Fejezet

 1 II   |          akirõl azt mondják, hogy «Isten után õ az úr», figyelmet
 2 II   |           Ha azonban nem csalódom, Isten és Huntly Silas közt van
 3 III  |            legelsõ kedvezõ idõvel, Isten ótalma alatt útra fog kelni,
 4 XII  |           nézve nem létezik. Az az Isten dolga s nem az enyém, hogy
 5 XV   |            szól hozzám - s e víz - Isten segítsen rajtunk! - talán
 6 XV   |          aztán», az a jövõ, azt az Isten tudja! Ne törõdjünk mással,
 7 XVII |          elhagyhatjuk e sziklát. S Isten adja, hogy valami szélvész
 8 XVIII|  szemmelláthatólag megoltalmazott. Isten e szirtekre akarta vetni
 9 XIX  |      helyébe ép annyi jön újra be. Isten adja, hogy soha se érjen
10 XX   |           meggyengültek, úgy, hogy Isten csodájának tekinthetjük,
11 XXII |           remélem, hogy elérjük.~- Isten hallgassa meg önt! - válaszol
12 XXII |        Talán bizony a hajón van az Isten! - szól Falsten vállat vonva.~-
13 XXVI |            Értek hozzá. No hát! Az Isten verjen meg engem, ha nem
14 XXVI |            szelet jelent holnapra. Isten adná, hogy ez a szél ismét
15 XXXI |   gondoljunk, legyünk egyetértõk s Isten ótalmazzon bennünket!~E
16 XL   |    észrevételt már gyakran tették. Isten ne engedje, hogy ez újabb
17 XL   |            Walter hadnagy meghalt. Isten vegye magához lelkét!~ ~
18 XLV  |             míg hozzánk nem ér!~Az Isten végre megkönyörül rajtunk.
19 XLV  | megszabadultunk volna! Az irgalmas Isten majd küld nekünk megint
20 LII  |        kábultság, melybe merültem. Isten bocsásson meg lelkemnek,
21 LII  |            már hozzá bátorságom... Isten bocsássa meg!~Visszatérek
22 LII  |           megszûntem szenvedni!... Isten legyen irgalmas hozzám!~
23 LIV  |            látományban, mint ahogy Isten látni engedi némely kiválasztottak
24 LV   |            víz behat...~Mindenható Isten! Ez a víz édes!~ ~