Fejezet

 1 VII  |               kívánt volna, Kurtis Róbert hirtelen végig pillant a födélzeten
 2 VII  |                hajó félrefordúlt s amiatt hirtelen össze kellett vonni a vitorlákat,
 3 VIII |                  föl!...~Ez a beszélgetés hirtelen megszakadt s nem tudhattam
 4 XIII | szerencsétlenségünk teljes legyen, a szél hirtelen átcsap északnyugatra s dühösen
 5 XVIII|        kétkedhetünk, hogy e sziget valami hirtelen fölemelkedésnek, valami
 6 XXI  |                természeténél fogva nagyon hirtelen ellobbanó lévén, utat nyit
 7 XXII |                 lent volt a hajófenékben, hirtelen fölszalad és elkiáltja magát:~-
 8 XXIV |                   lehetetlen leírni, mily hirtelen villan föl lelkemben egész
 9 XXVII|                   órakor a szél süvöltése hirtelen fölébreszt. Hallom Kurtis
10 XXVII|                 mert a hajó sülyedése oly hirtelen történt, hogy a gyógyszeres
11 XXIX |              tutajra, midõn egyszerre oly hirtelen lesülyed a hajó, hogy az
12 XXXIV|                hogy a tutajra olvad.~Most hirtelen elkiáltja magát az egyik
13 XXXV |              szobra.~E percben a villámok hirtelen átfutó fénye mellett nagy
14 XLVI |            papirosba tekergetett tárgyat. Hirtelen kirántom s a láthatáron
15 XLVII|             egészségben, erõszakos módon, hirtelen szûnt meg élni!~De mily
16 XLIX |               tanui. A négert, Jynxtropot hirtelen megrohanta valami õrjöngõ
17 LII  |                  késemet. Karom meztelen. Hirtelen átmetszek rajta egy eret.~