Fejezet

 1 VI     |             mikor 11. és 12. közti éjjel a Chancellor már teljesen
 2 VII    |      urakat, nem ébredtek‑e föl az éjjel arra a zajra, ami a födélzeten
 3 VII    |           Kurtis úr, mi történt ez éjjel a födélzeten? ~Kurtis Róbert
 4 VIII   |              A 17. és 18‑ika közti éjjel a kabinokban s a közös társalgó
 5 IX     |          kiáltok föl. - Tehát azon éjjel?...~- Igen, - felel rá Kurtis
 6 IX     |           rá Kurtis Róbert, - azon éjjel, mikor oly nagy volt a zaj
 7 XIV    |                   XIV.~Október 29. éjjel.~Ez a jelenet borzasztó
 8 XXI    |            akna készen lesz még az éjjel s holnap napfölköltekor
 9 XXII   |   szárazföldet.~A 29. és 30. közti éjjel sötét és ködös. A szél folyvást
10 XXII   |    szivattyúzás egész nap és egész éjjel folyvást tartott. De a tenger
11 XXIII  |    meglehetõs erõvel kezd fujni ez éjjel és sötét van. Kurtis kapitány
12 XXIV   |           mely így is aggasztó.~Ma éjjel a szivattyúk nem használnak
13 XXVII  |       teljesen eltûntek. A hajó ez éjjel lejjebb sülyedt s most már
14 XXVII  |        fekete pont, amit láttam az éjjel. A nyomorúlt gazember elhagyta
15 XXXII  | vitatkozunk, nézegetjük a tengert. Éjjel betakarjuk magunkat a vitorlákkal
16 XXXVII |          komolynak látszott? Egész éjjel arról gondolkoztam.~ ~
17 XXXVIII|            rémes látományokkal.~Ez éjjel azonban elnyomott a nagy
18 XXXVIII|     Részegek a szerencsétlenek. Az éjjel beütötték a pálinkás edény
19 XLI    |               XLI.~Január 8.~Egész éjjel a szerencsétlen holtteste
20 XLI    |        fáradság elnyomott tehát az éjjel, s mialatt én szunnyadtam,
21 XLI    |        magunkhoz.~A 8. és 9. közti éjjel a kormányos ismét kivetette
22 XLIII  |         tõl 14-ig.~Owen meghalt az éjjel, görcsös rángatózások közt,
23 XLVIII |       lenni, mert amink maradt, az éjjel eltûnt!~- Én nem vagyok! -
24 L      |            kezdett fújni. Az egész éjjel északkeletrõl fújt. A tutaj
25 LII    |            a vizen úszik‑e még?~Ez éjjel próbálgatom összeolvasni,