Fejezet

  1 I      |            harmadik útjára Charlestown és Liverpool közt. Amint elhagyta
  2 I      |           miféle eredetû; ez a szilárd és finom építésû jármû igazán
  3 I      |                ez az oka:~Dél‑Karolina és az egyesült nagybritanniai
  4 I      |                New‑Orleansba. New‑York és az ó‑világ közt több társaság
  5 I      |              hajói, melyek New‑Orleans és Európa közt közlekednek,
  6 I      |   vitorláshajón való utazás, ha a szél és tenger kedvezõ, csaknem
  7 I      |                gyors, mint a gõzösökön és minden tekintetben kellemesebb.
  8 II     |            skót, Dundeebõl, ötven éves és jó hírben áll, mint tapasztalt
  9 II     |          szembeszállni kész pszichikai és lelki erély legyen ez emberben,
 10 II     |            azonban nem csalódom, Isten és Huntly Silas közt van a
 11 II     |            bennünket egymástól. Tegnap és ma meg sem jelentek az asztalnál
 12 II     |           jegyzékébõl kiírtam:~Kear úr és neje, amerikaiak, Buffalóból.~
 13 II     |            társalgónõje.~Letourneur úr és fia Letourneur András, franciák,
 14 III    |            szállítmányának minõségérõl és a szállítás föltételeirõl
 15 III    |         következõleg szól:~«Bronsfield és társa bizományos uraknak~
 16 III    |        fentnevezett hajómra Bronsfield és társa bizományárú‑kereskedõ
 17 III    |                értékben, mind egészben és jó karban, megjelezve és
 18 III    |               és jó karban, megjelezve és számozva; mely nevezett
 19 III    |               ami a tengeri veszélyek- és szerencsétlenségeket illeti,
 20 III    |                megtartására lekötöttem és lekötöm személyemet, vagyonomat
 21 III    |         Liverpoolba. Küldõ: Bronsfield és társa Charlestownban. Átvevõk:
 22 IV     |                födélzeten a hajó elõre és hátra vagy jobbra‑balra
 23 IV     |              át rezeg. Arcán keserûség és szívesség sajátságos vegyülete
 24 IV     |            megbocsátja valaha anyjának és nekem, hogy nyomorék?~Az
 25 IV     |                Letourneur úr hozzá fut és segít neki a kissé meredek
 26 IV     |            közelebbi ismeretséget.~Mr. és Mrs. Kear északamerikaiak,
 27 IV     |         cimbora s csak a saját hasznát és kényelmét keresi mindenütt.~
 28 IV     |                bámulja s másokat lenéz és a leghatártalanabb közönyösséget
 29 IV     |             páva. Egy szóval, tökfilkó és önzõ egy személyben. Nem
 30 IV     |         tanulatlan, minden olvasottság és társalgási mûveltség nélkül.
 31 IV     |                minden benyomás számára és semmikép sem igazolja Pascalnak
 32 IV     |       teremtetett. Ez minden méltósága és minden érdeme.»~ ~
 33 V      |         látszik, hogy gyorsan haladunk és jó nagy utat tettünk. Gyakran
 34 V      |              hajósainak, hogy a Walter és Moore Tamás leírásai által
 35 V      |             ellentmond. Ha Moore Tamás és Walter e szigetcsoportot
 36 V      |       állomásul használják az Antillák és Új‑Skócia közt. Egyébként
 37 VI     |                mit tart Walter hadnagy és a kormányos errõl a furcsa
 38 VI     |              Ez nyilvánvaló, mikor 11. és 12. közti éjjel a Chancellor
 39 VII    |         elgondolkoztam. Végre ledõltem és elaludtam.~Néhány óra múlva
 40 VII    |          levivõ lékeket a fõárboc elõ- és hátrészén. Be vannak zárva,
 41 VII    |               tartom, amit észrevettem és nem szólok Letourneuréknak.~
 42 VII    |            mindegy; hanem a szárazföld és szigetek partjain mindenfelé
 43 VII    |               Aztán megtekinti az eget és a hajó vitorláit.~Azután
 44 VII    |                   Semmi.~Kurtis Róbert és Walter aztán pár percig
 45 VIII   |                nem értem.~Letourneurék és én, mi észrevettük már az
 46 VIII   |           csakhamar ellankad az megint és sem Falsten mérnök, sem
 47 VIII   |               nem panaszkodnak».~A 17. és 18‑ika közti éjjel a kabinokban
 48 IX     |             szivárgott ki. A kapitányt és engem rögtön értesítettek
 49 X      |                         X.~Október 20. és 21.~Ilyen körülmények közt
 50 X      |                 másodkapitány, hadnagy és kormányos közt; ettõl az
 51 X      |               s elõbb vagy utóbb kitör és lángba borít mindent.~Ez
 52 X      |               Kurtis Róbert reménye is és óvatosságból még a szivattyúk
 53 X      |              két utas a mérnök Falsten és a kereskedõ Ruby volt, kik
 54 XI     |               födélzetre, hol a mérnök és a kereskedõ még mindig vitatkoznak.
 55 XI     |                szavára, akit szeretnek és becsülnek, a matrózok legnagyobb
 56 XI     |          másodkapitány, Falsten mérnök és én, mi tudjuk, mily borzasztó
 57 XI     |              helyreállt, Kurtis Róbert és én fölkeressük Falstent
 58 XII    |                       XII.~Október 22. és 23.~Kurtis Róbert mindent
 59 XII    |                hadnagy, Falsten mérnök és én, tanácsot tartunk s bámulom
 60 XII    |                s mi lehajtjuk fejünket és hallgatunk. Mivel a tenger
 61 XII    |                a lángok martaléka lesz és én nem tehetek semmit, semmit!...~-
 62 XII    |            akarunk menni!~- Úgy van.~- És a...? hogyan hívják a hajót,
 63 XII    |              javára fordulhat. Erélyes és megbízható ember áll most
 64 XII    |           Letourneurék, Falsten mérnök és én azonnal szerencsét kívánunk
 65 XII    |           Kurtis Róbertnek s a hadnagy és a kormányos egyesítik szerencsekivánataikat
 66 XII    |           folytatja útját délnyugatnak és Kurtis Róbert kifeszített
 67 XIII   |                küzködéssel s a széllel és habbal úszik, azért mégis
 68 XIII   |            hogy csöndes, nyugodt ember és egészen okosan beszél, kivéve
 69 XIII   |                Szerencsénkre a fõárboc és az elõárboc talpai vasból
 70 XIII   |               most ledöntve hevernének és nekünk végünk volna.~Kurtis
 71 XIII   |              ellenünk. Az óceán õrjöng és a sötét hullámok egészen
 72 XIII   |             néhány hordó besózott húst és kétszersültet, egy tonna
 73 XIII   |         takarók, mûszerek, egy delejtû és vitorlák, hogy szükség esetén
 74 XIII   |              engedve a forró levegõnek és füstnek. Azon percben gõzoszlopok
 75 XIV    |          Chancellor oldalához.~A bárka és a csónak tehát szétrombolódtak
 76 XIV    |     kétségkívül a hadnagy, a kormányos és a legénység többi része
 77 XIV    |        megszakadt a hajó két fele közt és senki sem mehet át a lángfüggönyön,
 78 XV     |                 mondja rá. - A hadnagy és a kormányos leeresztették
 79 XV     |        pontosan tudni így minden mérés és számítás nélkül. Ha így
 80 XV     |          lángfüggöny, mely a hajó elõ- és hátrészét szétválasztotta,
 81 XV     |              két vége közt s a hadnagy és a kormányos átjönnek hozzánk
 82 XV     |             Kurtis kapitány, a hadnagy és a kormányos jelenlétemben
 83 XV     |        véleményével egyetért a hadnagy és a kormányos is, - nehéz
 84 XV     |                 amit a mi szivattyúink és vedreink nem bírtak volna
 85 XVI    |        kutatják az óceán egész nyugati és déli részét.~A tenger most
 86 XVI    |        mérföldnyire futnak délnyugatra és északkeletre. Északon egy
 87 XVI    |          Chancellor körül, hanem a víz és az ég ugyanazon egy határvonalban
 88 XVI    |             nyugat felé. Letourneur úr és én, egymás mellett állva,
 89 XVI    |                vállat von. Aztán felém és Letourneur úr felé fordul
 90 XVI    |            vagyunk lankadva a fáradság és az éhség miatt. Kétszersültet
 91 XVI    |                a véleménye s a hadnagy és a kormányos is helyeslik,
 92 XVI    |               hol a Ruby málhái vannak és köztük természetesen a tûzijátékhoz
 93 XVI    |             tisztjeirõl, a matrózokról és hogy miként viselték magukat
 94 XVI    |          idején. Mindnyájan bátorságot és erélyt tanúsítottak. Walter
 95 XVI    |          magukat tájékozni a hosszúság és szélesség számai után. Kurtis
 96 XVI    |               menekültünk ki a tûzvész és fölrobbanás veszélyétõl?~
 97 XVII   |         gyapotot kidobni, az nem nehéz és nem hosszas munka, két‑három
 98 XVII   |              vázol alaprajzban, hossz- és keresztmetszetben. Adná
 99 XVII   |           fekvésének földrajzi hosszát és szélességét.~Javaslatomat
100 XVIII  |       kõhalmazt, nem találná az állat- és növényvilágnak itt még semmi
101 XIX    |                a lyuk, melyen a víz be és kiömlik, nagy, mert igen
102 XIX    |               mert igen hamar megtelik és leapad benn a víz.~S valóban
103 XIX    |              ács. Támfák, erõs kötelek és vaskapcsok erõsítik most
104 XIX    |             igazítani való a hajó elõ- és hátrészén, mert lakosztályunkban
105 XIX    |              nagy kárt tett a tûz. Idõ és gond kell hozzá, míg minden
106 XIX    |               munka, de Flaypol matróz és a kormányos, minden dicséretet
107 XIX    |                van matrácozva e súlyos és áttörhetetlen gyapotbálokkal,
108 XIX    |                nélkûl. Az ember karjai és veséi belefájúlnak ebbe
109 XX     |               nem vetik.~Kurtis Róbert és Daoulas megvizsgálják a
110 XX     |                hogy a középsõ födélzet és támaszgerendái kevesebbet
111 XX     |                hosszú útra.~A kapitány és az ács aggódó arccal térnek
112 XX     |                mindnyájunkat, utasokat és matrózokat a Chancellor
113 XX     |                helybenhagytuk.~Daoulas és segédei azzal foglalkoznak
114 XX     |          gondoskodtak arról, hogy elõl és hátul lebocsássák a horgonyt,
115 XX     |            öblöcskében, melyet jobbról és balról sziklák vesznek körül,
116 XX     |              évben a legnagyobb dagály és sok hónapig kellene várnunk,
117 XX     |           Walter hadnaggyal, az áccsal és a kormányossal tanácskozott,
118 XX     |            gáton s meg kellett állnia.~És most, miután a hajó elõrésze
119 XX     |                 A tenger dagad. Utasok és matrózok a kötél végeinél
120 XX     |                két Letourneur, Falsten és én jobboldalon tartjuk a
121 XX     |            hangon, - csak egész erõvel és egyszerre. Rajta!~A kötelek
122 XXI    |               Róbert, Falsten, Daoulas és én, hogy megvizsgáljuk a
123 XXI    |                tíz lábnyi szélességben és hat lábnyi hosszúságban.
124 XXI    |                meggyujthatjuk.~Daoulas és emberei buzgón dolgoznak,
125 XXI    |    tapasztalásból tudjuk, hogy a lõpor és a klórsavas káli együttes
126 XXI    |    Mindamellett elõvigyázatból, utasok és matrózok, mindnyájan a sziget
127 XXI    |              megtörtént. Tompa volt az és sokkal kevésbé zajos, mint
128 XXI    |        Letourneurék, Herbey kisasszony és én még egyszer végigsétálunk
129 XXII   |            jókedv, mint mikor biztosan és gyorsan megy a hajó elõre.~
130 XXII   |          elérjük a szárazföldet.~A 29. és 30. közti éjjel sötét és
131 XXII   |               és 30. közti éjjel sötét és ködös. A szél folyvást erõsen
132 XXII   |       hajófenékben, hirtelen fölszalad és elkiáltja magát:~- A víz
133 XXII   |               A szivattyúzás egész nap és egész éjjel folyvást tartott.
134 XXIII  |          körültekinteni s én az áccsal és a kormányossal lekisérem.
135 XXIII  |             amint füleinket odatartjuk és hallgatózunk, valami bugyogást
136 XXIII  |     ideiglenesen is, a hajó belsejében és a künn lévõ víz között.
137 XXIII  |             erõvel kezd fujni ez éjjel és sötét van. Kurtis kapitány
138 XXIII  |               cseppet sincs biztosítva és sietni akar, hogy a szárazföldet
139 XXIII  |              hajó újra megtelik vízzel és szemmelláthatólag sûlyed.~
140 XXIV   |                 a hadnagy, a kormányos és Kurtis kapitány tanácsot
141 XXIV   |               tartalék‑vitorlarudakból és gerendákból fûrészelik s
142 XXIV   |                 Falsten mérnök, az ács és tíz matróz fûrészekkel és
143 XXIV   |              és tíz matróz fûrészekkel és fejszékkel s elvagdalják
144 XXIV   |                 csak összekötni erõsen és szilárd alapot állítni elõ,
145 XXIV   |             láb széles lesz.~Mi utasok és a többi matróz folyvást
146 XXIV   |             csaknem egészen kész. Üres és légmentesen bedugaszolt
147 XXIV   |               utána Herbey kisasszonyt és Falstent látom, amint az
148 XXIV   |              egy térképpel, fokmérõvel és delejtûvel tér vissza rögtön.~
149 XXV    |         vitorlarúdra helyezi õt. Atyja és én fölkapaszkodunk oda hozzá.~
150 XXV    |             Keart, nejét, miss Herbeyt és Falstent; a hajó orránál
151 XXV    |              az emelvényen a hadnagyot és a kormányost; az árbockosarakban
152 XXV    |               leszedette az elõárbocot és vitorlarúdjait, hogy a hajó
153 XXV    |          függve a két víz közt. Utasai és matrózai az árbockosarakba
154 XXV    |                kiállták a fáradalmakat és az éhséget, azok meg voltak
155 XXV    |         lehetnének a Chancellor utasai és matrózai, akik odáig kiállják,
156 XXV    |             hidegvérüket s habár egyik és másik dúl‑fúl magában, de
157 XXV    |               A keresés sokáig tarthat és veszélyes lehet. Nem! Lehetetlen
158 XXV    |              foglalt helyet. Mrs. Kear és miss Herbey mellett vannak
159 XXV    |              Besózott hús, kétszersült és ivóvíz van ezekben s ebbõl
160 XXVI   |             közlekedés az árbockosarak és vitorlarúdak közt nagyon
161 XXVI   |       magaslatokra fölszorultak, látni és hallani, hogy bömböl lábaik
162 XXVI   |           némileg fölbátorodtak megint és a munka most már rendben
163 XXVI   |           viharok közt õszült meg haja és szakálla, nincs azon a véleményen,
164 XXVI   |           hosszasan nézegeti a tengert és az eget s fejét csóválja.
165 XXVI   |       Letourneur, miss Herbey, Falsten és én, pár óráig együtt beszélgetünk.
166 XXVI   |            segíteni.~Két matróz, Burke és Sandon, mindjárt föl is
167 XXVI   |              csomó amerikai bankjegyet és átadta az egyik matróznak.
168 XXVI   |             elõrész emelvényéig. Burke és Sandon kötelet kötnek Mr.
169 XXVII  |               hogy mi történik alattam és körülöttem.~Az éji homályban
170 XXVII  |              csap rajta.~Kurtis Róbert és matrózai folytatják a tutaj
171 XXVII  |               Huntly Silas is hiányzik és még három ember a legénységbõl,
172 XXVII  |               a legénységbõl, egy skót és két angol.~Ekkor értem csak
173 XXVII  |               matrózok e gyáva szökést és azt, hogy a szökevények
174 XXVII  |               nem lehetett megmenteni. És, ha volnának is gyógyszereink,
175 XXVIII |               vitorlákból, mûszerekbõl és szerszámokból. Sietni kell,
176 XXVIII |            Chancellornak utolsó napja!~És most milyen az egyikünk
177 XXVIII |                most milyen az egyikünk és másikunk lelkiállapota?
178 XXVIII |               nyers fickókat, kik Owen és Jynxtrop ártalmas befolyása
179 XXVIII |             szolgálatot. Kurtis Róbert és a kormányos erélyes, rettenthetlen
180 XXVIII |             árbockosárban. Miss Herbey és én betakargatjuk ruháiba;
181 XXIX   |           lesülyed a hajó, hogy az ács és az emberek, kik a tutajon
182 XXIX   |               nem térhetnek, mert szél és hab ellenök van. Kurtis
183 XXIX   |               egy kötelet köt derekára és segélyükre rohan. Hasztalan
184 XXIX   |                vissza.~Ezalatt Daoulas és matrózai vitorlarudak segélyével,
185 XXIX   |              egy órai erõlködés után - és ez óra egy századnak látszott
186 XXIX   |                mélységben. Kötelessége és joga az. Szinte érezzük,
187 XXIX   |              aztán a fõárboc csúcsa is és nemsokára semmi sem marad
188 XXX    |       körülbelül negyven lábnyi hosszú és húsz lábnyi széles.~Itt
189 XXX    |                Chancellor utasai közül és személyzetébõl még életben
190 XXX    |              még életben vannak: idõsb és ifjabb Letourneur, Falsten
191 XXX    |            Falsten mérnök, miss Herbey és én; - aztán Kurtis kapitány,
192 XXX    |             ács szerszámjai, a fokmérõ és a delejtû, egy térkép, a
193 XXX    |            állnak megmaradt mûszereink és házi eszközeink. Minden
194 XXXI   |                mindnyájunkat, utasokat és matrózokat, egybegyüjtött.~-
195 XXXI   |          dolgozik, azalatt a kormányos és a matrózok vitorlarudat
196 XXXI   |                kiszámítsa a hosszasági és szélességi fokot s mikor
197 XXXI   | Szerencsétlenségünkre az Antillák útja és a braziliai út közé vetõdtünk,
198 XXXI   |        csillapíthatjuk vele éhségünket és szomjunkat. A tutaj kezelése
199 XXXI   |               a tutajon: öt uncia húst és öt uncia kétszersültet kap
200 XXXI   |               fontnál többünk a húsból és kétszersültbõl. Ezen a mennyiségen
201 XXXI   |                arra a napra, a húst is és a kétszersültet is; aztán
202 XXXI   |                aztán megeheti, ahogyan és amikor neki tetszik. A vizet
203 XXXI   |          kiosztatni, reggel tíz órakor és este hatkor. Mindenkinek
204 XXXII  |           eltartanak. De Kurtis Róbert és a kormányos bizonyos jelekbõl,
205 XXXII  |              ne csalódnának a kapitány és a kormányos, mert ebben
206 XXXII  |            gyakran gondolatokba mélyed és mindenki óvakodik zavarni
207 XXXII  |          utasok számára tartatott fönn és sátort emeltek ott, mely
208 XXXII  |               történetét, - e bátorság és lemondással teljes életét,
209 XXXII  |                vagyon nélkül a jövõben és mégis bizalomteljesen, mert
210 XXXII  |           kicsúszik.~December 12., 13. és 14‑én semmi változás sem
211 XXXII  |                 fehér színû pettyekkel és harántékos csíkokkal. E
212 XXXIII |                 amilyet már a Bermudák és Ham‑Rock közt találtunk.
213 XXXIII |                 Burke, Flaypol, Wilson és a néger Jynxtrop maguk közt
214 XXXIII |            emberekre. A néger Jynxtrop és Owen matróz határozottan
215 XXXIII |                kapott. E részvétteljes és könyörületes szívû fiatal
216 XXXIV  |       megvilágítni a láthatárt. Hosszú és szélesen kiterjedõ villamos
217 XXXIV  |              Herbey, Letourneur András és én, a vihar ez elõjeleit;
218 XXXIV  |               a legdurvább lelkeket is és látom, hogy a matrózok elmélyedve
219 XXXIV  |                mivé lesz a tutaj az ég és a tenger dühöngése közepett?~
220 XXXIV  |                mint zaj, hang, mely nõ és fogy, mint valami énekes
221 XXXIV  |                a természet e nagyszerû és semmihez sem hasonlítható
222 XXXIV  |                õket, amint poétizálnak és sóvárogva óhajtják, csak
223 XXXIV  |          egyenként kialusznak. A sötét és sûrû gõz összébb húzódik
224 XXXIV  |             csak rettenetes rázkódások és dörgésekkel rohanhat ki
225 XXXV   |                     XXXV.~December 21. és 22. közti éj.~A kormányos
226 XXXV   |              dühösebben szökkentek föl és annál magasabbra emelkednek,
227 XXXV   |                két Letourneur, Falsten és én. Minket már nem ragad
228 XXXV   |                már nem váltakozik fény és sötétség, hanem szakadatlan
229 XXXV   |             Kurtis Róbert, a kormányos és több matróz kötelekkel igyekeznek
230 XXXV   |             elszakadtak, rézsút hajlik és sietnek kiemelni helyébõl,
231 XXXV   |             hogy a másik lyukat kapott és kifut belõle az ivóvíz.~
232 XXXVI  |              civakodtak egymással szél és víz.~Nem jegyezhetem föl
233 XXXVI  |             felfogni!~A két Letourneur és miss Herbey ápolása térített
234 XXXVI  |           fiatalember, derék, tevékeny és bátor fiú. A másik az öreg
235 XXXVI  |             tudni akarja, hogy micsoda és mennyi élelmiszerünk van
236 XXXVI  |                szenvedtünk még éhséget és szomjat. Hanem most szükségkép
237 XXXVII |          igazat!~- Én nem vagyok orvos és nem tudhatom...~- Mindegy!
238 XXXVII |             tartottam. Nem volt túlzás és jól látom, hogy a táplálék
239 XXXVII |                igen nehéz. A kormányos és ács újabb horogzsinegeket
240 XXXVII |           tengerben kevés a hal.~28‑án és 29‑én hiába folytattuk kísérleteinket.
241 XXXVIII|                 hogy látunk valamit... és semmi! Valami felhõ, köd,
242 XXXVIII|          szürkés látkört, hol a tenger és az ég összeolvadnak. A mi
243 XXXVIII|           tutajon!~Többé semmi! Tudjuk és mégis, mikor másnap a naponkénti
244 XXXVIII|                mint testi. Fejem nehéz és nem bír egyensúlyban maradni,
245 XXXVIII|             szenved. Többi közt az ács és a kormányos, kik természetüknél
246 XXXVIII|                a kapitányt, kormányost és Daoulast fenyegetik.~Azonnal
247 XXXVIII|                Azonnal a Kurtis Róbert és társai segélyére sietek.
248 XXXVIII|            védni fogjuk magunkat.~Owen és csapata felénk rohannak.
249 XXXVIII|             kiitták.~Mit akarnak?~Owen és a néger, kik a legkevésbbé
250 XXXVIII|               Viaskodás fejlõdik. Owen és Wilson Kurtis Róbertre rohannak,
251 XXXVIII|             föl csapásaikat, míg Burke és Flaypol Falstent s a kormányost
252 XXXVIII|             egy baltát, fölemeli kezét és sujt.~De Owen félreugrik
253 XXXVIII|                a viaskodásnak. Flaypol és Burke mozdulatlan hevernek
254 XXXVIII|              már legyûrték a kormányos és az ács. Kurtis Róbert akkor
255 XXXVIII|             melyet már fölemelt Owenra és halálsápadtan leül a tutaj
256 XXXIX  |                       XXXIX.~Január 5. és 6.~Ez a jelenet mély benyomást
257 XXXIX  |              bennem?~Letourneur András és atyja, kik hallják, mit
258 XXXIX  |           akarja, hogy senki se lásson és senki se halljon bennünket.~
259 XXXIX  |              nem ettek, ön, az én fiam és a többiek?~E kérdésre, melyen
260 XXXIX  |        Letourneur úr meg fogta kezemet és nyájasan megsimogatta.~-
261 XL     |             róla a köteleket. Sandónak és Burkenak is fölmarta a lábait
262 XL     |       kimondhatlan mohó vággyal tép le és fal föl a kormányos s úgy
263 XL     |               világ, hogy mennyi lelki és testi nyomort képesek emberi
264 XL     |           hadnagy karjaim közt elhunyt és sem a Miss Herbey ápolása,
265 XL     |             megköszönte Miss Herbeynek és nekem fáradozásainkat.~-
266 XLI    |                hajnalban Kurtis Róbert és én, némi elõvigyázattal,
267 XLI    |             mit felelni s hátra megyek és ledûlök a tutaj végében.~
268 XLI    |              Róbert, Letourneur András és miss Herbey elég lelki erõvel
269 XLI    |                fogaival a maga részét. És a szerencsétlen ember, aki
270 XLI    |      Letourneurék, Falsten, a kapitány és én elkezdünk beszélgetni
271 XLI    |                találni magunkhoz.~A 8. és 9. közti éjjel a kormányos
272 XLII   |              csak vízbõl állna. Mindig és mindenfelé ez a végtelen
273 XLII   |              Végre szólhat. A kapitány és én kikérdezzük...~Nem kisértem
274 XLIII  |             többé egy szemernyi só sem és megihatnánk! De hiányzanak
275 XLIII  |               ivóvizet.~Ma a kormányos és két matróz, nem törõdve
276 XLIII  |            õket. Társaink közül hárman és én - kik alig tudunk úszni, -
277 XLIII  |              megismerni a hajó alakját és irányát. - Irányát fõleg.~
278 XLIII  |                miss Herbey sálja vörös és e szín legélesebben kiválik
279 XLIII  |          legélesebben kiválik a tenger és az ég láthatárán.~A miss
280 XLIII  |          Délután félegykor a kormányos és a kapitány úgy vélik, hogy
281 XLIII  |                álltam a két Letourneur és miss Herbey mellé s pillantásunk
282 XLIV   |                 melyet atyja félretett és sírva adott kezembe.~Tegnap
283 XLIV   |        elgyöngítette már e nyomorultat és cinkostársait. Mit kisérelhetnének
284 XLIV   |               valamikép. Kurtis Róbert és Daoulas megértették szándékát
285 XLIV   |             fölötte, miközben rudakkal és kötelekkel csapkodnak a
286 XLIV   |               most a kormányos.~Utasok és matrózok, valamennyien oda
287 XLV    |           tutajunkra esett. A hordóban és a vitorlákban fölfogtuk,
288 XLVI   |               semmi eszköz, hogy horog és csalétek nélkül megkaparíthatnánk
289 XLVI   |             nélkül, annál jobb neki... és nekem.~Hobbart nem így érti.
290 XLVII  |             Daoulas, Jynxtrop, Flasten és mások nekiesnek a holttestnek...~
291 XLVIII |          hallok a tutajon.~Letournerék és miss Herbey, kik velem együtt
292 XLIX   |              Igen! Ha néhány csepp víz és néhány morzsa kétszersült
293 L      |                          L.~Január 22. és 23.~Most már csak tizenegyen
294 L      |                óránként.~Kurtis Róbert és Falsten mérnök a legépebbek
295 LI     |            Kurtis áll egyedül ott elõl és széttekint! Ha arra gondolok,
296 LII    |                Január 25.~A január 24. és 25. közti éj ködös volt
297 LII    |                ostoba gondolata zaklat és szeretném már lerázni magamról.~
298 LII    |            vonal, melybe összeolvad ég és víz.~Kurtis Róbert, miután
299 LIII   |           tehát, hogy szerencsésen húz és egy, hogy szerencsétlenül,
300 LIII   |               halálban. Mindenki tudja és senki sem remeg a haláltól.
301 LIV    |                a kalapban, az ács neve és az õ atyjáé! S Letourneur
302 LV     |         testemben izzadok.~A kormányos és Kurtis Róbert az árbochoz
303 LV     |                 A kapitány gondolatait és érzelmeit lehetetlen kitalálnom.
304 LV     |          megmozdulni.~Ugyanekkor Burke és Flaypol megragadják áldozatukat
305 LV     |                hamarább történik, mint és leírhatom. Az irtózat leszögezett
306 LV     |             akarnék rohanni Letourneur és hóhérai közé, de nem bírok!~
307 LVI    |               áldozatot! Kurtis Róbert és András küzdtek a kannibálokkal
308 LVI    |                kihajlok a tutaj szélén és nagy kortyokat iszom!~Miss
309 LVI    |               a dühöngés lázát!~András és atyja legutoljára jönnek
310 LVII   |         szálltunk, azaz kilenc utasból és huszonhárom tengerészbõl,
311 LVII   |             tengerészbõl, csak öt utas és hat tengerész maradt, -
312 LVII   |            onnan hazaszállít Európába.~És most, miután annyi szenvedést