Fejezet

 1 XV     |           kis lélekvesztõvel, vagy tutajon. Ha semmi szárazföld sem
 2 XXVI   |         lehet reánk nézve, midõn a tutajon leszünk, mely nem mehet
 3 XXVIII |           állnak, ha majd egy szûk tutajon kell velök együtt élnünk!~
 4 XXIX   |           ács és az emberek, kik a tutajon vannak, kénytelenek elvágni
 5 XXX    |     vagyunk, - tizennyolcan ezen a tutajon, mely szabálytalan négyszöget
 6 XXXI   |         hallgassatok jól ide. Én e tutajon épp úgy parancsolok, mint
 7 XXXI   | következõképpen lett szabályozva a tutajon: öt uncia húst és öt uncia
 8 XXXII  |             járhatunk, kelhetünk a tutajon. Napközben összeülünk, beszélgetünk,
 9 XXXII  |            a napon ünnepet ülünk a tutajon. Egy részét e halaknak roston
10 XXXVI  |          csak tizenhatan vagyunk a tutajon, azaz csaknem fele elveszett
11 XXXVII |      mindnyájan, kik itt vagyunk a tutajon...?~- Egy hét múlva! - suttog
12 XXXVIII|        huszadik napja, hogy ezen a tutajon úszunk, mint zsákmánytárgyai
13 XXXVIII|           többé semmi ennivalónk a tutajon!~Többé semmi! Tudjuk és
14 XXXVIII|           Nincs többé parancsnok a tutajon! - felel Owen. - Mind egyenlõk
15 XLII   |             Néma csend uralkodik a tutajon. Owen, elfojtja jajgatásait
16 XLIII  |             ha volna árnyék ezen a tutajon.~13‑ikán helyzetünk ugyanaz.
17 XLIV   |          hét óta mit sem ettünk. A tutajon nincs többé semmi. Tegnap
18 XLIV   |      kormányos, ki föl s alá jár a tutajon, önmagával beszélgetve,
19 XLVI   |    csalódhattak, pedig hisz ezen a tutajon...~Föltápászkodom térdeimre
20 XLVIII |          mérges kiabálást hallok a tutajon.~Letournerék és miss Herbey,
21 XLIX   |            szaladoz össze‑vissza a tutajon. Kurtis Róbert föl akarja
22 L      |       sóhajtás sem hangzik többé e tutajon. Teljes némaság uralkodik.
23 LII    |             én az utolsó maradok e tutajon!~A köd tovább tart. Szürkés
24 LIII   |     morognak. Tizenegyen vagyunk a tutajon, mindegyikünk számára tíz
25 LIV    |        látom, hogy összeszámítja a tutajon lévõ utasokat... Egy sem
26 LVI    | kapaszkodva fölemelkedem ismét s a tutajon vagyok.~Elsõ szavam ez:~-