Fejezet

 1 IV   |          mely nem nyújthat neki annyi kényelmet, mint a Transatlantique
 2 VIII |      lehet a hajófenékben, hogy annyi elõvigyázatra van szükség?
 3 X    |    folytatja útját a Chancellor annyi vitorlát téve föl, amennyit
 4 XI   |        doboz van a hajón - azaz annyi, amennyivel föl lehet robbantani
 5 XIII |    Kurtis Róbert fölhúzat tehát annyi vitorlát, amennyit lehet
 6 XIII |        Kurtis Róbert, - nem! Az annyi volna, mint kijátszani utolsó
 7 XV   |        éjbõl. Hol vagyunk? Csak annyi bizonyos, hogy a hullámok
 8 XIX  |       kimerített víz helyébe ép annyi jön újra be. Isten adja,
 9 XX   |       dagály idején is alig van annyi víz, amennyi a Chancellor
10 XXI  |        mondunk e sziklának, hol annyi napot töltöttünk, melyek
11 XXIII|   elegendõk arra sem, hogy csak annyi vizet kimerítsenek, mint
12 XXV  |   tenger állapotától függ. Csak annyi bizonyos, hogy a hajó a
13 XXV  | Róbertnek, hanem e szóváltásból annyi legalább kiderül, hogy kapitányunk
14 XXXVI|       öreg irlandi, O’Ready, ki annyi hajótörést túlélt!~Most
15 XXXVI|   Falsten mérnök a maga adagját annyi részre osztotta, ahányszor
16 XLIII|      látszanak s a szellõ, mely annyi reménnyel kecsegtetett bennünket,
17 LVII |       Európába.~És most, miután annyi szenvedést álltunk ki együtt,
18 LVII |   szenvedést álltunk ki együtt, annyi veszélybõl menekültünk ki,