Fejezet

 1 IV    | veleszületett baja miatt, mint a fiú maga s tán bocsánatot is kér
 2 XIII  |       fenyeget valami veszély, végre maga óhajtja, bárcsak beütne
 3 XIII  |             várása borzasztóbb, mint maga a valóság!~Azalatt, míg
 4 XVIII |             úszik, s mily törékeny õ maga! S én azt hiszem, a tengerész
 5 XXIII |           szempillantásig sem pihen, maga megy le újra körültekinteni
 6 XXVIII|          csak a fiáért aggódik, ki a maga részérõl szintén csak atyjára
 7 XXIX  |              Herbeyt átszállították, maga is szerencsésen eljut a
 8 XXXI  |       kormányos. Mindenki megkapja a maga adagját arra a napra, a
 9 XXXIII|           már hosszas nyomot is hagy maga után a vízen.~Délután félig
10 XXXVI |      maradványai közt, miket a vihar maga után hagyott. Az elemek
11 XXXVI |             nap. Mindenki megkapta a maga fél font kétszersültjét.
12 XXXVI |         látom, hogy Falsten mérnök a maga adagját annyi részre osztotta,
13 XXXVII|             Herbey azonkívül, hogy a maga adagjának is egy részét
14 XXXIX |                De hát nem tehetné ön maga?...~- Nem, nem!... Sejtené,
15 XLI   |           mindegyik kikapja belõle a maga részét. Némelyik mindjárt
16 XLI   |              s tépte szét fogaival a maga részét. És a szerencsétlen
17 XLI   |              hátulján s ott maradt õ maga õrködni, mert nem akarta
18 XLVI  |        élelmiszereket s félrerakta a maga számára; õ jóllakott, míg
19 XLVIII|             pillantással tekintgetve maga körül.~- Igen! - szól a
20 XLVIII|           közül valamelyik kivette a maga részét, amit tegnap nem
21 XLVIII|           talán Letourneur úr, nem a maga, hanem a fia számára, azt
22 LIV   |      tengerre. Miss Herbey, Falsten, maga a kormányos is egész lényüket