Fejezet

 1 XI     |        legmagasabb fokra hág nála. Egyszerre csak megmozdulnak a karjai;
 2 XX     |           nem nagyon szilárd hajót egyszerre megakaszthatja. Miután tehát
 3 XX     |               csak egész erõvel és egyszerre. Rajta!~A kötelek csavarai
 4 XX     |            ritmusára mozdítjuk meg egyszerre a csavarokat. Megkettõztetjük
 5 XXI    |        künn lesz a vizen, mely ott egyszerre méllyé válik.~- De ez a
 6 XXIV   |         szél ekkor erõsen hajtott, egyszerre megállapodik. Egy heves
 7 XXIV   |    megragadok egy kötelet... Hanem egyszerre csak megszûnik a sûlyedés
 8 XXV    |            a hátsó födélzeten áll. Egyszerre csak hátul a kormánykerékhez
 9 XXIX   |           szállni a tutajra, midõn egyszerre oly hirtelen lesülyed a
10 XXXIV  |          fölöttünk van. A láthatár egyszerre eltûnik a nedves ködben
11 XXXVIII|          föltartani karjait; ekkor egyszerre csak leesik Jynxtrop s magával
12 XLIV   |          bizonyosan el is nyelnek.~Egyszerre csak jelt ad a kezével a
13 XLIV   | jelenlétére mutat.~Valóban a kötél egyszerre csak hevesen megrántózik
14 XLIV   |       becsukta állkapcsait, melyek egyszerre elmetszik a csákány nyelét
15 XLV    |            is!~- Esik! - kiált föl egyszerre Daoulas.~Valóban, mintegy
16 XLVI   |    magamban, mint olyan ember, aki egyszerre visszaemlékszik valamire.~
17 XLIX   |       elhárítnunk csapásait.~Hanem egyszerre csak, - amit csupán õrjöngési
18 LI     |          mult el igy, nem tudom...~Egyszerre csak hangos kacagást hallok.
19 LII    |         gyötrelmeimet, hanem aztán egyszerre megáll, többé nincs ereje,
20 LIV    |          csodálja senki, hogy most egyszerre így gondolkozom. Agyam annyira
21 LV     |    elfojtani egy sikoltást.~András egyszerre fölugrik.~- Atyám? - kiált
22 LVI    |           az én szavam.~A küzdelem egyszerre félbeszakad. Ismétlem e