Fejezet

 1 VI     |       olyanok is, amelyek egészen az árboc csúcsára tekergõznek, mint
 2 XIV    | nekirugaszkodik néhányszor s a hátsó árboc, aljánál letörik s a tengerbe
 3 XVI    |          csapkodást hallunk. A hátsó árboc, melyet a hullám elvitt,
 4 XVI    |            embert látunk, ki az úszó árboc kosarába kapaszkodik, Huntly
 5 XVI    |            Huntly Silas, kit a leesõ árboc magával ragadott s ki csodálatos
 6 XXV    |             Huntly Silas‑sal a hátsó árboc kosarán foglalt helyet.
 7 XXVI   |     beszélgetés után, Huntly a hátsó árboc kötelein lekúszik s tovább
 8 XXVI   |            kötelekre, elérik a hátsó árboc vitorlarúdját s onnan följutnak
 9 XXVI   |             aztán körül csavarják az árboc kötélzetén is; aztán lecsúsztatják
10 XXVI   |            óra tájban följött a nagy árboc magaslatára. Gondolom, az
11 XXVII  |           fiát, hogy el ne dõljön az árboc ingadozása miatt.~- Hanem
12 XXIX   |           Most már csak a három nagy árboc áll ki az Óceánból.~Hanem
13 XXIX   |              hézag a tutaj elején az árboc számára van fönnhagyva,
14 XXIX   |             a hajó elsülyed. A hátsó árboc csúcsa tûnik el elõször,
15 XXXI   |        tízkor már föl van állítva az árboc. A vitorla is fölvonva s
16 XXXV   |              most még hevesebben. Az árboc, melynek kötéltartói elszakadtak,
17 XXXVIII|            rohanunk, kit feszesen az árboc lábához kötözünk.~Owent
18 XLII   |        fordulok.~Flaypol fönt áll az árboc szárnyrúdján s kezét kinyujtja
19 XLIII  |            hát föl valami zászlót az árboc tetejére. A miss Herbey
20 XLVII  |            holttesthez s odalépek az árboc alá...~Egy akasztott ember
21 LII    |         egyszer egyenest fölállni az árboc mellett. Még egyszer utólszor
22 LV     |              kormányos még mindig az árboc mellett áll s nézi a láthatárt.~-