugot s úgy látszik, mintha valami holttestet keresne
45 XLIV   |           rongy kissé megmozduljon, mintha élõ lény volna.~Érzem, hogy
46 XLIV   |             hevesen, lázasan dobog, mintha életem függne e pillanattól!~
47 XLV    |           egymással. Úgy képzeljük, mintha már megszabadultunk volna!
48 XLV    |  megkóstolom. Ez a víz egészen sós! Mintha csak a tenger vizét kóstolnám!~
49 XLVI   |        dühösebben, mert úgy hallom, mintha Hobbart azt mormogná fogai
50 XLVII  |             kezd, úgy veszem észre, mintha valami idomtalan tömeg lógna
51 XLVIII |           Kurtis Róbertra tekintek, mintha védelemre akarnám õt fölszólítni.
52 XLIX   | legborzasztóbb halállal?~Úgy érzem, mintha sûrû köd ereszkednék agyamra.
53 L      |          csak lélek, s úgy látszik, mintha minden élet egész lényébõl
54 LI     |           danol hozzá. Úgy látszik, mintha eljutott volna a részegség
55 LI     |          egészen holtrészeggé vált, mintha attól a sok szeszes italtól
56 LII    |      vagyunk még. Nekem úgy rémlik, mintha még tizenegyen volnánk,
57 LII    |             a köd eloszlását, - nem mintha arra számítnék, hogy meglátom
58 LII    |       sugarak hasítják át a ködöt s mintha izzó ércnyilak volnának,
59 LII    |             de úgy tûnik föl nekem, mintha már több nap elmult volna,
60 LII    |      központját. Ez a köd úgy éget, mintha valami tüzes kemencébõl
61 LIII   |      panaszkodni.~Úgy rémlik nekem, mintha egy kivétel indítványoztatott
62 LIII   |           volna Miss Herbey javára, mintha Letourneur András indítványozta
63 LIV    |         reszket. Úgy látszik nekem, mintha jóshangon szólt volna e
64 LIV    |        szólt volna e fiatal leány s mintha valami égi sugallat lelkesítné
65 LV     |           mellemet. Fejem szédeleg, mintha részeg volnék.~Reggel hat
66 LV     |           halálsápadt; úgy látszik, mintha csak szemeiben volna még