Fejezet

 1 I      |          közlekedés. Ha az ember át akar kelni, vagy föl kell
 2 IV     |  szenvedett.~Mély bánatokon ment át s megy át még most is. Ez
 3 IV     |         bánatokon ment át s megy át még most is. Ez az ember
 4 IV     |      mindig csak nedves fátyolon át rezeg. Arcán keserûség és
 5 VI     |        benne, mikor elõször kelt át az Óceánon.~Mikor megvirrad,
 6 VII    |       matrózok rohanva sietnének át. Vajjon mi lehet az oka
 7 IX     |        pillanatra remegés futott át egész testemen. Minden eshetõség
 8 XII    |          körülmények közt veszem át helyét, - teszi hozzá Kurtis
 9 XIII   |  lehetett volna gátolni, a léken át beugrik az égõ zsarátnokba.~ ~
10 XIV    |          égõ zsarátnok s a léken át kormos füstfellegek szállnak
11 XIV    |          közt és senki sem mehet át a lángfüggönyön, mely a
12 XIV    |         a matrózoknak a lángokon át?~Kurtis Róbert nem felel.~-
13 XVII   |        Huntly kapitány neki adta át a hajó parancsnokságát.
14 XVIII  |       egy ösvény, melyen vidáman át ne mentünk volna már. Ez
15 XX     |         átmenni.~Mivel pedig már át nem megy, itt nem maradhat
16 XX     |      kormányos, - hogyan megyünk át?~- Nem tudom, - felel Kurtis
17 XXI    |          csatornát, a Chancellor át fog csusszanni rajta s künn
18 XXI    |     huszonnégy óránként két órán át.~- Annál inkább igyekeznünk
19 XXI    |          egy kis csatorna metszi át a gátat, melyet a dagadni
20 XXII   |           Mulékony sápadtság fut át arcán, de megtartja teljes
21 XXIII  |   vászonboríték engedett az éjen át a külsõ nyomásnak s december
22 XXVI   |    kilenc hajótörésen mentem már át, - négyszer a sík tengeren,
23 XXVI   |        hogy egy szellõcske fuval át néha‑néha a kötelek közt
24 XXVII  |     tajtékzó nagy habok rohannak át az árbocok közt, melyek
25 XXVII  |        tengerrel, mely szüntelen át meg át csap rajta.~Kurtis
26 XXVII  | tengerrel, mely szüntelen át meg át csap rajta.~Kurtis Róbert
27 XXIX   |          Remegõ gyötrelem nyilal át akkor szívünkön, mert épp
28 XXXII  |    aludtak az éjszaka egy részén át. Aztán még egyszer kezet
29 XXXIII |    szegény beteg számára engedte át csaknem az egész vizet,
30 XXXIII |      förtelmes vigyorgás húzódik át ajkain. Egy pillanatig haboz,
31 XXXVIII|        ott, semmi hajó sem szeli át azt a szürkés látkört, hol
32 XLI    | kormányos lángoló szemei, mintha át akarnának hatni a vízhomályon,
33 XLIII  |        mindjárt föloszlásba ment át. Még a kormányos sem használhatta
34 XLIII  |        különbözõ érzésen mentünk át. A brigg nyilván közeledett
35 XLIII  |         lelkünk szemeinkbe száll át e percben. Fölemelkedtünk
36 XLIV   |     állat feje. Föltátott száján át behatolt a csákány egészen
37 XLV    |    sugárforma vonalak hasogatják át. Esik az esõ s látom, mint
38 LII    |        fölött, felsõ szakadékain át megpillantom az azúrkék
39 LII    |      eget. Éles sugarak hasítják át a ködöt s mintha izzó ércnyilak
40 LII    |    gyötrõ fájdalmat!~Alig szállt át lelkemen ez a gondolat,