Fejezet

  1 I      |            semmi egyenes közlekedés. Ha az ember át akar kelni,
  2 I      |           vitorláshajón való utazás, ha a szél és tenger kedvezõ,
  3 I      |             kik e naplót olvassák, - ha ugyan olvasni fogja valaha
  4 II     |              úr», figyelmet érdemel.~Ha azonban nem csalódom, Isten
  5 IV     |              fiát s mondhatom önnek, ha van valami, ami különösen
  6 IV     |          kétségkívül, - mondám.~- De ha õ is elfelejti, - viszonzá
  7 IV     |           Szája elragadó szép volna, ha ideje vagy alkalma volna
  8 IV     |              bajlódni? Mindamellett, ha miss Herbey bensõleg szenved
  9 IV     |            nem lát a világon semmit. Ha elõkaphatja az embert, nem
 10 V      |        napunk sincs elveszteni való, ha meg akarunk érkezni Európába
 11 V      |        szerénytelenséget követek el, ha azt kérdezem öntõl, mit
 12 V      |     szigetekrõl a számûzött Walter s ha nem csalódom, egy idõben
 13 V      |          vannak, mint a közmondások: ha az egyik valamit állít,
 14 V      |           másik mindjárt ellentmond. Ha Moore Tamás és Walter e
 15 VI     |           gondolkoznak, mint én.~- S ha Huntly kapitány Kinába akarná
 16 VI     |              fenyegeti a hajót.~- De ha a kapitány õrült?~- Ha õrült,
 17 VI     |            De ha a kapitány õrült?~- Ha õrült, akkor Kazallon úr,
 18 VI     |        testünkön rongyokra szakadna, ha csak egy kicsit kimennénk
 19 VIII   |           maguk közt s elhallgatnak, ha hozzájok közeledünk. Többször
 20 VIII   |         légmentesen elzárva? Igazán, ha egy ellenséges csoportot
 21 IX     |              mégis megtörténik, mert ha a gyapot nem teljesen száraz,
 22 X      |             hogy elég hamar elérjük, ha ez az északkeleti szél állandó
 23 X      |       esemény nélkül folyt volna le, ha a véletlen fülem hallatára
 24 XI     |            akasztják föl az embert s ha önnek az a doboz olyan alkalmatlan,
 25 XI     |              ami a hajófenékben van. Ha a matrózok megtudnák az
 26 XI     |        matrózok megtudnák az igazat, ha tudnák, hogy e hajó most
 27 XII    |            láng átcsap a födélzeten. Ha a csapás ezen új fordulata
 28 XII    |             akkor elhagyjuk a hajót. Ha ellenben nem lehet a Chancellort
 29 XII    |               nem birjuk‑e kioltani, ha majd kitör kívülre! Talán
 30 XII    |       Meggyuladhat a klórsavas káli, ha nem kap ütést, akkor is?~-
 31 XII    |            elrejteni megindulását, - ha meggondolom, hogy ez a Chancellor,
 32 XII    |            mondom én, - az az ember, ha nem õrült, hát legalább
 33 XII    |   visszariadni semmi rendszabálytól, ha javunk úgy kívánja.~Letourneurék,
 34 XIII   |             el vízzel a hajófenéket? Ha a tûz kialudt, a vizet ismét
 35 XIII   |          önnek s most is azt mondom, ha levegõt eresztünk be, bármily
 36 XIII   |             kötözve kell õt tartani, ha nem akarjuk, hogy összetörje
 37 XIII   |             terjed ezen az oldalon s ha hallgatózik az ember, hortyogáshoz
 38 XV     |            mérés és számítás nélkül. Ha így van, akkor remélhetjük,
 39 XV     |         nyúlni, mielõtt megvirradna. Ha a szárazföld közel s ha
 40 XV     |              Ha a szárazföld közel s ha a tenger hajózható, kiszállunk
 41 XV     |        lélekvesztõvel, vagy tutajon. Ha semmi szárazföld sem látható,
 42 XV     |              szárazföld sem látható, ha a Chancellor valami magányos
 43 XV     |           nem borítja‑e el a tenger, ha megdagad? Megismerhetjük
 44 XV     |              a hajó helyzete teremt, ha szerencsétlenségünkre valami
 45 XVI    |       elvezet bennünket e szigethez, ha szükséges.~Túl rajta a tenger
 46 XVI    |            Megtekintem a hosszúságot ha kisüt a nap s akkor megtudjuk,
 47 XVI    |              kapitány mond. Valóban, ha a tenger dühöng, nem igen
 48 XVI    |              kedvezõ körülmény, mert ha e percben hullámcsapkodások
 49 XVI    |           messze, hogy a Chancellor, ha ismét tengerre száll, elmerûlhet
 50 XVII   |        fogunk ezen a szirten idõzni, ha a körülmények kedveznek.
 51 XVII   |      Kazallon úr, az hamar megvolna, ha a legénység már ma hozzá
 52 XVII   |   gyapotréteg még most is ég? Aztán, ha kioltottuk is a tüzet, képesek
 53 XVII   |              legnagyobb vigyázattal, ha nem akarunk elsülyedni,
 54 XVII   |            nagy szerencsének tartom, ha három hét múlva elhagyhatjuk
 55 XVII   |             alatt, mi lesz belõlünk, ha hajónkból nem marad meg
 56 XVII   |             tûz csak úgy oltható el, ha mindkét oldalról özönvíz
 57 XVII   |      megvetendõ segélyt nyújthatunk, ha majd a hajó kiürítéséhez
 58 XVII   |             hogy egészítse ki aztán, ha majd újólag kiszámította
 59 XVIII  |        felelt Letourneur úr. - Jobb, ha az ember figyelmeztet valami
 60 XVIII  |              lesz joguk panaszkodni, ha nem találnak többé szirtet
 61 XVIII  |              mi öt világrészünk. De, ha csakugyan el kell tûnnie,
 62 XVIII  |              ismét kimozdítja innen, ha kellõ a pillanat elérkezik.~-
 63 XVIII  |           azért Andrásnak igaza van, ha Istenbe helyezi bizalmát.
 64 XVIII  |           elfogadják.~- Azon esetre, ha a sziget eltûnnék, - szólt
 65 XVIII  |           vele az óriás Gargantua, s ha Kurtis kapitány beleegyezik,
 66 XVIII  |            barlangot pillantunk meg.~Ha rátekint az ember, igazán
 67 XVIII  |            ajánlatot, örvendve, hogy ha bár csak egy óráig is, megmenekülhet
 68 XIX    |       betömni, azt akkor tudjuk meg, ha a gyapotszállítmányt kimozdítjuk
 69 XIX    |               hogy többet ért volna, ha a hajót oldalt fölpeckelhetjük
 70 XX     |             vagy tizenkét nap múlva, ha az idõ kedvez, menhelyet
 71 XX     |      folyvást úszkált, még akkor is, ha nem volt dagály. Minthogy
 72 XX     |              a vitorlákat fölhúzzuk, ha jó a szél, vagy pedig kötéllel
 73 XX     |              ki a hajót a szorosból, ha a szél ellenkezõ. Ez azonban
 74 XX     |   megkönnyebbült is most már a hajó. Ha megfeneklése elõtt átcsusszant
 75 XX     |              hogy elindítsa hajóját; ha aztán egyszer már e medencén
 76 XX     |           lent hagynak, azon esetre, ha a mûvelet nem sikerülne
 77 XX     |             fogain, mert összetörik, ha leapad a tenger. A kapitány
 78 XXI    |           kezd Ham‑Rock körül. Pedig ha vihar jön, itt nem maradhatunk.
 79 XXI    |              hajózható vize legyen s ha gondosan használjuk fel
 80 XXII   |          mérföldnyi út áll elõttünk. Ha az északkeleti szél megmarad
 81 XXII   |              öt lábnyira emelkedett. Ha tehát bármi okból abba hagynák
 82 XXIII  |              a künn lévõ víz között. Ha egy ideig föltartóztathatjuk
 83 XXIII  |          hogy a szárazföldet elérje.~Ha valami hajót venne észre
 84 XXIII  |   átszállítni utasait, matrózait is, ha egyedül kellene is a födélzeten
 85 XXIV   |            jövõre is? Reméljük, mert ha a matrózok közt a fegyelmetlenség
 86 XXIV   |          tekint. Mi történik fiával, ha a habok ellen kell küzdenie,
 87 XXV    |              ki van annak téve, hogy ha a szél fújni kezd, a hullám
 88 XXV    |              s a szél odább viheti s ha néhány napig így marad,
 89 XXV    |         annyit mondhatok önnek, hogy ha száz esély közül kilencvenkilenc
 90 XXV    |           mellettünk van. Egyébként, ha jól emlékezem, a félig elsûlyedt
 91 XXV    |          hogy belekapaszkodhassanak, ha a hajó inog. Kurtis Róbert
 92 XXVI   |              hõséget fogunk kiállni, ha a szél nem jön mérsékelni
 93 XXVI   |              Isten verjen meg engem, ha nem azt láttam mindig, hogy
 94 XXVI   |              felé hajtana bennünket. Ha bármerre másfelé fordul
 95 XXVII  |               délnyugat.»~De hiszen, ha a szél északkeletrõl délnyugatra
 96 XXVII  |               átkokat szórnak rájuk. Ha a véletlen visszahozná õket
 97 XXVII  |             lehetett megmenteni. És, ha volnának is gyógyszereink,
 98 XXVIII |        látszik ki.~Nagyon csodálnám, ha a holnapi nap nem volna
 99 XXVIII |              befolyása alatt állnak, ha majd egy szûk tutajon kell
100 XXX    |         élelmiszerek nem igen bõvek, ha megfontoljuk, hogy tizennyolcunkat
101 XXXI   |             nem képes elõre haladni, ha a szél rézsút fúj. Két hónapi
102 XXXI   |            kell tehát, még akkor is, ha a legszerencsésebb körülményeket
103 XXXI   |         francia hajók járnak s jobb, ha nem is számítunk azon véletlenre,
104 XXXI   |              találkozunk.~Egyébként, ha szélcsönd áll be vagy ha
105 XXXI   |             ha szélcsönd áll be vagy ha a szél megfordul s kelet
106 XXXI   |              hónap, s mit csinálunk, ha az élelem már a harmadik
107 XXXI   |             elõvigyázatra int s csak ha a sors szakadatlan csapásokat
108 XXXII  |           minket. Csakhogy fájdalom, ha a tenger háborgása szûnik,
109 XXXII  |            ez a tutaj elõnyösebb, de ha a szél megfordul...~- Ej,
110 XXXII  |            ugyan õket; de csodálnám, ha nem jönnének vissza s nem
111 XXXIII |         lekötözik kettõs kötelekkel. Ha valami hullám elragadná
112 XXXIII |           veszem, hogy elhallgatnak, ha a tisztek vagy az utasok
113 XXXIII |              fogjuk‑e utánozni õket? Ha látjuk a tutajt így mozdulatlan,
114 XXXIII |             hogy legalább könnyítse, ha egészen le nem csillapíthatja
115 XXXIV  |    amilyenben mutatkoznak a tárgyak, ha borszesz‑világítás mellett
116 XXXIV  |           Letourneur András, - fõkép ha mennydörög. A fül hallhat
117 XXXIV  |        felelém. - Tûrje ön a vihart, ha jön, de ne kívánja.~- Nos!
118 XXXIV  |              válik a mennydörgés; de ha lehet ezt a kifejezést használni,
119 XXXV   |            kanyarogva csap le reánk. Ha a matróz el nem kiáltja
120 XXXV   |              elvitte a szél.~Azonban ha a tutajnak nincs is mit
121 XXXV   |          félnie egyenesen a széltõl, ha sokkal alacsonyabb, hogysem
122 XXXVI  |             az éppen egy hétre elég, ha naponként félfontot kap
123 XXXVI  |         úgyis meghalnak, jól tennék, ha mindjárt meghalnának.~-
124 XXXVI  |       szokott azelõtt napjában enni.~Ha csak egyetlen egy is lesz
125 XXXVII | összehúzódása fájdalmas érzést okoz. Ha ez éhség elaltatására volna
126 XXXVII |           mintsem képzelné az ember. Ha csak két hónapig, csak egy
127 XXXVIII|           midõn többé semmink sincs! Ha még egyszer osztanának nekünk
128 XXXVIII|         olyan darabka kétszersültet, ha csak a felét adnák, ha csak
129 XXXVIII|               ha csak a felét adnák, ha csak a negyedrészét, beérnénk
130 XXXVIII|       álomtól pillanatnyi enyhülést! Ha néha eljön is az álom becsukni
131 XXXVIII|         merényletben nyilvánul, mely ha sikerülne is, nem menthetné
132 XXXIX  |        megtenni e fiatal leányért.~- Ha ön elõtt halnék meg, - szól
133 XL     |              részt a mi lakománkban. Ha hallja õt az ember, azt
134 XL     |        végelgyöngülés miatt, holott, ha látja az ember, azt mondaná,
135 XL     |          igen nagy, sõt tûrhetetlen, ha a szél nem mérsékli. Az
136 XL     |            azt mondom magamban, hogy ha a víz hiányoznék, még többet
137 XL     |        ajkaimra... ide! ide!... Hogy ha meghalok, azt csókoljam
138 XLI    |           anyjának fogunk elküldeni, ha valamelyikünk életben marad.~
139 XLI    |            fokozódott. Az igaz, hogy ha a halászat még tovább is
140 XLI    |              jelenti, hogy az ember, ha valamit tesz, ne félig tegye...~
141 XLII   |           észrevehetlenül emelkedik. Ha csak valami ár nincs itt,
142 XLII   |             egyszer ihatnánk eleget, ha mindjárt elfogyna is az
143 XLII   |             az egész vízkészletünk s ha mindjárt meghalnánk is utána!~
144 XLII   |            érzelem parancsolja, hogy ha lehet, nyujtsunk neki valami
145 XLII   |          pillantásba összpontosítja. Ha ez a fehér pont csakugyan
146 XLII   |            hullám csillanása, - vagy ha hajó volt, a hajó eltûnt!~
147 XLIII  |  ingerlékenyekké váltunk, hogy jobb, ha nem szólunk többé semmit,
148 XLIII  |              hogy dühre lobbantson s ha egyszer e düh kitörne, lehetetlen
149 XLIII  |              mutatna az árnyékban, - ha volna árnyék ezen a tutajon.~
150 XLIII  |               nem rosszabbodott.~Ah! ha eszembe jut, hogy e vizet,
151 XLIII  |         brigg, mely felénk vitorláz. Ha két óráig ebben az irányban
152 XLIII  |            irányára akar emelkedni s ha ezt elérte, akkor balra
153 XLIII  |           vitorláit s eltávozik. Ah! ha egész kifeszített vitorlával
154 XLIII  |           fölött. De a szél gyönge s ha még gyöngébb talál lenni!...
155 XLIII  |         annak a hajónak a kapitánya, ha észrevett volna minket,
156 XLIII  |       emelkedik egyenest az ég felé. Ha éj volna, ha beestelednék,
157 XLIII  |             az ég felé. Ha éj volna, ha beestelednék, mielõtt a
158 XLIV   |              nem általok elnyeletni. Ha megfoghatna egyet, nem vetné
159 XLIV   |              a cápa állkapcsai közt, ha lenyeli. A csákány nyelére,
160 XLV    |       vitorlákon elterülve fekszünk. Ha valami hajó menne el mellettünk,
161 XLV    |          ködbõl, akármily kevés esõ, ha csak néhány csepp is!~-
162 XLV    |             vagy három itce esõvíz s ha kicsavarjuk a vizet a vitorlákból,
163 XLVI   |      használna.~Megjegyzem itt, hogy ha a szomjúságot kijátszhatja
164 XLVI   |             ember bölcs, elõrelátó s ha valami tápszert félre tudott
165 XLVII  |             Nem! Az õrültség. Hiszen ha elmondom, hogy mi történt,
166 XLVII  |           elmondom, hogy mi történt, ha elbeszélem, hogyan élt Hobbart,
167 XLVII  |            Mindegy! Mégis szeretném, ha már megvirradna.~Az éhség
168 XLVIII |            mi nem vádoljuk önöket... Ha önök közül valamelyik kivette
169 XLVIII |            volna el, hogy eldugja... Ha csakugyan ezt tette, ezek
170 XLVIII | szerencsétlen fiatalember! Õ volt? S ha õ volt, tudja‑e ennek a
171 XLIX   |             hanem a szomjúság. Igen! Ha néhány csepp víz és néhány
172 L      |   megszabadít bennünket valami hajó. Ha nem, akkor megszûnt élni
173 LI     |              ott elõl és széttekint! Ha arra gondolok, hogy ez az
174 LI     |       bizonyosan azt gondolták, mert ha Flaypol meg akarja magát
175 LI     |          utána mennek, vigyáznak rá! Ha Flaypol a tengerbe akar
176 LII    |           felé fölébredtem álmomból, ha ugyan álomnak nevezhetõ
177 LII    |              mint elhagyni helyemet. Ha a halál elõbb el nem ragad,
178 LII    |          illet, én meghalok holnap s ha a halál nem jön értem, elejébe
179 LII    |            Megiszom a saját véremet, ha nem ihatom a mások vérét!
180 LII    |          változatlan láthatáron! Még ha föld tûnnék is föl, ha vitorla
181 LII    |           Még ha föld tûnnék is föl, ha vitorla emelkednék is ki
182 LIII   |          többiek.~No hát legyen úgy! Ha a sors engem jelöl ki, nem
183 LIII   |            egész addig terjed!~- Jó, ha ön akarja! - szól a kormányos.
184 LIV    |             Csak egyetlen egy napig? Ha holnap nem látunk földet,
185 LIV    |            holnap nem látunk földet, ha semmi hajóval sem találkozunk,
186 LIV    |            Ez a szó mindent kifejez. Ha holnapig nem mutatkozik
187 LIV    |            mint én. Szegény gyermek! Ha tudná, hogy holnap...!~Az