Fejezet

 1 IV    |         éves, szelíd, csöndes leány által, ki nem kaphatja meg megaláztatás
 2 V     |          lappangó szirtek láncolata által körülfogva.~- Na, itt van
 3 V     |            közelíthetõk meg a hajók által s a szirtek két‑három mérföldnyire
 4 V     |             és Moore Tamás leírásai által elcsábíttassák magukat!~-
 5 VI    |      födélzeten maradok, bár a szél által morzsolt finom permetezõ
 6 VII   |     bebizonyítható õrült cselekedet által veszélybe nem viszi a hajót.
 7 X     |     hintáztatja magát a hajó ingása által.~Csak Letourneur úr látszik
 8 XI    |        Róbertnek eközben, a hadnagy által segíttetve, sikerült föltartóztatni
 9 XIII  |        akkor. Mrs. Kear miss Herbey által támogatva kirohan a szobából,
10 XV    |    feneklett meg a hajó. A szélvész által hevesen hajtva, elérkezett‑
11 XVI   |        valami tengeralatti tûzhányó által emelkedett föl? Nem birom
12 XX    |           lehet, megerõsítsék a tûz által megrongált bordákat. Hanem
13 XXV   |   meglepetve Kurtis Róbert nyugalma által.~- A reményt sohasem lehet
14 XXVIII|         Némelyikök durva természete által ösztönözve, úgylátszik,
15 XXXII | Mindegyikünk iparkodik elõzékenység által elfelejteni vele, hogy elvesztette
16 XXXII |         Herbey jelleme, lelki ereje által tiszteletet parancsol s
17 XXXIII|            arccsontjai piros szinük által élénken kiválnak az arc
18 XXXIII|       áthatnak sátorunkon s a hõség által eltikkasztva, olykor csak
19 XXXV  |           tutaj, az óriási hullámok által ragadtatva, negyvenöt foknyi
20 XXXIX |            s nem hagyja magát semmi által elcsüggesztetni.~- Kazallon
21 XL    |       szerencsétlen, szörnyû éhsége által gyötörtetve, igyekszik teletömni
22 XLII  |            van. A matrózok az éhség által elbágyasztva, újra kétségbeesésbe
23 XLII  |   támasztott!~Owen, kegyetlen szomj által ûzetve, pár itce vizet lopott
24 XLIII |           szerencsétlen véletlenség által lett ez edény vizeshordóvá
25 XLIII |           szerencsétlenebb véletlen által hoztuk éppen ezt a hordót
26 LVII  |    menekültünk ki, úgyszólván csoda által, nem természetes‑e, hogy