Fejezet

1 XXVIII|      napja!~És most milyen az egyikünk és másikunk lelkiállapota?
2 XXXIII|      úszkálnak a habok közt s egyikünk sem követi ama gondatlanok
3 XXXVII|  helyzetben, melyben vagyunk, egyikünk sem számíthat arra, hogy
4 XL    |      ragad el mindnyájunkat s egyikünk sem bírja elfojtani. Úgy
5 XL    |      én, este félnyolc órakor egyikünk megszûnt élni. Most már
6 LI    |   most már lehetetlenné vált. Egyikünk sem gondolhat arra, hogy
7 LI    |       hangos kacagást hallok. Egyikünk megbolondult bizonyosan!~
8 LIII  |     meg. Igaza van.~Egyébként egyikünk sem ragaszkodik az élethez.
9 LIII  | Mindenki haboz.~- Én! - felel egyikünk. Megfordulok s Letourneur