Fejezet

  1 I      |            apály. De a nyílt tenger még messze s míg odáig érünk,
  2 I      |            e szélességi fokok alatt még szép az idõjárás. Elhatároztam
  3 II     |            nem lehet erélyes ember, még makacs ember sem lehet,
  4 II     |            találok arcán, ami felõl még nem tudok nyilatkozni, de
  5 II     |         Silas közt van a födélzeten még egy másik ember, ki, úgy
  6 II     |              kit nem tanulmányoztam még eléggé s kirõl majd késõbb
  7 II     |           zátonyai közt.~Hozzá kell még számítnom a Chancellor személyzetéhez
  8 II     |           se hagyjak ki, adnom kell még az utasok névsorát.~Velem
  9 II     |             nyolcan vagyunk utasok. Még alig ismerem ugyan õket,
 10 IV     |         bánatokon ment át s megy át még most is. Ez az ember kétségkívül
 11 IV     |           azon utasok felõl, kikkel még nem kötöttünk közelebbi
 12 V      |            György‑szigetét, mielõtt még beesteledik, - szólt hozzám
 13 V      |            akarunk érkezni Európába még a rossz idõ beköszönte elõtt.~-
 14 V      |            északkeleti irányban, de még csak mint valami köd tûnik
 15 V      |            a hajósok. Hozzá tehetem még, hogy a nyájas eget, mellyel
 16 V      |        százötven kis szigetbõl áll, még nagyobb számból fog állni,
 17 VI     |     északkeletrõl fúj, a Chancellor még jobban délnek rohan.~Egyedül
 18 VII    |            többet ment le délnek.~S még mindig délkeletnek megy!~
 19 VII    |              Az átelleni láthatáron még félig látszik a hold tányérja,
 20 VII    |         Huntly kapitány? - kérdi.~- Még nem láttam.~- Semmi újság?~-
 21 VIII   | beszélgetések végén Huntly kapitány még jobban köti magát föltett
 22 VIII   |            azt fölelevenítsék. Ruby még kevésbé. Ez utasok azonban
 23 VIII   |            inkább hûvös, mert a nap még alig emelkedett föl a láthatárra,
 24 VIII   |           megfelel a kérdésre, amit még ki sem ejtettem:~- Igen! -
 25 IX     |       közöltem. Nem szükséges, hogy még a nõk vagy gyáva férfiak
 26 X      |            Antillák felé, melyektõl még több mint hatszáz mérföldnyire
 27 X      |          reménye is és óvatosságból még a szivattyúk száját is betömette,
 28 XI     |           Úgy látszik nekem, mintha még ez kellett volna, hogy a
 29 XI     |        teljes legyen, sõt mintha ez még elõsegítné a kibontakozást!
 30 XI     |       robbantani egy egész hegyet - még pedig a hajófenékben van,
 31 XI     |             a mérnök és a kereskedõ még mindig vitatkoznak. Kurtis
 32 XI     |         hozzá vállat vonva, - azért még nem akasztják föl az embert
 33 XI     |      elmondom Letourneuréknak, amit még nem tudnak, hogy tudniillik
 34 XI     |         Huntly kapitányt illeti, ki még nem ismeri a végveszéllyel
 35 XII    |         körülmények közt azt hiszi, még lankadatlanabbul kell megfelelnie
 36 XIII   |           hátsó kabinokban lehetett még lakni, melyeket megvilágítnak
 37 XIII   |    összeköttetésben a hajófenékkel, még meg lehet állni, hanem a
 38 XIII   |             az elõrész emelvényéig, még vastag talpú csizmákkal
 39 XIII   |             födélzet közepén, hanem még fölhasználhatjuk a csónakot,
 40 XIII   |             akkor eszembe jut, hogy még egy másik ember maradt bezárva
 41 XIV    |             áron menekülni akarnak, még pedig rögtön.~- A csónakot!
 42 XV     |            az október 29-iki éjnek.~Még nincs éjfél. Nincs holdvilág
 43 XV     |         elmúlik az a három óra, ami még hátra van e hosszú éjbõl.
 44 XV     |             a köteleken járva, mert még nem lehet a födélzetre lépni.~
 45 XV     |             most a víz küzd értünk, még pedig sikeresen küzd a tûzzel,
 46 XV     |             egy tûznyelv villan föl még a sûrû füstbõl, de csaknem
 47 XVI    |           nagyon szûk körre terjed. Még nem látunk semmi földet,
 48 XVI    |         kihalászott jószágnak talán még hasznát vesszük, ki tudja?~
 49 XVI    |     körültekinthet a láthatáron, de még semmi sem látszik, ami parthoz
 50 XVI    |             A füst is kisebb, ámbár még fekete. Bizonyos, hogy a
 51 XVI    |           mennyi, mert a födélzeten még nem lehet járni.~Kurtis
 52 XVI    |           hajóközben, de a kapitány még nem ad rendeletet, hogy
 53 XVI    |            tartózkodni e sziklákon, még a legmagasabbakon sem, mert
 54 XVI    |        Következõleg a Chancellornak még nyolcszáznál több mérföldet
 55 XVI    |   elmerûlhet útközben... A kedélyek még a kiállt rémület benyomása
 56 XVII   |         mert a közbensõ gyapotréteg még most is ég? Aztán, ha kioltottuk
 57 XVII   |          gondol, meddig maradhatunk még e sziklán, azt feleli, hogy
 58 XVII   |       sziklán, azt feleli, hogy azt még nem tudja meghatározni s
 59 XVII   |            szokott, midõn nincsenek még kellõ egyensúlyban a légrétegek.
 60 XVII   |      teljesen kioltsa a tüzet, mely még a fölsõ gyapotrétegekben
 61 XVII   |         rákezdik a munkájukat.~Most még elég a szivattyúk kezelésére
 62 XVIII  |             a fiatal András, - s én még hozzá teszem, hogy hasonló
 63 XVIII  |        állat- és növényvilágnak itt még semmi nyomát. A puhányok
 64 XVIII  |      növények is. A szél nem hozott még ide semmi magot s a tengeri
 65 XVIII  |          hajó jobb oldalára hajlik, még pedig e percben nagyon meghajlik,
 66 XVIII  |             asszonynak, s mivelhogy még szüksége lehet rám, végre
 67 XVIII  |          fiatal leánynak soha semmi még oly nagynak nem látszott!~
 68 XVIII  |         rokonai, nincsenek barátai, még nem talált boldogságot -
 69 XIX    |  tekinthetjük. Óvatosságból azonban még folytattatja Kurtis Róbert
 70 XIX    |    ácsmester oda hatolhasson. Hanem még két nap kell, mielõtt bemehetnének
 71 XIX    |            gyapot‑bálokat, melyeket még el nem pusztított a tûz.~
 72 XIX    |          hátsó árbocot, mely letört még a megfeneklés elõtt s melyet
 73 XIX    |        szeretik ezt a munkát. Pedig még kedvezõ körülmények közt
 74 XX     |           víztõl, folyvást úszkált, még akkor is, ha nem volt dagály.
 75 XX     |       balról sziklák vesznek körül, még a dagály idején is kiálló
 76 XXI    |              Valóban el kell hagyni még pedig haladéktalanul e szûk
 77 XXI    |            dirib‑darabokra zúzódik.~Még az este elmentünk, az apály
 78 XXI    |            hogy az akna készen lesz még az éjjel s holnap napfölköltekor
 79 XXI    |       dolgoznak, de mire megvirrad, még nincsenek készen. Az aknát
 80 XXI    |    Következõleg négy árapályra lesz még szükség, hogy az akna elég
 81 XXI    |            nyilt tengeren úszik.~De még egy napig a sziget mellett
 82 XXI    |             Herbey kisasszony és én még egyszer végigsétálunk sziget
 83 XXII   |            födélzeten marad. A hajó még mindig nagyon meghajlott,
 84 XXII   |    melyekkel a hajófenék alsó része még tele van. Emiatt aztán minduntalan
 85 XXII   |        oldalán látható, hogy a hajó még egy lábnyival mélyebbre
 86 XXIII  |         XXIII.~December 2-tõl 3-ig.~Még huszonnégy óra folytáig
 87 XXIII  |            munkához. Igaz, hogy víz még most is szivárog be, de
 88 XXIII  |   szemmelláthatólag sûlyed.~Ezalatt még derekasabban dolgozunk a
 89 XXIV   |           tutaj felé rohannak, mely még nincs egészen elkészülve
 90 XXIV   |          nincs egészen elkészülve s még hiányzik a felsõ része,
 91 XXV    |         kormánykerékhez közel, hová még nem hatott föl a víz, észreveszem
 92 XXV    |              Ön tehát nem vesztette még el minden reményét, kapitány
 93 XXV    |            elveszteni, Kazallon úr, még a legborzasztóbb körülmények
 94 XXV    |           kiderül, hogy kapitányunk még nem vesztette el minden
 95 XXV    |      egyensúlyban áll! A Chancellor még nem sûlyed!~A kapitány szilárd
 96 XXV    |          miss Herbey mellett vannak még azonkívül Letourneurék mindketten
 97 XXV    |             Kurtis Róbert azonfölül még egy vitorlát tétetett fejük
 98 XXVI   |            azaz hogy csak ennyi áll még ki a tenger szine fölött:
 99 XXVI   |    legközelebbi part, Guyana partja még több száz mérföldnyi távol
100 XXVI   |          van. Inkább töltsünk tehát még egy nappal többet az árbockosarakban
101 XXVI   |       hederítnek kiabálására. Hanem még jobban könyörög s ígéri,
102 XXVI   |           fölértek Mr. Kearhez, ott még sokáig alkudoznak vele a
103 XXVI   |           lecsöndesült, de a tenger még mindig háborog. A hold,
104 XXVII  |                A szél megfordult...~Még néhány szót tesz hozzá a
105 XXVII  |          szét ne szakadjon, mielõtt még egészen össze volna állítva.~
106 XXVII  |         Huntly Silas is hiányzik és még három ember a legénységbõl,
107 XXVII  |           menekülési eszközünk volt még!~- Öten megmenekültek! -
108 XXVII  |       vagyunk a hajón. Mennyire fog még ez a szám leapadni?~Amint
109 XXVIII |      elkezdik leszállítani oda, ami még maradt élelmiszerekbõl,
110 XXVIII |          fakad:~- Majd megsajnáljuk még, hogy bedobtuk ezt a holttestet!~
111 XXIX   |             ember szívében, hogy én még remélek!~Reggeli hét óra.
112 XXIX   |          három szerencsétlen, kiket még egy percig vergõdni látok
113 XXIX   |     mostanáig vezényelt!~Az irlandi még akkor is ott maradt a hátsó
114 XXIX   |            a tutajra.~Kurtis Róbert még egy pillanatig az árbockosár
115 XXX    |          tízen már elvesztek.~Tehát még tizennyolcan vagyunk, -
116 XXX    |             közül és személyzetébõl még életben vannak: idõsb és
117 XXX    |             az öreg irlandi O’Ready még soha sem hagyott el magától:
118 XXX    |          helyzet. Nagyon súlyos, de még nem végkép kétségbeejtõ.
119 XXXI   |           munkát elvégezték, az ács még egy kormányrudat igyekszik
120 XXXI   |   hatszázötven mérföldnyire vagyunk még északkeleten a paramaribói
121 XXXI   |          hónapi hajózás kell tehát, még akkor is, ha a legszerencsésebb
122 XXXI   |         adni, mert tizennyolc ember még így is hat fontnál többet
123 XXXI   |            azonban jegyeznünk, hogy még két segélyforrásra számíthatunk,
124 XXXII  |        éjszaka egy részén át. Aztán még egyszer kezet szorítottunk
125 XXXII  |        viszonzám.~- Csak azt teszem még hozzá, hogy ez a tutaj sokkal
126 XXXII  |             parancsol s nem illette még idáig egy sértõ szó, egy
127 XXXIII |           attól, hogy ez az állapot még sokáig fog így tartani?~
128 XXXIV  |        December 21.~Ezen eseménynek még eddig nem lett semmi következménye, -
129 XXXIV  |           következménye, - legalább még ma nem.~Néhány óra óta megint
130 XXXIV  |          kifejezést használni, ezek még csak olyan gömbölyû dörgések,
131 XXXIV  |    szögletesség nélküliek, melyeket még nem táplál a visszhang.
132 XXXV   |           másikat s az egyik villám még ki sem aludt, mikor már
133 XXXV   |           kötelekkel igyekeznek azt még jobban megerõsítni.~Roppant
134 XXXV   |             dühöngését a szél, most még hevesebben. Az árboc, melynek
135 XXXV   |          kötelek szét nem szakadtak még, melyek minket tartanak!
136 XXXV   |         tartanak! Hogy nem hulltunk még mindnyájan a tengerbe! Ez
137 XXXVI  |             melyet reánk árasztott, még csak egy cseppet sem bírtunk
138 XXXVI  |            mennyi élelmiszerünk van még s meddig fog eltartani?~
139 XXXVI  |            fog eltartani?~Az ivóvíz még nem fog hiányzani, mert
140 XXXVI  |            a betört hordóban maradt még körülbelül tizennégy gallon5
141 XXXVI  |       szorosan véve nem szenvedtünk még éhséget és szomjat. Hanem
142 XXXVII |         napokon. Ma, szerencsénkre, még mérsékli a szél. A sátrat
143 XXXVII |           ópium, vagy dohány, talán még jobban tûrhetnénk! De nincs!
144 XXXVII |          Kazallon úr, sokáig viszem még?~Kissé habozok, feleljek‑
145 XXXVII |        kétszersültünkhöz a kapitány még néhány csepp pálinkát adat
146 XXXVII |            fölhúzzák, a vörös rongy még mindig érintetlenül ott
147 XXXVIII|           is csak egy napot remélni még?~Pedig a kormányos mégis
148 XXXVIII|        összeszorítni magukat. Pedig még csak a második nap!~Ah!
149 XXXVIII|             többé semmink sincs! Ha még egyszer osztanának nekünk
150 XXXVIII|     teljesen kiéheztetett városban, még mindig találhat az ember
151 XXXVIII|          vihetett, mit kereshetnénk még?~Az éjszakák végtelen hosszúknak
152 XXXIX  |          kötelességét teljesítette!~Még mindig a kötelesség érzete
153 XXXIX  |          térek mindig bámulok, hogy még életben találom társaimat.~
154 XL     |          többiek csak azért lettünk még eddig megkímélve, mert a
155 XL     |             rongyokra, darab fákra. Még most is hallom, hogyan harapják
156 XL     |          fájdalom, úgy sejtem, hogy még nem értük el szenvedéseink
157 XL     |       képmutatónak, ahonnan éldegél még most is? Vigyáztam már reá,
158 XL     |           hogy ha a víz hiányoznék, még többet szenvednénk, mint
159 XL     |      jussunk!~Szerencsénkre, maradt még valamelyes víz a hordóban,
160 XL     |             alatt s a második hordó még egészen tele van. Habár
161 XLI    |             tengerbe a testet, hogy még borzasztóbb jeleneteket
162 XLI    |          nyersen fölfalja a majdnem még eleven halat, s ezek képezik
163 XLI    |             nem foghatom, hogyan él még most is.~Mondtam, hogy a
164 XLI    |            igaz, hogy ha a halászat még tovább is sikerül, megmenthet
165 XLI    |        mindjárt? - kérdezem.~- Most még nem! - válaszol kitérõleg. -
166 XLI    |            Amilyen ostobák vagyunk, még csak pár darabkát sem hagytunk
167 XLI    |           meg én reám néz.~- Maradt még annyija, amennyi a horgokra
168 XLI    |             Reggel odamegyek hozzá. Még alig kezd fölkelni a nap,
169 XLII   |             Annálfogva szomjúságunk még tûrhetetlenebb. Most elõször
170 XLII   |         miatt. Elõre látom, hogy ez még elviselhetetlenebb kínokat
171 XLII   |             a láthatárt.~Ekkor Owen még rettenetesebben elkezd jajgatni,
172 XLII   |             másodikhoz megyek, mely még egészen tele van s melyet
173 XLII   |           egészen tele van s melyet még nem kezdtek meg, amint Owen
174 XLII   |           mit akarok csinálni. Arra még lázasabban feleli, hogy
175 XLIII  |         edény vizeshordóvá s miféle még szerencsétlenebb véletlen
176 XLIII  |       mindjárt föloszlásba ment át. Még a kormányos sem használhatta
177 XLIII  |   szétmállott. Ennek a nyomorultnak még halála sem használ nekünk!~
178 XLIII  |         megfékezni. Nem értem, hogy még meg nem õrültünk!~Január
179 XLIII  |     jeladást megtétet, mert a brigg még valami tíz‑tizenkét mérföldnyire
180 XLIII  |       fölött. De a szél gyönge s ha még gyöngébb talál lenni!...
181 XLIII  |             úgy vélik, hogy a brigg még körülbelül kilenc mérföldnyire
182 XLIII  |       káromkodás tört ki. Az a hajó még kilenc mérföldnyire van
183 XLIII  |              e lángot látni lehetne még oly távolságról is, mint
184 XLIV   |              Kurtis Róbert, Daoulas még megkísértették, nem tudnának‑
185 XLIV   |         kormányos hiába kisérti meg még azt is, hogy lelógatja meztelen
186 XLV    |        fölállíttatta a tört hordót, még pedig úgy, hogy amennyi
187 XLV    |      kiterítteti a vitorlákat, hogy még nagyobb területen fölfoghassuk
188 XLV    |          Istenben. Azonkívül maradt még pár itce iható víz a hordóban.
189 XLVI   |             eláll, majd megint újra még jobban szimatolom. Végre
190 XLVII  |             árbocon.~Mi az a tárgy? Még nem tudom megkülönböztetni
191 XLVII  |           megtudják, vajjon nincs‑e még az életnek valami szikrája
192 XLVIII |      Daoulas. - Csak ez a sátor van még hátra, ahol nem néztük.~-
193 XLIX   |           támasztott bennem s utána még jobban égetett a szomjúság,
194 XLIX   |     elhagytuk! Ki ringathatja magát még csalékony remények közt?
195 XLIX   |             egymás után meghaljunk, még pedig a legborzasztóbb halállal?~
196 L      |         Falsten mérnök a legépebbek még köztünk. Habár rendkívül
197 L      |             már meghalt.~Semmi szó, még csak sóhajtás sem hangzik
198 LI     |              az ács, amennyi erejük még maradt, arra használják,
199 LI     |      rongyaink közt s ez az izzadás még növeli szomjúságunkat. Nem,
200 LI     |       gondolok, hogy ez az ember... még remél!~Én lefekszem a tutaj
201 LI     |            bizonyosan!~Ez a kacagás még hangosabb lesz. Én föl sem
202 LII    |           nemcsak hogy nem megy, de még csak nem is mozog. Néha
203 LII    |              vajjon a vizen úszik‑e még?~Ez éjjel próbálgatom összeolvasni,
204 LII    |   összeolvasni, hogy hányan vagyunk még. Nekem úgy rémlik, mintha
205 LII    |            Nekem úgy rémlik, mintha még tizenegyen volnánk, de alig
206 LII    |         emlékezetemen. Viszontlátom még egyszer szülõföldemet, barátimat,
207 LII    |           fölött. Kurtis Róbert, ki még mindig fönn áll, mohón hallgatja
208 LII    |         lenni!...~Hát Kurtis Róbert még mindig hiszi, hogy földet
209 LII    |   rétegekben történik s a láthatárt még nem vehetem szemügyre.~Egy
210 LII    |        kifolyjon!~Milyen messze van még a holnapi nap!~Mikor aztán
211 LII    |       remény kecsegtetésével akarna még visszatartani. Hasztalan.~
212 LII    |          Hasztalan.~Szerettem volna még egyszer látni Letourneuréket
213 LII    |         erõlködés után képes vagyok még egyszer egyenest fölállni
214 LII    |          fölállni az árboc mellett. Még egyszer utólszor körültekintek
215 LII    |             változatlan láthatáron! Még ha föld tûnnék is föl, ha
216 LIII   |            nevet kihúztak.~Az enyém még nem jött ki. Próbálom olvasgatni,
217 LIII   |            hogy hány esélyem maradt még: négy jó, egy rossz.~Mióta
218 LIV    |           Letourneur már nem ember. Még nem szóltak semmit, de szájaik
219 LIV    |         akarják, hogy reárohanjanak még élõ áldozatukra s így falják
220 LIV    |            föl?~Ki hinné, hogy most még emberi érzelmeik maradványára
221 LIV    |           szól, - akarnak önök csak még egy napig várni? Csak egyetlen
222 LIV    |         szemei elõtt! Igen! várjunk még egy napig! Mi az az egy
223 LIV    |  beszélgetnek egymással.~Aközben én még mindig az elsõ benyomás
224 LV     |       árbochoz támaszkodva állnak s még mindig az óceánt vizsgálják.
225 LV     |         mintha csak szemeiben volna még élet.~A matrózok lassan
226 LV     |             elõrészéig.~A kormányos még mindig az árboc mellett
227 LV     |         bírok!~E percben Letourneur még egyenest fönnáll. Eltaszította
228 LVI    |        Kurtis Róbert. - Itt a föld! Még elég jókor! A gyilkolást
229 LVI    |            elég jókor! A gyilkolást még nem követték el!~Még nem
230 LVI    |     gyilkolást még nem követték el!~Még nem vágták le az áldozatot!
231 LVI    |         Mindegyik iszik. Akik imént még vérengzõ vadállatok voltak,
232 LVI    |        látni semmi partot s a tutaj még mindig egyetlen központot
233 LVI    |         csillapítva.~Igen, a földet még nem láthatjuk, de itt van! -