Fejezet

 1 XII  |           s a hajó elõrészében már lehetetlen kiállni a hõséget. A perc
 2 XII  |          tekintve, a rögtöni futás lehetetlen, azt a körülményt el kell
 3 XIII |           tenger oly háborgó, hogy lehetetlen a csónakokban való menekülésre
 4 XIII |         vastag talpú csizmákkal is lehetetlen járkálni. A víz nem képes
 5 XIII |          beborítják a Chancellort. Lehetetlen volna most csónakba szállni,
 6 XVII |           a munkához. Hanem teljes lehetetlen behatolni a Chancellor hajóközébe;
 7 XXIII|       egész hajó szanaszét mállik? Lehetetlen biztosan kipuhatolni. Bármint
 8 XXIV |         ahová letelepedni lehetne.~Lehetetlen elmondani mindazt a gondolatot,
 9 XXIV |     agyamon átrohannak e percben s lehetetlen leírni, mily hirtelen villan
10 XXV  |           felért.~De Mrs. Kear‑rel lehetetlen volt boldogulni, nem akart
11 XXV  |           és veszélyes lehet. Nem! Lehetetlen elindulni, mert nagy a hullámzás
12 XXXV |           a habok lökdösései miatt lehetetlen s egyik a másikra esik minduntalan,
13 XXXV |        engem illet, én azt hiszem, lehetetlen, hogy e rémítõ hánykódásban
14 XLI  | beszélgetünk s úgy látszik nekünk, lehetetlen, hogy másodszor is ne sikerüljön.
15 XLII |         nincs itt, melynek irányát lehetetlen meghatároznunk, a tutaj
16 XLIII|          ha egyszer e düh kitörne, lehetetlen volna megfékezni. Nem értem,
17 XLIII|       segélyünkre siessen? Nem! az lehetetlen! Nem látott minket!~- Tüzet!
18 XLIX |         András, atyja, meg én, azt lehetetlen leírni! Nem kell‑e sajnálnunk,
19 L    |       vagyunk s nekem úgy látszik, lehetetlen, hogy most már mindennap
20 LI   |        fokot, amit ember kiállhat. Lehetetlen, hogy ezen már túlmehessenek!
21 LV   |           gondolatait és érzelmeit lehetetlen kitalálnom. Arca halálsápadt;