Fejezet

 1 II     |             ötven éves és jó hírben áll, mint tapasztalt hajós az
 2 II     |           személyzete következõkbõl áll: Huntly kapitány, Kurtis
 3 II     |           az különben csak annyiból áll, hogy a másodkapitány vezénylete
 4 IV     |       meglepnek erejének jelei. Itt áll, egyenest, könnyedén, pillantása
 5 V      |             százötven kis szigetbõl áll, még nagyobb számból fog
 6 VII    |            rögeszme befolyása alatt áll tehát, mely épen a mesterségét
 7 VIII   |              hogy a külsõ hõfok nem áll arányban a hajó belsejében
 8 XII    |          kérdeztem.~- A helyzet így áll, - szól Kurtis Róbert hidegen: -
 9 XII    |         Erélyes és megbízható ember áll most élünkön, aki nem fog
10 XIV    |            Miután a nagy lék nyitva áll, egész özönvizet öntünk
11 XVI    |        hajolva s hátulja magasabban áll, ami miatt nagyon nehéz
12 XVI    |          legfölebb kétszáz rõfnyire áll azon helytõl, hol a Chancellor
13 XVI    |      raktára, mely a hajó legelején áll, szintén épségben maradt.~
14 XVII   |           nem igen barátságos lábon áll a szakácsával Jynxtroppal,
15 XVIII  |            lények.~A csónak parthoz áll s mi kiszállunk a bazaltsziklára.
16 XIX    |            fölszíne egyenlõ magasan áll kívûl belûl.~- Ami azt mutatja, -
17 XIX    |          mert a hajó szilárd alapon áll s nincs lábaink alatt a
18 XX     |             iszkábálni, mely vízben áll s meg kell elégednie azzal,
19 XX     |           most már orrával dél felé áll.~Úgy látszik tehát, hogy
20 XX     |           Róbert a hátsó födélzeten áll s vigyáz a vitorlákra; a
21 XXI    |          várt hatást s az út nyitva áll.~A klórsavas káli robbantó
22 XXI    |             A Chancellor elég távol áll az aknától, úgy, hogy nincs
23 XXII   |             nyolcszáz mérföldnyi út áll elõttünk. Ha az északkeleti
24 XXIV   |             közel Letourneur András áll, kire atyja szünet nélkül
25 XXV    |        helyére s a hátsó födélzeten áll. Egyszerre csak hátul a
26 XXV    |         viszonyok közt egyensúlyban áll, de ezek a viszonyok pillanatról‑
27 XXV    |             Chancellor egyensúlyban áll! A Chancellor még nem sûlyed!~
28 XXV    |          ivóvíz van ezekben s ebbõl áll most összes élelemtárunk.~ ~
29 XXVI   |        maradt, azaz hogy csak ennyi áll még ki a tenger szine fölött:
30 XXVI   |       illeti, az teljesen víz alatt áll.~A közlekedés az árbockosarak
31 XXVI   |      személyenként fél pohár vízbõl áll.~Mrs. Kear, kit a láz gyötör,
32 XXVII  |      Azonkívül most már öt lábnyira áll a víz a födélzeten, melynek
33 XXVII  |           födélzet, egy színvonalon áll a tengerrel, mely szüntelen
34 XXVII  |            két Letourneur mellettem áll s az apa támogatja fiát,
35 XXVIII | összeállítva. A gerendák, melyekbõl áll, erõs kötelekkel vannak
36 XXIX   |             csak a három nagy árboc áll ki az Óceánból.~Hanem a
37 XXIX   |      Óceánból.~Hanem a tutaj készen áll s megrakva mindennel, amit
38 XXX    |           mert a cölöpök, melyekbõl áll, fönnúszva maradnak, bármi
39 XXXI   |             Egyébként, ha szélcsönd áll be vagy ha a szél megfordul
40 XXXI   |         iszonyait. Nagyon sok példa áll elõttünk, mely elõvigyázatra
41 XXXII  |             házában volt s most itt áll minden támasz nélkül a jelenben,
42 XXXII  |        bizalomteljesen, mert készen áll minden megpróbáltatásra.
43 XXXII  |            Néhány matróz mindig õrt áll az elõrészen, hogy a legéberebb
44 XXXIII |       vitorlát s a tutaj egy helyen áll. Néhány matróz megfürdött
45 XXXIII |       elõtte ott termett s szemközt áll Owennal.~A matróz farkasszemet
46 XXXIV  |                Nos! a vihar szélbõl áll!~- Meg vízbõl, - tevé hozzá
47 XXXV   |      langyos. Letourneur úr elejébe áll a dühöngõ hullámoknak, hogy
48 XXXV   |             Miss Herbey mozdulatlan áll, mint az önmegadás szobra.~
49 XXXVIII|          szemközt Jynxtrop, a néger áll, egy bárdot villogtatva.
50 XLI    |     kormányos e percben éppen közel áll hozzám.~- Azt a lábat, -
51 XLII   |          néhány csepp vizet, amibõl áll rendes adagunk. Óh! bárcsak
52 XLII   |        Hátra fordulok.~Flaypol fönt áll az árboc szárnyrúdján s
53 XLIII  |    helyzetet, úgy amint az jelenleg áll s némán maradunk. Mit mondhatnánk?
54 XLIII  |        magamat, ami pedig oly távol áll tõlem, szemeimmel átfutom
55 XLIII  |           Kurtis Róbert mozdulatlan áll az elõtéren, az árbochoz
56 XLVI   |            emlékszem, csak annyiból áll, hogy egy bizonyos percben
57 XLVI   |            Nekem épp úgy érdekemben áll, mint neki hallgatni. Nem
58 LI     |            erélyes kapitány, Kurtis áll egyedül ott elõl és széttekint!
59 LII    |          Róbert, ki még mindig fönn áll, mohón hallgatja e kiáltásokat.
60 LII    |      megszorítni. Kurtis Róbert itt áll mellettem. Hozzá vánszorgok
61 LII    |           ács Kurtis Róbert mellett áll.~- Kapitány, - szólal meg, -
62 LIII   |        Letourneur úrra ismerek.~Ott áll sápadtan, kezét kinyujtva,
63 LV     |             mindig az árboc mellett áll s nézi a láthatárt.~- Végre! -