Fejezet

 1 IV     |                Igen, Kazallon úr, - felel rá Letourneur úr, kinek
 2 IV     |              Én nem mutatom neki! - felel élénken Letourneur úr. -
 3 VII    |    végbement.~- Én részemrõl nem, - felel Letourneur András, - pedig
 4 VII    |           hajnalban három órakor, - felel Letourneur úr.~- S ön nem
 5 VII    |            hozzá, mikre halk hangon felel, fejét rázva. Aztán a másodkapitány
 6 VIII   |          szakács, Jynxtrop.~- Na! - felel a matróz, - a csónakokat
 7 IX     |            azon éjjel?...~- Igen, - felel rá Kurtis Róbert, - azon
 8 X      |   oktalanságot cselekedett!~- Ej! - felel Ruby könnyedén, - nem történik
 9 XI     |             hát, igen! én tettem! - felel nyugodtan Ruby, ki azt hiszi,
10 XII    |        zárva?~- Nem, Kazallon úr, - felel Kurtis Róbert, - ez csak
11 XII    |            akkor is?~- Bizonyára, - felel a mérnök. - Rendes körülmények
12 XII    |    parancsolt a hajón s csak annyit felel:~- Jól van, uram.~Aztán
13 XIII   |          tengerbe.~- Kazallon úr, - felel rá Kurtis Róbert, - mondtam
14 XIV    |          veszve? - kérdem.~- Nem, - felel rá. - Miután a nagy lék
15 XIV    |      lángokon át?~Kurtis Róbert nem felel.~- Minden veszve? - kérdem
16 XV     |        szóltam én.~- Kazallon úr, - felel nekem Kurtis Róbert - «aztán»,
17 XVI    |      tekintünk reá.~- Semmi föld! - felel hidegen.~Akkor Mr. Kear
18 XVI    |             Önnek tudnia kellene! - felel vissza ostobán a petróleum‑
19 XVIII  |       rajzoltál ide!~- Igen, apa, - felel András, - egy bazalt sonkát,
20 XVIII  |        venni?~- Nem, Kazallon úr, - felel a fiatal leány, egy sóhajt
21 XX     |          megyünk át?~- Nem tudom, - felel Kurtis Róbert, - de átmegyünk.~ ~
22 XXI    |            hajón.~- Nagyon kevés, - felel a kormányos.~A helyzet szerfölött
23 XXI    | tûzijátékhoz való klórsavas káli, - felel Falsten.~Csakugyan, a klórsavas
24 XXIV   |         mindig kész vagyok, uram, - felel a bátor leány s aztán mindjárt
25 XXV    |        hozzá.~- Azt nem tudhatom, - felel teljesen nyugodt hangon. -
26 XXVII  |            tetszik, kormányos úr? - felel a matrózok egyike, - gondolom,
27 XXIX   |              Akkor hát beszállok, - felel O’Ready, mikor a víz már
28 XXXIII |     kormányos.~- Ahol dolgom van, - felel a matróz szemtelenül. E
29 XXXIII |     pajtásaim nevében!~- Beszélj, - felel Kurtis Róbert hidegen.~-
30 XXXIII |           azelõtt szokták.~- Nem, - felel a kapitány.~- Mit mond ön?... -
31 XXXIV  |       fiatal leányt.~- Nem, uram, - felel miss Herbey, - amit én olyankor
32 XXXIV  |    Tökéletesen igaz, miss Herbey, - felel Letourneur András, - fõkép
33 XXXVII |          Majd megtudja ön késõbb! - felel a kormányos, furcsa szemeket
34 XXXVIII|             parancsnok a tutajon! - felel Owen. - Mind egyenlõk vagyunk
35 XXXVIII|         kormányos.~- Már meghalt! - felel rá Daoulas.~- Hiszen épp
36 XXXVIII|       nagyon szeretnének megenni? - felel Owen példátlan szemtelenséggel.~
37 XLI    |             a lábat?... Óh, igen! - felel a kormányos furcsa hangon. -
38 XLI    |         kell? - kérdezem.~- Igen, - felel a kormányos halkan.~S otthagy,
39 XLI    |          felfalták a csalétkemet! - felel tompán.~- Nem maradt belõle
40 XLVII  |      megmarad, - úgymond.~- Igen, - felel rá a kormányos. Ennyi az
41 LII    |             el neki. A kapitány nem felel egyebet, csak a fejével
42 LIII   |             Mindenki haboz.~- Én! - felel egyikünk. Megfordulok s
43 LV     |             sors engem jelölt ki, - felel Letourneur úr.~András megragadja