Fejezet

 1 IV     |    Letourneur szeret beszélgetni vele.~Kurtis Róbert elmond nekünk
 2 VI     |       szemei!... Hajózott ön már vele?~- Nem; most elõször.~-
 3 VII    |          több ízben beszélgettem vele. Eszén van‑e vagy nincs?
 4 VIII   |         s nagyon félvállról kezd vele beszélni.~14‑ikén napközben
 5 XI     |    fedélzetre. Férje nem törõdik vele s miss Herbeyre hagyja,
 6 XII    | számításba! S miért foglalkoznám vele? Mehetek keresni ezt az
 7 XIII   |       Kurtis Róbert dacolni akar vele, féloldalt fordítva a vitorlákat,
 8 XV     |     elindíthassuk s eljuthassunk vele a legközelebbi kikötõig.~-
 9 XVI    |      mindjárt kész szembeszállni vele; bíztatja matrózait szóval,
10 XVIII  |        akkorát, hogy jóllakhatik vele az óriás Gargantua, s ha
11 XX     |      Róbert ismét tengerre száll vele.~Mondanunk sem kell, hogy
12 XXVI   |        ott még sokáig alkudoznak vele a teendõ szolgálat ára fölött.
13 XXX    |     tizennyolcunkat kell ellátni vele s hogy sok nap elmulhatik,
14 XXXI   |       csak félig csillapíthatjuk vele éhségünket és szomjunkat.
15 XXXII  |   elõzékenység által elfelejteni vele, hogy elvesztette azokat,
16 XXXIII |       errõl az esetrõl beszéltem vele, azt mondta nekem:~- Pálinkát
17 XXXV   |    Szemeink, füleink tele vannak vele. Az egyik mennydörgés nem
18 XXXVII |          vízben; föl kell hagyni vele. Csak hiába vesztegetjük
19 XXXVIII|         a negyedrészét, beérnénk vele több napig. Csak morzsánként
20 XXXVIII|            kiabálnak. - Tengerbe vele! Owen a kapitány! Owen a
21 XXXVIII|         fölragadok s szét akarom vele hasítni a fejét... Andrásnak
22 XXXIX  |   halljon bennünket.~Félremegyek vele a bal szögletbe s minthogy
23 XLV    |        lehet, annyit fogjunk föl vele s kiterítteti a vitorlákat,
24 LI     |        az óceán! Minek küzködünk vele ezért a nyomorúságos életünkért?~
25 LVII   |        emelkedik az ég felé s mi vele együtt imádkozunk.~Letourneur