Fejezet

 1 IX    |   kérdéseimet, de megvallom, hogy elsõ pillanatra remegés futott
 2 IX    | elfojtanunk a tüzet, s valóban az elsõ napokban azt hittem, hogy
 3 XV    |       alapját már elérte a víz az elsõ sorban álló gyapot‑bálok
 4 XVI   |         XVI.~Október 30.~A hajnal elsõ derengése kezdi megvilágítni
 5 XVI   |           járhatnak a födélzeten.~Elsõ dolguk kipuhatolni a víz
 6 XIX   |       November 6-tól 15-ig.~Az öt elsõ nap a Chancellor megfeneklése
 7 XIX   |         sziklaszigetre.~Miután az elsõ réteg ki van már hordva
 8 XXII  |           rendes kerékvágásba.~Az elsõ napokban nem történik semmi.
 9 XXIV  |       XXIV.~December 4.~A lázadás elsõ mozgalmát elfojtotta a kapitány
10 XXV   |        elhagyni.~Kurtis Róbertnek elsõ gondja az volt, mihelyt
11 XXVIII|        lelkéért s e sok nyomorgás elsõ áldozata lezuhan a habok
12 XXX   |       amit megmenthettünk. Már az elsõ naptól kezdve tehát szûkre
13 XXX   |      födélzeten volt lerakva s az elsõ tutaj számára szánva, elsülyedt,
14 XXXI  |        December 7. folytatása.~Az elsõ nap nem történt semmi följegyzésre
15 XXXII |           ebben a hõségben már ez elsõ napoktól kezdve alig elég
16 XXXIV |          Róbert, - ez már a vihar elsõ dübörgése; nem telik bele
17 XXXVII|          ez a nehéz dolog hát: az elsõ halat megfogni!~A kormányosnak
18 XLI   |             mondom neki, - miután elsõ ízben sikerült önnek csalétek
19 XLII  |          kapitány szívesen ad.~Az elsõ hordóból azonban ki lévén
20 XLIII |        volna uralkodni magamon az elsõ pillanatban.~- Nézze, -
21 XLVII |         nemsokára követi a hajnal elsõ derengõ világa. Fényes nappal
22 XLVII |          azonban átsiklanak a nap elsõ sugarai s tengeren s csakhamar
23 LIII  |        annak, kit e név illet.~Az elsõ név, mely a sorshúzáson
24 LIV   |         visszanyerte eszméletét s elsõ pillantása atyjára szállt.
25 LIV   |          Aközben én még mindig az elsõ benyomás alatt állok, melyet
26 LVI   |         ismét s a tutajon vagyok.~Elsõ szavam ez:~- Édes víz!~-