Fejezet

  1 II     |             Walter hajóhadnagy, egy kormányos s tizennégy matróz, angolok
  2 VI     |            tart Walter hadnagy és a kormányos errõl a furcsa eljárásról?~-
  3 VII    |           hadnagy távozni készûl.~A kormányos nem késik soká. Kurtis Róbert
  4 IX     |           kapitánnyal, a hadnagy, a kormányos meg én. De azt mondom önnek,
  5 X      |           másodkapitány, hadnagy és kormányos közt; ettõl az értekezéstõl
  6 XII    |          hogy hívja a kormányost.~A kormányos csakhamar megjelenik.~-
  7 XII    |             csakhamar megjelenik.~- Kormányos, - mondja neki Kurtis Róbert, -
  8 XII    |        legénységet a fõárboc alá.~A kormányos eltávozik s néhány perc
  9 XII    |          Róbertnek s a hadnagy és a kormányos egyesítik szerencsekivánataikat
 10 XIV    |            kétségkívül a hadnagy, a kormányos és a legénység többi része
 11 XV     |         mondja rá. - A hadnagy és a kormányos leeresztették a két horgonyt.
 12 XV     |          vége közt s a hadnagy és a kormányos átjönnek hozzánk a hátsó
 13 XV     |            kapitány, a hadnagy és a kormányos jelenlétemben tanácskoznak
 14 XV     |             egyetért a hadnagy és a kormányos is, - nehéz kitalálni, hol
 15 XVI    |    kipuhatolni a víz magasságát s a kormányos hozzá lát ehhez. A vizsgálatból
 16 XVI    |          véleménye s a hadnagy és a kormányos is helyeslik, amit a kapitány
 17 XVI    |     tanúsítottak. Walter hadnagy, a kormányos, a hajóács Daoulas különösen
 18 XIX    |              de Flaypol matróz és a kormányos, minden dicséretet fölülmúló
 19 XX     |            az elõrész emelvényén; a kormányos a kormányrúdnál.~A Chancellor
 20 XX     |           kapitány, - kérdi ekkor a kormányos, - hogyan megyünk át?~-
 21 XXI    |            a gránit, - jegyzé meg a kormányos, - s a munka nagyon sokáig
 22 XXI    |            inkább igyekeznünk kell, kormányos, hogy egy perczet se veszítsünk
 23 XXI    |             Nagyon kevés, - felel a kormányos.~A helyzet szerfölött súlyos.
 24 XXII   |             bent!~Kurtis Róbert s a kormányos lerohannak a hágcsón s meggyõzödnek,
 25 XXII   |   szivattyúznak erõsen.~Napközben a kormányos újabb méréseket eszközöl
 26 XXII   |            homlokát, valahányszor a kormányos vagy a hadnagy jelentést
 27 XXII   |      mutatkoznak a matrózok közt. A kormányos s a kapitány azonban elõljárnak
 28 XXIII  |            s december 3‑án reggel a kormányos, miután leeresztette a mérõónt,
 29 XXIV   |          másnap, 4‑én, a hadnagy, a kormányos és Kurtis kapitány tanácsot
 30 XXVII  |            árny Kurtis kapitány s a kormányos. Szavaik, melyeket a habok
 31 XXVII  |              Egy negyed kilenckor a kormányos oda kiált a matrózokhoz:~-
 32 XXVII  |             ott elõl!~- Mi tetszik, kormányos úr? - felel a matrózok egyike, -
 33 XXVII  |          van a kis csónak?~- Nincs, kormányos úr.~- Akkor hát elvitte
 34 XXVII  |            megmenekültek! - szólt a kormányos.~- Öten elvesztek! - szólt
 35 XXVIII |     szolgálatot. Kurtis Róbert és a kormányos erélyes, rettenthetlen férfiak,
 36 XXIX   |    kötélnyomnyi távolságra2 volt.~A kormányos egy kötelet dob most Daoulasnak
 37 XXX    |         kapitány, Walter hadnagy, a kormányos, az eleségtár fölügyelõje
 38 XXXI   |           Míg õ dolgozik, azalatt a kormányos és a matrózok vitorlarudat
 39 XXXI   |              tíz órakor, kiosztja a kormányos. Mindenki megkapja a maga
 40 XXXII  |   eltartanak. De Kurtis Róbert és a kormányos bizonyos jelekbõl, melyeket
 41 XXXII  |         csalódnának a kapitány és a kormányos, mert ebben a hõségben már
 42 XXXIII |            várjuk a percet, mikor a kormányos kiosztja köztünk azt a kis
 43 XXXIII |          Hová mész, Owen? - kérdi a kormányos.~- Ahol dolgom van, - felel
 44 XXXIII |    szemtelenül. E durva feleletre a kormányos fölkel helyérõl, de Kurtis
 45 XXXV   |     December 21. és 22. közti éj.~A kormányos a kötélhez rohan, mely a
 46 XXXV   |           tutajhoz! - kiált reánk a kormányos s köteleket dob számunkra.~
 47 XXXV   |           Daoulas. Kurtis Róbert, a kormányos és több matróz kötelekkel
 48 XXXVII |          ami most már igen nehéz. A kormányos és ács újabb horogzsinegeket
 49 XXXVII |           szerszámok elkészülnek, a kormányos meglehetõsen meg van elégedve
 50 XXXVII |         most már odáig jutottunk.~A kormányos ekkor, kifogyván minden
 51 XXXVII |    érintetlenül ott van a horgon.~A kormányos végkép elveszti bizalmát.
 52 XXXVII |      csalétkül a horogra, - szólt a kormányos halkan.~- Mit? - kérdem
 53 XXXVII |       megtudja ön késõbb! - felel a kormányos, furcsa szemeket vetve reám.~
 54 XXXVIII|          napot remélni még?~Pedig a kormányos mégis hozzám jött s csodálatosan
 55 XXXVIII|              Többi közt az ács és a kormányos, kik természetüknél fogva
 56 XXXVIII|              fogjátok ki! - kiált a kormányos.~- Már meghalt! - felel
 57 XXXVIII|             épp azért!... - kiált a kormányos, anélkül, hogy befejezte
 58 XXXVIII|     kötözünk.~Owent már legyûrték a kormányos és az ács. Kurtis Róbert
 59 XL     |         lábáról a bõrt. Owen, kit a kormányos a lázadási jelenet óta a
 60 XL     |     csapkodnak föl a hullámok.~Ma a kormányos rettenetes éhségében dühösen
 61 XL     |         vággyal tép le és fal föl a kormányos s úgy látszik, hogy miután
 62 XLI    | Visszafordulok. A néger Jynxtrop.~A kormányos e percben éppen közel áll
 63 XLI    |                 Óh, igen! - felel a kormányos furcsa hangon. - Hanem hát
 64 XLI    |   kiáltottam föl.~- Uram, - szólt a kormányos, - inkább a holtat egyék
 65 XLI    |          élõt!~E válaszra, melyet a kormányos oly hidegen ejt ki, nem
 66 XLI    |      véletlen örvendeztetett meg. A kormányos, aki horogzsinegeit reggel
 67 XLI    |       ismeretesek.~Alig húzta föl a kormányos tutajunkra e három halat,
 68 XLI    |            most is.~Mondtam, hogy a kormányos öröme határtalan volt, mikor
 69 XLI    |         kérdezem.~- Igen, - felel a kormányos halkan.~S otthagy, a nélkül,
 70 XLI    |        erõvel egy kis reményt is. A kormányos halfogásáról beszélgetünk
 71 XLI    |            A 8. és 9. közti éjjel a kormányos ismét kivetette horogzsinegeit
 72 XLI    |            kezd fölkelni a nap, s a kormányos lángoló szemei, mintha át
 73 XLI    |       kezemet. Felém fordul.~- Nos, kormányos?~- Nos, azok az átkozott
 74 XLIII  |          föloszlásba ment át. Még a kormányos sem használhatta volna csalétkül
 75 XLIII  |      állíthatunk elõ ivóvizet.~Ma a kormányos és két matróz, nem törõdve
 76 XLIII  |    ugyanazon pillanatban fölkiált a kormányos, ki egy idõ óta szintén
 77 XLIII  |            föl senki.~Hanem mikor a kormányos több ízben ismétli, hogy: «
 78 XLIII  |            már!~Délután félegykor a kormányos és a kapitány úgy vélik,
 79 XLIII  |             árbochoz támaszkodva, a kormányos mellette. Szemeiket egy
 80 XLIII  |        térdre, mások egészen föl. A kormányos ajkairól rettenetes káromkodás
 81 XLIII  |             az Istent, mint ahogy a kormányos káromolta!... Egy gyönge
 82 XLIV   |        száraz levegõt nyeldes, de a kormányos halfogása óta, azaz már
 83 XLIV   |         mely lelógott a tutajról.~A kormányos kimeredt szemekkel, tátott
 84 XLIV   |        rossz húsát. De mi sem ám.~A kormányos megkisérti a fogást s minthogy
 85 XLIV   |      csalétek, amit rá tehetnénk. A kormányos, ki föl s alá jár a tutajon,
 86 XLIV   |       Herbey sálja szolgáltat.~De a kormányos nem akar elõbb a munkához
 87 XLIV   |             állni a rángatásokat? A kormányos meggyõzõdést szerez magának
 88 XLIV   |            csak jelt ad a kezével a kormányos. Egy óriási tömegre mutat,
 89 XLIV   |             közel van a tutajhoz, a kormányos halkan megrántja a kötelet,
 90 XLIV   |     akaratlan?~Ekkor visszafordul a kormányos haragtól sápadtan.~- A legelsõt,
 91 XLIV   |      hevesen megrántózik s kiesik a kormányos kezébõl; de erõsen oda van
 92 XLIV   |          segítsetek! - kiált most a kormányos.~Utasok és matrózok, valamennyien
 93 XLIV   |            Rajta! bátran! - kiált a kormányos.~Végre kibukkan az állat
 94 XLIV   |     üvöltése tört ki kebleinkbõl.~A kormányos, Kurtis Róbert, Daoulas
 95 XLIV   |            a cápák síkos bõrérõl. A kormányos hiába kisérti meg még azt
 96 XLIV   |            hallottam volna, mikor a kormányos azt kérdezte Kurtis Róberttól:~-
 97 XLVII  |           elmetszették a kötelet. A kormányos, Daoulas, Jynxtrop, Flasten
 98 XLVII  |         kérdezni tõle.~A többiek, a kormányos, Daoulas, Falsten, a matrózok,
 99 XLVII  |             nem ölték meg! S mint a kormányos mondta a multkor, «inkább
100 XLVII  |       úgymond.~- Igen, - felel rá a kormányos. Ennyi az egész.~Az ács
101 XLVIII |         kinézek, hogy mi történt.~A kormányos, Daoulas s a többi matróz
102 XLVIII |             körül.~- Igen! - szól a kormányos, - itt tolvajnak kell lenni,
103 XLVIII |            keresgetnek mindenhol.~A kormányos hozzám jön.~- Önnek ismerni
104 XLVIII |               Kazallon úr, - szól a kormányos, mérsékelve magát, - mi
105 XLVIII |          mindkét kezében.~Ezalatt a kormányos felszólítására miss Herbeynek
106 XLIX   |           teste a tengerbe zuhan.~A kormányos, Falsten, Daoulas a hajó
107 L      |           teljesen elcsüggedt. Ez a kormányos. Nem lehet ráismerni. Feje
108 LI     |           közé?~Daoulas, Falsten, a kormányos, bizonyosan azt gondolták,
109 LIII   |   féltizenegyre jár az idõ ekkor. A kormányos, kit Daoulas indítványa
110 LIII   |              ha ön akarja! - szól a kormányos. Letourneur úr bedugja kezét
111 LIII   |       második Flaypol.~A harmadik a kormányos.~A negyedik Falsten.~Az
112 LIII   |   Letourneur.~- Melyik? - kérdezi a kormányos.~- András, - válaszol Letourneur
113 LIV    |          rohanni Letourneur úrra. A kormányos, ki a mészáros szerepét
114 LIV    |            morgás sem hallatszik.~A kormányos akkor eldobja bárdját s
115 LIV    |             Herbey, Falsten, maga a kormányos is egész lényüket szemeikben
116 LV     |          egész testemben izzadok.~A kormányos és Kurtis Róbert az árbochoz
117 LV     |       egészen a tutaj elõrészéig.~A kormányos még mindig az árboc mellett
118 LV     |         Erre a szóra fölpattanok.~A kormányos, Daoulas, Flaypol, Burke,
119 LVI    |              Miféle föld? - kérdi a kormányos.~Az amerikai szárazföld,
120 LVII   |       Letourneur András, Falsten, a kormányos, Daoulas, Burke, Flaypol,