Fejezet

 1 IV     | kilátszik az erély, mely minden pillanatban kész tettekben nyilvánulni.~
 2 XXIX   |        szívünkön, mert épp azon pillanatban, midõn a hajó a mélységbe
 3 XXIX   | fájdalmasan elszorul szíve azon pillanatban, midõn el kell hagynia a
 4 XXX    |  legnagyobb része oda lett azon pillanatban, mikor a Chancellor fedélzete
 5 XXXII  |    árbockosarait. A hajó minden pillanatban elsülyedhetett, holott ez
 6 XXXIV  |       utolsó csillagait. Minden pillanatban fehéres, villámló fényt
 7 XXXV   |        a tajtékzó tengert.~Azon pillanatban visszanyeri ugyan vízszintes
 8 XXXVIII|     gyûlölete tisztjeik iránt e pillanatban ilyen õrült merényletben
 9 XL     |        elfojtani. Úgy látszik e pillanatban, mintha nem is volnánk már
10 XLIII  |       uralkodni magamon az elsõ pillanatban.~- Nézze, - szólt aztán, -
11 XLIII  |         hajó.~Csaknem ugyanazon pillanatban fölkiált a kormányos, ki
12 XLIII  |         De a hajó iránya minden pillanatban megváltozhatik, annál inkább,
13 XLIV   |         fölszínére emelkedik.~E pillanatban valami száraz koppanás‑forma
14 XLVI   |    kirántom s a láthatáron ép e pillanatban fölemelkedni kezdõ hold
15 LII    |       sorsot fogunk húzni.~Azon pillanatban, midõn már a tengerbe akarom
16 LIV    |        visszatartotta õket azon pillanatban, midõn már reá akartak rohanni
17 LVII   |  Érezzük. A szél feléje visz!~E pillanatban Miss Herbey hálaadó szava