Fejezet

 1 V    |        hozzám a másodkapitány.~- Hogyan? - kérdeztem, - a Bermudákat?
 2 IX   |         nem fojthat.~- Tudja ön, hogyan támadt a tûz? - kérdem Kurtis
 3 IX   |         tûz.~- Most már mindegy, hogyan támadt! - feleltem. - Lehet
 4 XII  |     menni!~- Úgy van.~- És a...? hogyan hívják a hajót, Kurtis úr?~-
 5 XIII |    tünemény - valósággal érezné, hogyan égeti a tûz.~Többször meglátogatom
 6 XIII |      hiszem, pontosan kifejezem, hogyan gondolkozunk e percben.
 7 XIV  |         sikerül eloltanunk!~- De hogyan jussunk a szivattyúkhoz
 8 XIV  |       égõ födélzeten, Kurtis úr? Hogyan tud parancsot osztogatni
 9 XVI  |   láthatni, hogy bazalt sziklák. Hogyan juthatott a Chancellor ilyen
10 XVI  | körülveszi, azt kérdem magamban, hogyan fogjuk onnan kiszabadítni.~
11 XVI  |         mindenki pontosan tudja, hogyan állunk jelenleg.~A Chancellor
12 XVI  |     nincs a térképen megjelölve. Hogyan, hát létezhetnek ilyen szirtek
13 XX   |       kérdi ekkor a kormányos, - hogyan megyünk át?~- Nem tudom, -
14 XXVI |       van.~Most már az a kérdés, hogyan eresszék le Mr. Keart a
15 XXXIX|     meghalnak! Az a kárpótlásuk!~Hogyan felelhettem így e fiatal
16 XL   |       fákra. Még most is hallom, hogyan harapják fogai e kemény
17 XLI  |         evett, meg nem foghatom, hogyan él még most is.~Mondtam,
18 XLII |           Owen már elveszett!~De hogyan mérgezhette meg magát? A
19 XLIV |    észreveszem a roppant testet, hogyan rángatózik a véres habok
20 XLVII|          történt, ha elbeszélem, hogyan élt Hobbart, míg mi majd
21 XLVII|         mi majd meghaltunk éhen, hogyan táplálkozott tudtunkon kívül,
22 LII  |       visszatartani a jajgatást. Hogyan?! Mielõtt meghalnék, nem
23 LIII |   meglesz.~Nem tudom megmondani, hogyan jutottak neveink egy kalapba.