Fejezet

 1 V      |           de még csak mint valami köd tûnik föl.~Hat órakor fölmegyek
 2 XVI    |   láthatárt, de a tengeren lebegõ köd, miatt a látás csak nagyon
 3 XVI    |        már jóformán megvirradt, a köd kezd fölemelkedni. A szem
 4 XVI    |          egészen világos lett s a köd eltünt. A láthatár kitisztult
 5 XXXVIII|           és semmi! Valami felhõ, köd, a hullám emelkedése. Semmi
 6 XLV    |       Most már az egész csak sûrû köd.~De hát nem fejlõdhetik‑
 7 XLIX   |            Úgy érzem, mintha sûrû köd ereszkednék agyamra. Delirium
 8 LII    |         csak képzelni lehet.~Ez a köd fojtó. Azt hihetnõk, hogy
 9 LII    |       utolsó maradok e tutajon!~A köd tovább tart. Szürkés levegõben
10 LII    |           tenger fölszínét sem. A köd, mint sûrû felhõ terül el
11 LII    |         Nyugtalan várom azonban a köd eloszlását, - nem mintha
12 LII    |          tizenegy óra felé kezd a köd oszlani. Mialatt sûrû fodrokba
13 LII    | eltisztítja az óceán felületét, a köd tova húzódik, a világosság
14 LII    |   elérkezik a reggel, megint sûrû köd ülepedett a láthatárra s
15 LII    |           képezi központját. Ez a köd úgy éget, mintha valami