Fejezet

 1 I      |              jegyzeteket s e percben, midõn most e sorokat írom, épp
 2 IV     |             ne lenne mélyen meghatva, midõn megtudja, micsoda túlzott
 3 X      |             elhárítja a szél rohamát, midõn a hajó biztonsága lehetne
 4 XII    |            tehát nemsokára elérkezik, midõn a tûz oly hatalmas lesz
 5 XIII   |             lenne ennek a helyzetnek. Midõn e szavakat leírom, azt hiszem,
 6 XVII   |            helyzetbõl kiszabadúljunk.~Midõn kérdezem a kapitánytól,
 7 XVII   |       ingadoznék, mint ahogy szokott, midõn nincsenek még kellõ egyensúlyban
 8 XVIII  |               itt e végtelen óceánon, midõn a féket vesztett elemek
 9 XX     |             hogy azon perctõl kezdve, midõn a Chancellor kiürült a gyapotszállítmánytól
10 XXI    |               óra most.~Azon percben, midõn be akarjuk tölteni a klórsavas
11 XXIV   |       küzdenie, oly körülmények közt, midõn erõs, ép ember is csak nagy
12 XXVI   |           végzetes lehet reánk nézve, midõn a tutajon leszünk, mely
13 XXIX   |            akarunk szállni a tutajra, midõn egyszerre oly hirtelen lesülyed
14 XXIX   |            mert épp azon pillanatban, midõn a hajó a mélységbe leszáll,
15 XXIX   |             minekünk, ez a végsõ óra, midõn a tenger már az árbockosarakig
16 XXIX   |               szíve azon pillanatban, midõn el kell hagynia a Chancellort,
17 XXX    |            számára szánva, elsülyedt, midõn a hajó víz alá merült s
18 XXXII  |         naplómba jegyezni: szélcsönd.~Midõn ismét megvirradt, semmi
19 XXXIII |               A jövõ majd megmutatja. Midõn én errõl az esetrõl beszéltem
20 XXXVIII|               óriásinak látszik most, midõn többé semmink sincs! Ha
21 XXXIX  |           sülyedve maradok egy ideig. Midõn magamhoz térek mindig bámulok,
22 XLI    |          valamelyikünk életben marad.~Midõn aztán rá akarjuk adni a
23 XLIII  |           hangzik, egész azon percig, midõn az ács Daoulas leírhatatlan
24 LII    |              húzni.~Azon pillanatban, midõn már a tengerbe akarom vetni
25 LIV    | visszatartotta õket azon pillanatban, midõn már reá akartak rohanni
26 LV     |           reátekinteni az áldozatra s midõn reám függeszti önmegadó
27 LVI    |   kannibálokkal s éppen azon percben, midõn õket kettõjüket már‑már