Fejezet

 1 II    |        Cardiffból, szintén angol.~Kazallon J. R. Londonból - e sorok
 2 IV    |      mûvelt fiatal ember.~- Igen, Kazallon úr, - felel rá Letourneur
 3 V     |           követni!~- Kétségkívül, Kazallon úr, - felelt Kurtis Róbert, -
 4 V     |        beköszönte elõtt.~- Nincs, Kazallon úr, egy napunk sem.~- Kurtis
 5 V     |          dalaiban úgy dicsõített, Kazallon úr! - szólt Letourneur András. -
 6 VI    |        öntõl akarom azt kérdezni, Kazallon úr, - felelte Kurtis Róbert, -
 7 VI    |          õrült?~- Ha õrült, akkor Kazallon úr, majd meglátom, mit kell
 8 VII   |  fölébredtem arra a zajra, amirõl Kazallon úr beszél. Sõt úgy tetszett
 9 VII   |          e zaj okát?~- Nem tudom, Kazallon úr, de nem lehet valami
10 VII   |     álmából. Mi történt?~- Semmi, Kazallon úr, - válaszolt Kurtis Róbert. -
11 IX    |         hogy ön mindezt megtudja, Kazallon úr, - tette hozzá Kurtis
12 IX    |           Kurtis úr?~- Nem lehet, Kazallon úr, - szólt Kurtis Róbert; -
13 IX    |          Kurtis úr?~- Igenis van, Kazallon úr, s nem ritkaság, hogy
14 IX    |          én. De azt mondom önnek, Kazallon úr, önnek mondom, hogy én
15 XI    |       födélzeten.~- Jõjjön velem, Kazallon úr.~Együtt megyünk föl a
16 XII   |         hajófenékbe zárva?~- Nem, Kazallon úr, - felel Kurtis Róbert, -
17 XII   |      Róbert megfogja a kezemet.~- Kazallon úr, - szól s nem is igyekszik
18 XIII  | kiszivattyúzhatnánk a tengerbe.~- Kazallon úr, - felel rá Kurtis Róbert, -
19 XV    |      Hanem aztán? - szóltam én.~- Kazallon úr, - felel nekem Kurtis
20 XVII  |       elvégezhetõ.~- Kétségkívül, Kazallon úr, az hamar megvolna, ha
21 XVII  |        imént majd megégtünk. Nem, Kazallon úr, én nem ringatom magamat
22 XVII  |      Róbertban?~- Teljesen bízom, Kazallon úr, s úgy tekintem, mint
23 XVIII |    Letourneur András. - Tudja ön, Kazallon úr, ezeknek a vulkanikus
24 XVIII |             Én nem akarok semmit, Kazallon úr, - válaszolt a fiatal
25 XVIII |            úgy‑e barátim?~- Igen, Kazallon úr, - felelt Letourneur
26 XVIII |         haszonbérbe venni?~- Nem, Kazallon úr, - felel a fiatal leány,
27 XXV   |          a víz fedélzetén?~- Nem, Kazallon úr, de a tenger árja s a
28 XXV   |         lehet egészen elveszteni, Kazallon úr, még a legborzasztóbb
29 XXXII |          vitorlákkal s alszunk.~- Kazallon úr, - szólt hozzám Letourneur
30 XXXII |           szél megfordul...~- Ej, Kazallon úr! - felelte a fiatal ember, -
31 XXXIII|           napra jobban elgyöngül, Kazallon úr.~- Igen, kisasszony, -
32 XXXIV |     különbözõ pontjairól.~- Igen, Kazallon úr, - így szól Kurtis Róbert, -
33 XXXVII|     fuldokló szavakkal tördeli:~- Kazallon úr, sokáig viszem még?~Kissé
34 XXXIX |           engem!~- Önt, András?~- Kazallon úr, én csak az ön kínszenvedését
35 XXXIX |          által elcsüggesztetni.~- Kazallon úr, - kérdi tõlem, - arra
36 XXXIX |         halkan így szól hozzám:~- Kazallon úr, akar ön nekem egy szívességet
37 XLIII |   moccanással se árulja el magát, Kazallon úr. Tévedhetek s nem akarok
38 XLVIII|         akik úgyis éhen halnak!~- Kazallon úr, - szól a kormányos,
39 LVII  |            Aláírták: Miss Herbey, Kazallon J. R., idõsb Letourneur,