Fejezet

 1 VI     |            sötét felhõkkel borított ég miatt nem mérhetjük meg,
 2 IX     |           Kurtis Róberttõl:~- Mióta ég?~- Hat napja.~- Hat napja? -
 3 X      |         levegõt juttathattak le.~Az ég segítsen rajtunk, mert igazán
 4 XI     |      tudniillik a gyapotszállítmány ég s az atya elõször is rögtön
 5 XIV    |            füstfellegek szállnak az ég felé. A hátsó fedélzetrõl
 6 XVI    |            körül, hanem a víz és az ég ugyanazon egy határvonalban
 7 XVII   |             gyapotréteg még most is ég? Aztán, ha kioltottuk is
 8 XVII   |             s úgy tekintem, mint az ég kegyelmét, hogy Huntly kapitány
 9 XVII   |          keresztmetszetben. Adná az ég, hogy valami hatalmas eszközt
10 XVIII  |          kiválnak a zöld vízbõl.~Az ég tiszta s a tenger alacsony
11 XXVI   |        láthatáron s pirosas színben ég, ami szelet jelent holnapra.
12 XXVI   |           magaslatára. Gondolom, az ég pirossága miatt aggódik
13 XXXIV  |         alak nélkül s elborítják az ég nagy részét. De mennydörgést
14 XXXIV  |       Valóban, mivé lesz a tutaj az ég és a tenger dühöngése közepett?~
15 XXXIV  |            fölött s elfátyolozza az ég utolsó csillagait. Minden
16 XXXVII |       fenyeget.~Amint kitisztult az ég, visszatért az a tropikus
17 XXXVIII|         látkört, hol a tenger és az ég összeolvadnak. A mi tutajunk
18 XLIII  | legélesebben kiválik a tenger és az ég láthatárán.~A miss Herbey
19 XLIII  |        oszlop emelkedik egyenest az ég felé. Ha éj volna, ha beestelednék,
20 XLV    |             föl kezét a könyörtelen ég felé.~Hallgatom, vajjon
21 XLVI   |          esõt kaptunk, eltûntek, az ég azóta megint tiszta.~Egy
22 XLVIII |             19‑én épp oly felhõtlen ég, épp oly magas hõmérsék.
23 L      |             23‑ikán megváltozott az ég. A szél jelentékenyen el
24 LII    |            vonal, melybe összeolvad ég és víz.~Kurtis Róbert, miután
25 LIV    |      legalább azt mondja, - hogy az ég meg fogja kímélni a Chancellor
26 LVI    |          vadállatok voltak, most az ég felé emelik karjaikat. Néhány
27 LVII   |          hálaadó szava emelkedik az ég felé s mi vele együtt imádkozunk.~