Fejezet

 1 X     | nemsokára egy szál deszkánk sem marad, minden elég!~Ma volt az
 2 X     |        északkeleti szél állandó marad.~Miután ebben megegyeztek,
 3 X     |    kialszik vagy csak lappangva marad fönn, anélkül, hogy az egész
 4 XI    |  tennének meg s a csónak helyén marad.~Szerencsére Ruby nem szólt
 5 XIV   |       nem! S míg egy deszkaszál marad e hajóból lábam alatt, nem
 6 XVII  |      belõlünk, ha hajónkból nem marad meg egyéb, csak szétzúzott
 7 XVIII |        karra. Atyja kissé hátra marad velem s most együtt megyünk
 8 XVIII |         csak az a keskeny vízút marad fönn, melyen a Chancellor
 9 XIX   |         alatt Kurtis Róbert nem marad tétlen, s matrózai buzgón
10 XX    | biztosságot hosszabb útra s ott marad a legelsõ kikötõben, ahová
11 XXII  |    egész legénység a födélzeten marad. A hajó még mindig nagyon
12 XXV   |    viheti s ha néhány napig így marad, elérkezhetik a part valamely
13 XXVI  |   valószinû, hogy egy ideig így marad egyensúlyban a víz közt.
14 XXVI  |         nagy árbockosárban. Ott marad az elõrész emelvényén, Huntly
15 XXVI  |        nap. Egy negyedóráig ott marad körülnézegetve; aztán, mielõtt
16 XXIX  | pillanatig az árbockosár fölött marad, körültekint, aztán legutoljára
17 XXIX  |       is és nemsokára semmi sem marad többé föl e szép hajóból,
18 XXXII |      különben nagyon tartózkodó marad. Mindegyikünk iparkodik
19 XXXVI |      lesz közülünk, aki életben marad, az Falsten lesz.~ ~
20 XXXVII|       kétszersült, ez pedig nem marad meg a zsinegen. Csak egy
21 XLI   |        ha valamelyikünk életben marad.~Midõn aztán rá akarjuk
22 XLII  |       Kurtis Róbert mozdulatlan marad, de nem nézi már a láthatárt.~
23 XLIII |    briggrõl. Arcukról, mely nem marad érzéketlen, leolvassuk mindazon
24 XLVI  |         s nemsokára mozdulatlan marad!~Én pedig bedugom szájamba
25 L     | mozdulatlan egy helyzetben ülve marad, mindig a tutaj egyik sarkán,