Fejezet

 1 IV    |          amit a petróleum‑kereskedõ oda dob neki.~E fiatal leány
 2 VII   |    borítékát.~Néhány perccel azután oda megyek Kurtis Róberthez
 3 VIII  |        Róbert meghallja, megfordul, oda jön hozzám s megfelel a
 4 X     |            Huntly kapitány teljesen oda van, - amit elõre lehetett
 5 XII   |        velök megmérkõzni... A fejem oda van!... Nagyon sokat szenvedek,
 6 XIII  |       bákomokat csinálva a hajó ide‑oda zökkenése szerint.~S hogy
 7 XVII  |        múlik‑e el több nap, mielõtt oda be lehetne menni, mert a
 8 XVIII |             bámulni. Falsten elment oda egyszer, hogy megvizsgálja
 9 XIX   |            onnan, hogy az ácsmester oda hatolhasson. Hanem még két
10 XXII  |             példával s az utasok is oda állnak a szivattyúkhoz.~
11 XXIV  |             Kurtis Róbert már elõbb oda ért, mint én s magával akarja
12 XXV   |         Atyja és én fölkapaszkodunk oda hozzá.~Aztán körültekintek.
13 XXVI  |          habok.~Bizonyos, hogy jobb oda nem nézni, nem gondolkozni,
14 XXVI  |            hátsó födélzeten álltam, oda jött.~- Uram, - szólt hozzám,
15 XXVI  |             hogy jól megfizeti, aki oda jön hozzá segíteni.~Két
16 XXVII |        negyed kilenckor a kormányos oda kiált a matrózokhoz:~- Héj,
17 XXVIII|       Délután elkezdik leszállítani oda, ami még maradt élelmiszerekbõl,
18 XXX   |          melyeknek legnagyobb része oda lett azon pillanatban, mikor
19 XXXV  | szerencsétlen fölordít fájdalmában.~Oda akarok futni hozzá, sikerül
20 XXXVII|      Bizonyos, hogy az egyik tüdeje oda van már s a másik alig képes
21 XLI   |       Kurtis kapitány, Falsten, én, oda ugrunk, hogy visszatartsuk
22 XLI   |          Kitûnõ, uram, mert a halak oda jöttek reá. ~Ránézek a kormányosra,
23 XLII  |          fetreng a tutaj elõrészén.~Oda ballagok Owenhez. Bármikép
24 XLIII |             lenni!... Éveket adnánk oda életünkbõl, csak ez az egy
25 XLIV  |           többé semmi. Tegnap adtam oda Letourneur Andrásnak az
26 XLIV  |        kormányos kezébõl; de erõsen oda van kötve a tutaj cölöpeihez
27 XLIV  |           és matrózok, valamennyien oda megyünk mindjárt a kötelet
28 XLVII |             megpillantják a testet, oda rohannak... De nem azért,
29 LI    |         ugorni, ezúttal nem engedik oda a cápáknak!~De nem történt
30 LV    |       irtózat leszögezett helyemre. Oda akarnék rohanni Letourneur
31 LVI   |           Falsten s a többiek, mind oda rohannak az élet forrásához.