Fejezet

 1 IV   |  amellett - s éppen ez az oka atyja gyógyíthatatlan bánatának -
 2 IV   |  tyúkketrecek felett vannak s atyja leül mellé. Beszélgetnek
 3 XVIII|      szüksége támogató karra. Atyja kissé hátra marad velem
 4 XVIII| András lerajzolta a szigetet, atyja így szól hozzá:~- De fiam,
 5 XXIV |   Letourneur András áll, kire atyja szünet nélkül mély megindulással
 6 XXV  |      vitorlarúdra helyezi õt. Atyja és én fölkapaszkodunk oda
 7 XXV  |      a fõárboc nagy kosarába; atyja emelgette föl szegénynek
 8 XXIX | szerencsésen eljut a tutajra. Atyja nemsokára mellette foglal
 9 XXXII|      beteges arca fölélénkül. Atyja szinte elnyeli szavait,
10 XXXIX|  bennem?~Letourneur András és atyja, kik hallják, mit mondok,
11 XLIV |   darab kétszersültet, melyet atyja félretett és sírva adott
12 XLVII|    sem Letourneur András, sem atyja nem akartak ilyen áron könnyítni
13 XLIX |    Herbey, Letourneur András, atyja, meg én, azt lehetetlen
14 LIV  |      kérdez egyebet. Megfogja atyja kezét. Az öregnek arca nyugodt,
15 LVI  |     dühöngés lázát!~András és atyja legutoljára jönnek példánkat
16 LVII | imádkozunk.~Letourneur András atyja karjai közt pihen a tutaj