Fejezet

  1 II     |          Kearné asszony társalgónõje.~Letourneur úr és fia Letourneur András,
  2 II     |    társalgónõje.~Letourneur úr és fia Letourneur András, franciák, Havreból.~
  3 IV     |               a födélzeten. A francia Letourneur meg én, gyakran beszélgetünk
  4 IV     |               beszélgetünk egymással.~Letourneur úr ötvenöt éves, magas termetû,
  5 IV     |              Az ember azt sejti, hogy Letourneur úr valami önkénytelen szerencsétlen
  6 IV     |            tesz magának ez az «atya!»~Letourneur úr a fiával, Andrással,
  7 IV     |            hajón. Ez a fiatal ember a Letourneur úr képmása, csakhogy kissé
  8 IV     |          Chancellor fedélzetén sétál.~Letourneur úrral különösen jó barátok
  9 IV     |          éppen. Igazán derék fia van, Letourneur úr. Eszes, mûvelt fiatal
 10 IV     |               Kazallon úr, - felel rá Letourneur úr, kinek ajkai mosolyogni
 11 IV     |           uram.~- A jó fiú! - susogja Letourneur úr, lecsüggesztve fejét. -
 12 IV     |    születésétõl kezdve nyomoréknak!~- Letourneur úr, - feleltem én, - a csapásból,
 13 IV     |         mutatom neki! - felel élénken Letourneur úr. - Nekem nincs más foglalatosságom,
 14 IV     |              is elfelejti, - viszonzá Letourneur úr, kezemet megszorítva, -
 15 IV     |              éppen e percben jön fia. Letourneur úr hozzá fut és segít neki
 16 IV     |               a hátsó födélzetre.~Ott Letourneur András leül egyik padra,
 17 IV     |          esélyei, az életmód a hajón. Letourneur úr, épp úgy, mint én, nem
 18 IV     |        Róbertrõl nagyon jól vélekedik Letourneur úr. Ez harminc éves, jól
 19 IV     |              mert érdeklõdik a fiatal Letourneur iránt s minden alkalommal
 20 IV     | társalgásunkban.~Látom, hogy a fiatal Letourneur szeret beszélgetni vele.~
 21 V      |      dicsõített, Kazallon úr! - szólt Letourneur András. - Már 1643‑ban rajongva
 22 V      |         Kurtis úr, - szólt mosolyogva Letourneur András, - önnek igaza lehet,
 23 VII    |        óránként.~Nemsokára megjelenik Letourneur úr is fiával a födélzeten.
 24 VII    |             Én részemrõl nem, - felel Letourneur András, - pedig csak szunnyadoztam.~-
 25 VII    |             fiam, - szól az öregebbik Letourneur, - te mélyen aludtál akkor,
 26 VII    |       hajnalban három órakor, - felel Letourneur úr.~- S ön nem tudja e zaj
 27 VII    |        szokatlan zajra ébredtem föl s Letourneur úr is fölriadt arra álmából.
 28 VIII   |               szót: «a lék», amit már Letourneur úr hallott. Vajjon mi lehet
 29 X      |               hajó ingása által.~Csak Letourneur úr látszik meglepettnek,
 30 X      |          mérföldnyire van.~Különben a Letourneur kérdésére, hogy miért változtatták
 31 X      |             kedvezõbb áramlatot.~Amit Letourneur tett, az volt az egyetlen
 32 XI     |              neje, miss Herbey, a két Letourneur.~Kurtis Róbert el akarja
 33 XVI    |            óceánt, fõleg nyugat felé. Letourneur úr és én, egymás mellett
 34 XVI    |            vállat von. Aztán felém és Letourneur úr felé fordul s így szól:~-
 35 XVII   |             30. folytatása.~Beszéltem Letourneur úrral helyzetünkrõl s azt
 36 XVII   |             körülmények kedveznek. De Letourneur úr, úgy látszik, nincs az
 37 XVII   |            csak szétzúzott deszkák!~- Letourneur úr, - kérdeztem ekkor, -
 38 XVIII  |           Különös egy sziget, - szólt Letourneur úr, - s úgy látszik, hogy
 39 XVIII  |           létre hozta? - jegyezte meg Letourneur András. - Tudja ön, Kazallon
 40 XVIII  |          Mindegy, édes fiam, - felelt Letourneur úr. - Jobb, ha az ember
 41 XVIII  |           Igen, Kazallon úr, - felelt Letourneur úr, - mert az az emberi
 42 XVIII  |            Istenben!~- Teljesen igaz, Letourneur úr, - viszonoztam. - S én
 43 XVIII  |            eltûnnék, - szólt a fiatal Letourneur nevetve, - legalább egyszer
 44 XVIII  |        sziklájának csúcsát koronázza. Letourneur András akkor egy jegyzõkönyvet
 45 XVIII  |            most legalacsonyabb.~Mikor Letourneur András rajzolását bevégezte,
 46 XVIII  |             Azonfölûl, - jegyezte meg Letourneur András, - a staffai barlang
 47 XVIII  |          szigetecske nevét, amint azt Letourneur András elnevezte.~A következõ
 48 XVIII  |              fogadta el ajánlatunkat.~Letourneur úr megkérdezte miss Herbeyt
 49 XVIII  |               Staffa‑szigetét illeti, Letourneur Andrástól tudjuk, hogy az
 50 XIX    |       lelkiismeretesen dolgoztunk is. Letourneur András nyomorék léttére
 51 XX     |          kötél végeinél vannak. A két Letourneur, Falsten és én jobboldalon
 52 XXII   |      szerencsétlenség? - szólt hozzám Letourneur úr.~- Ezt elõre lehetett
 53 XXII   |         hallgassa meg önt! - válaszol Letourneur.~- Talán bizony a hajón
 54 XXIV   |               bajlódunk. Hozzám közel Letourneur András áll, kire atyja szünet
 55 XXIV   |               visszatér Mrs. Kearhez.~Letourneur András szemeivel követi
 56 XXIV   |           õket...~Egy kéz visszatart. Letourneur fiára mutat, mialatt szemeibõl
 57 XXV    |          hajószemélyzet többi részét.~Letourneur András fölmászott a fõárboc
 58 XXVI   |               árbockosárba, hol a két Letourneur, miss Herbey, Falsten és
 59 XXVII  |              állítva.~E percben a két Letourneur mellettem áll s az apa támogatja
 60 XXVII  |        árbockosár összetörik! - kiált Letourneur úr, amint a recsegést‑ropogást
 61 XXVII  |            Miss Herbey, - teszi hozzá Letourneur András, - ez itt számunkra
 62 XXVIII |            mintsem önmegadó lemondás. Letourneur úr csak a fiáért aggódik,
 63 XXIX   |           Róbert. Rohannak a tutajra.~Letourneur András, miután megvárta,
 64 XXX    |               vannak: idõsb és ifjabb Letourneur, Falsten mérnök, miss Herbey
 65 XXXII  |           Kazallon úr, - szólt hozzám Letourneur András néhány nappal aztán,
 66 XXXII  |          napról‑napra jobban gyöngül.~Letourneur Andrást soha sem tanultam
 67 XXXII  |          védõi tartoztak volna lenni. Letourneur úrban valódi jó barátot
 68 XXXII  |         bizalommal is beszél hozzá.~A Letourneur úr kérésére elmondta élete
 69 XXXIV  |              nézegetjük, miss Herbey, Letourneur András és én, a vihar ez
 70 XXXIV  |        vihartól, miss Herbey? - kérdé Letourneur András a fiatal leányt.~-
 71 XXXIV  |            igaz, miss Herbey, - felel Letourneur András, - fõkép ha mennydörög.
 72 XXXV   |       tutajhoz vagyunk kötözve, a két Letourneur, Falsten és én. Minket már
 73 XXXV   |             de a víz csaknem langyos. Letourneur úr elejébe áll a dühöngõ
 74 XXXVI  |               bírtunk felfogni!~A két Letourneur és miss Herbey ápolása térített
 75 XXXVIII|              s magával ránt engem is. Letourneur András ragadta meg az egyik
 76 XXXIX  |       hosszabbítottam meg.~- Mindegy, Letourneur úr, - szólt ekkor miss Herbey,
 77 XXXIX  |            emberi érzés kihal bennem?~Letourneur András és atyja, kik hallják,
 78 XXXIX  |          szerezni.~Ma, január 6‑ikán, Letourneur úr félrevon engem s a tutaj
 79 XXXIX  |                 Uram, - szól suttogva Letourneur úr, - András nagyon gyönge.
 80 XXXIX  |          nézni! Nem, én nem nézhetem!~Letourneur hangján elfojtott harag
 81 XXXIX  |             nem ettek önök! - viszonz Letourneur úr. - Nos, én nyolc nap
 82 XXXIX  |             ki szemeimbõl. Megragadom Letourneur úr kezét... Alig bírok szólni.
 83 XXXIX  |          mintha öntõl származnék...~- Letourneur úr!...~- Kérem, esedezem
 84 XXXIX  |             önnek a fáradságáért...~S Letourneur úr meg fogta kezemet és
 85 XXXIX  |          megszakad? Ekkor érzem, hogy Letourneur úr egy darabka kétszersültet
 86 XXXIX  |             szokott. Hozzá sompolygok Letourneur Andráshoz s átadom neki
 87 XXXIX  |          aztán.~Azt mondom neki, hogy Letourneur úr már kapott belõle...
 88 XXXIX  |              este, mindamellett, hogy Letourneur úr megkínált, semmit sem
 89 XLI    |      legnagyobb részt. Kurtis Róbert, Letourneur András és miss Herbey elég
 90 XLI    |         megettem a véres, nyers húst.~Letourneur úr sem volt türelmesebb,
 91 XLI    |               szám! - mondja a fiatal Letourneur, - de bajosan tudunk tizennegyediket
 92 XLIII  |          távolban.~Hátra álltam a két Letourneur és miss Herbey mellé s pillantásunk
 93 XLIV   |               semmi. Tegnap adtam oda Letourneur Andrásnak az utolsó darab
 94 XLV    |              Ajkaink feléjök nyílnak. Letourneur úr esdeklõleg nyújtja föl
 95 XLVII  |       lakomában! Sem miss Herbey, sem Letourneur András, sem atyja nem akartak
 96 XLVII  |             változott az ember!~A két Letourneur, miss Herbey, meg én, elbújtunk
 97 XLVII  |       Borzasztó volt csak hallani is!~Letourneur András rá akart rohanni
 98 XLVII  |          Elmondtam ez észrevételeimet Letourneur Andrásnak, de nem bírtam
 99 XLVIII |      aggodalom ragad meg. Hátha talán Letourneur úr, nem a maga, hanem a
100 XLVIII |        cselekedte azt? Miss Herbeyre, Letourneur úrra tekintek. Szemeikbõl
101 XLIX   |             szenvedtünk, miss Herbey, Letourneur András, atyja, meg én, azt
102 LIII   |            Miss Herbey javára, mintha Letourneur András indítványozta volna
103 LIII   |               egyikünk. Megfordulok s Letourneur úrra ismerek.~Ott áll sápadtan,
104 LIII   |           akarja! - szól a kormányos. Letourneur úr bedugja kezét a kalapba.
105 LIII   |           hang sem hallatszott többé,~Letourneur úr folytatja szomorú hivatalát.~
106 LIII   |            enyém!~A kilencedik név:~- Letourneur.~- Melyik? - kérdezi a kormányos.~-
107 LIII   |       kormányos.~- András, - válaszol Letourneur úr.~Egy kiáltás hallatszik
108 LIII   |            most már csak a kalapban a Letourneur úréval.~Daoulas mint valami
109 LIII   |   versenytársára, kit föl akar falni. Letourneur úr csaknem mosolyog. Belenyúl
110 LIII   |        hasonló hang tör föl mellébõl.~Letourneur úr aztán fogja az utolsó
111 LIII   |              sarkán olvasom: «And...»~Letourneur úr hozzám rohan, hevesen
112 LIV    |              számukra kijelölt. Nékik Letourneur már nem ember. Még nem szóltak
113 LIV    |               már reá akartak rohanni Letourneur úrra. A kormányos, ki a
114 LIV    |           Holnap enni fognak.~Ezalatt Letourneur András visszanyerte eszméletét
115 LIV    |            ács neve és az õ atyjáé! S Letourneur is, Daoulas is, mindketten
116 LIV    |           sorshúzást nem végezték be.~Letourneur András nem kérdez egyebet.
117 LIV    |              mellette, fülemhez hajol Letourneur úr s így szól:~- Önnek ajánlom
118 LV     |              engem jelölt ki, - felel Letourneur úr.~András megragadja atyját
119 LV     |         helyemre. Oda akarnék rohanni Letourneur és hóhérai közé, de nem
120 LV     |               de nem bírok!~E percben Letourneur még egyenest fönnáll. Eltaszította
121 LV     |         megállnak, nézik, hallgatják.~Letourneur úr folytatja:~- Önök tízen
122 LV     |            holnap megkapják a többit!~Letourneur úr kinyujtja mindkét meztelen
123 LVII   |               vele együtt imádkozunk.~Letourneur András atyja karjai közt
124 LVII   |         Herbey, Kazallon J. R., idõsb Letourneur, Letourneur András, Falsten,
125 LVII   |              J. R., idõsb Letourneur, Letourneur András, Falsten, a kormányos,
126 LVII   |            nem beteg!... - mondá neki Letourneur úr.~Miss Herbey most már
127 LVII   |              úr.~Miss Herbey most már Letourneur úrban atyát, Andrásban fivért