| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Verne Gyula A Chancellor IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 LVII | részesültünk.~Az északi szélesség 0° 12’ foka alatt ért a tutaj
2 XXXVI(5)| Körülbelül 100 liter.~
3 XLIII(6)| hõmérõrõl van szó, melyen 104 fok = a Celsius-féle hõmérõ
4 XXXI | következõ:~Északi szélesség 15° 7’.~Nyugati hosszaság 49°
5 XLV | XLV.~Január 16.~Mindnyájan a vitorlákon
6 V | Letourneur András. - Már 1643‑ban rajongva ír e szigetekrõl
7 XXV | közt van, mint ahogy volt 1795‑ben a Juno nevû háromárbocos
8 XXIX(2) | Körülbelül 200 öl.~
9 VII | mérés az északi szélesség 21° 33’ s a nyugati hosszúság
10 XVI | egy kis köralakú, valami 250‑300 lábnyi átmérõjû medencének,
11 XVI | kis köralakú, valami 250‑300 lábnyi átmérõjû medencének,
12 V | hogy az északi szélesség 32° 20’ s a nyugati bosszúság
13 VII | az északi szélesség 21° 33’ s a nyugati hosszúság 50°
14 XXXI | Nyugati hosszaság 49° 35’ Greenwichtõl számítva.~
15 XLIII(6)| a Celsius-féle hõmérõ 40 fokával.~
16 XXXI | 15° 7’.~Nyugati hosszaság 49° 35’ Greenwichtõl számítva.~
17 V | a nyugati bosszúság 64° 50’ foka alatt vagyunk, a greenwichi
18 VII | 33’ s a nyugati hosszúság 50° 17’ fokát mutatja. A Chancellor
19 XXXI(4) | Körülbelül 600 liter.~
20 V | 20’ s a nyugati bosszúság 64° 50’ foka alatt vagyunk,
21 XXVIII | ember; de kénytelen lesz abbahagyni a szolgálatot. Kurtis Róbert
22 XXXIX | tutaj hátsó szélére vezetve, abbeli szándékát nyilvánítja, hogy
23 VIII | voltam kinyitni kabinom ablakát, mely a hajó jobb oldalába
24 XIX | kimozdítjuk onnan, hogy az ácsmester oda hatolhasson. Hanem még
25 XXIV | kap a tutajra szállni.~Az ácsnak, Daoulasnak szólnak s abban
26 XLVIII | tutajról.~A kormányost, az ácsot, a matrózokat a legrémítõbb
27 XXXVII | Herbey azonkívül, hogy a maga adagjának is egy részét a betegnek
28 XXXI | megtartjuk a programmot. Az adagok ki vannak számítva mindenki
29 XXXII | hogy hozzá szokunk a szûk adagokhoz, melyekre szorítottak bennünket.
30 XLII | eddigi rendszabályt. Dupla adagot osztat ki mindnyájunknak
31 XXXVII | volnánk biztosítva hasonló adagról! De készletünk kimerül s
32 XLII | vizet, amibõl áll rendes adagunk. Óh! bárcsak egyszer ihatnánk
33 XXXVII | még néhány csepp pálinkát adat s ez az életmód jobban fönntart
34 XLIII | felhõcske sem, mely egy kis esõt adhatna s a hõmérõ száznégy fokot6
35 XXXIX | napokon bizonyosan megint adhatok neki... csak vegye el!...
36 XVIII | tizenkét font sterlingért adják bérbe.~- Ugyan, urak, -
37 XVIII | a szigetnek azt a nevet adjuk: «Ham‑Rock».~- Helyes! -
38 XVIII | Herbey - mit gondolnak, adna‑e valaki ezért egy fél aranyat?~-
39 XXXVIII | kétszersültet, ha csak a felét adnák, ha csak a negyedrészét,
40 II | hogy senkit se hagyjak ki, adnom kell még az utasok névsorát.~
41 LVII | találtak reánk s ennünk adtak, aztán elvittek Parába,
42 XLIV | nincs többé semmi. Tegnap adtam oda Letourneur Andrásnak
43 XLVI | csalódom. Nyelvem minden izma ágaskodik az irigységtõl!~Most egy
44 XLVII | XLVII.~Január 18.~Csodálatos aggodalmak közt várom a reggelt! Mit
45 XLVIII | a harag elvakít. Rémítõ aggodalom ragad meg. Hátha talán Letourneur
46 XX | a köteleket s rettenetes aggodalomban vagyunk... Hanem a Chancellor
47 VIII | északkeleti, s aki valami aggodalommal nincs elõre eltelve, annak
48 XV | azt legyõzni!~Leírhatatlan aggódással várjuk, míg elmúlik az a
49 XX | útra.~A kapitány és az ács aggódó arccal térnek vissza. A
50 LIV | egyszerre így gondolkozom. Agyam annyira üres, hogy a képzelet
51 XLVI | sem. Ami engem illet, üres agyamat rémképek látogatják.~Azonban
52 LII | végem! Ez az eszme bevésõdik agyamba. Bizonyos örömet találok
53 XXIV | mindazt a gondolatot, melyek agyamon átrohannak e percben s lehetetlen
54 XLIX | mintha sûrû köd ereszkednék agyamra. Delirium száll meg; elvesztem
55 LI | benyomásai, hanem valami pusztán agybeli tünemény pótolja azokat.~
56 XXXVIII | bujtogatják õket, hogy üssenek agyon minket s a szesz dühének
57 XXXIV | zajt? Mi ehhez képest az ágyúk dörgése, ez a száraz, gördülékenység
58 LVII | volna.~Harminckettõnk közül, ahányan Charlestownban hajóra szálltunk,
59 XXXVI | adagját annyi részre osztotta, ahányszor szokott azelõtt napjában
60 XXXI | kétszersültet is; aztán megeheti, ahogyan és amikor neki tetszik.
61 XVIII | fiatal leány el is fogadta ez ajánlatot, örvendve, hogy ha bár csak
62 XVIII | csónakba ülni s nem fogadta el ajánlatunkat.~Letourneur úr megkérdezte
63 XI | általános rémület közepett. Ajánljuk neki, hogy ne szóljon senkinek
64 XXXIX | úgy mosolyog, hogy csak az ajka mozdul meg; szemei rendesen
65 XXXIII | egészen fölüdíti gégejöket s ajkaikat.~Különben semmi újság ezen
66 LV | oly könnyen, mint akarom. Ajkaim önkénytelen kinyílnak! Néhány
67 XL | ezt a levelet... tegye... ajkaimra... ide! ide!... Hogy ha
68 XXXIII | förtelmes vigyorgás húzódik át ajkain. Egy pillanatig haboz, mintha
69 XL | kezébe a levelet, aztán ajkaira helyeztem. Arca, mintha
70 XLV | szenvedek. Oly állapotban van ajkam, nyelvem, torkom, hogy azt
71 XLV | arcomat öntözi, megáztatja ajkamat s érzem, hogy lecsepeg egészen
72 XLVII | borzalom fölkiáltása tör ki ajkamon. Társaim fölébrednek, megpillantják
73 XXI | hurrah» harsan föl. A börtön ajtaja nyitva s a foglyok szabadon
74 IX | észre, mely a hajófenék lék‑ajtajának nyílásán szivárgott ki.
75 XXVIII | jegyzõkönyvébe. Mrs. Kear ijedez, ájuldoz, a fiatal leány ápolása
76 XXIV | Falstent látom, amint az ájult Mrs. Keart hozzák.~Kurtis
77 XXXVI | a fõbb eseményeket, mert ájultságom miatt, mely esésemet követte,
78 XX | hajó elõrésze átment már az akadályon, nincs többé reá ok, miért
79 XXVII | mert a hullámok nagyon akadályozzák s a legnagyobb vigyázatra
80 VI | hosszaságú szalagok közt akadnak olyanok is, amelyek egészen
81 VIII | Némely matróznak a rossz akaratától mindig félni lehet s vasfegyelem
82 XLIV | elkiáltotta magát, - bizonyosan akaratlan?~Ekkor visszafordul a kormányos
83 XLIII | alávesse magát az isteni akaratnak, nagyobb lelki erõvel kell
84 XLIV | bír attól megszabadulni, akárhogy rángatózik.~Daoulas fölragadja
85 X | iszonyatossá válik.~Itélje meg akárki.~A hátsó födélzeten ültem
86 XXXVII | megfognának, azért, mint akármi más, csak a csalétek ne
87 XLV | fejlõdhetik‑e ki esõ e ködbõl, akármily kevés esõ, ha csak néhány
88 LII | utolsó remény kecsegtetésével akarna még visszatartani. Hasztalan.~
89 XLVIII | tekintek, mintha védelemre akarnám õt fölszólítni. Kurtis Róbert
90 XLI | lángoló szemei, mintha át akarnának hatni a vízhomályon, oly
91 LIII | Értelek! Tudom, hogy miért akarod te kihúzni a neveket! A
92 XXXVIII | egyenest neki megy.~- Mit akarsz? - kérdi tõle.~- Nincs többé
93 XLVII | elbújtunk a sátor alá, nem akartunk semmit sem látni. Borzasztó
94 XXIII | Róbert ekkor egy láncot akaszt a nagy lékre s kézrõl‑kézre
95 XLI | halakból, hogy legyen mit akasztani horgainkra.~Az igaz, s ez
96 XI | vállat vonva, - azért még nem akasztják föl az embert s ha önnek
97 XXXVII | darabkák, melyeket csalétkül akasztottak a zsinegekre, szétmállanak
98 XLVII | test lóbálózik ott kötélre akasztva az árbocon, aszerint, amint
99 V | szigetek vidéke. Az angolok, akiknek birtokát képezik e szigetek
100 XVI | legények, jó tengerészek, akikre lehet számítani. Ami Kurtis
101 LIII | nélkül elfogadták, hogy akinek nevét legutoljára húzzák
102 II | mert a hajó kapitánya, akirõl azt mondják, hogy «Isten
103 XVIII | András, - egy bazalt sonkát, akkorát, hogy jóllakhatik vele az
104 XII | egy lõszerrel töltött aknához vagyunk láncolva s a kanóc
105 XXI | mindig így van a mélyen ásott aknáknál.~Most a gát felé futunk...
106 XXI | röpíti a gátat is! Csak egy aknalyukat kell e bazaltba fúrni s
107 XXI | Chancellor elég távol áll az aknától, úgy, hogy nincs mit félnie
108 XIII | végig folydogál, szeszélyes ákom‑bákomokat csinálva a hajó
109 XXXV | egyenesen a széltõl, ha sokkal alacsonyabb, hogysem a szél belekapaszkodhassék,
110 LVII | hatóságok állították ki.~Aláírták: Miss Herbey, Kazallon J.
111 XXXIV | kitörések ezek, határozott alak nélkül s elborítják az ég
112 XVIII | mielõtt megfeneklett.~A sziget alakja ugyancsak furcsa s nagyon
113 XLIII | tehetnénk! Gõz vagy jég alakjában nem volna benne többé egy
114 XLIII | iparkodnak megismerni a hajó alakját és irányát. - Irányát fõleg.~
115 XIII | Olyan, mint valami emberi alakot öltött salamander, ki keresztül-kasul
116 XVI | Északon egy szabálytalan alakú kis szigetecske emelkedik
117 XVI | volna róluk? Vagy valami új alakulás ez a kis sziget s valami
118 XXV | voltak, elreszelõdtek a hajó alámerült fekvése miatt s az összeácsolt
119 XIX | tesszük, mert a hajó szilárd alapon áll s nincs lábaink alatt
120 XXIV | összekötni erõsen és szilárd alapot állítni elõ, melyen fog
121 IV | hosszú fehér csipke, kék alapra terítve, - a tengerre.~Az
122 XVII | számítgatásaiba vagy gépterveket vázol alaprajzban, hossz- és keresztmetszetben.
123 XXII | úszik, melybe minden percben alásûlyedhet!~ ~
124 XXIV | mintha az óceán megnyílnék alatta!~Néhány matróz rémülten
125 XIX | idején leszálltak a tengerbe, aláúsztak a hajó jobb oldala alá s
126 XLIII | hogy az ember megadja, alávesse magát az isteni akaratnak,
127 IV | szenved is, külsõleg legalább aláveti magát s úgy látszik, szomorúan
128 XVII | folytatná. Ez a Hobbart alázatos, képmutató személy, ki rendesen
129 LV | Nem merek reátekinteni az áldozatra s midõn reám függeszti önmegadó
130 LIV | hogy reárohanjanak még élõ áldozatukra s így falják föl?~Ki hinné,
131 XLVI | hogy meddig maradtam ez aléltságban. Mindaz, amire emlékszem,
132 XLIV | hõmérsék kissé tûrhetõbb ma s aléltságunk mellett is megérezzük hatását.
133 VI | árboctól a másikig. E hosszú algák, - e végtelen hosszaságú
134 XLVIII | a levegõ állapotán. Nem alhattam pár óra hosszáig sem.~Reggel
135 XLIII | fejeink fölött átszáll, aligha érkezik el hozzá. Úgy látszik
136 XV | Valószinû, hogy a hajó aljában valamelyik oldalborda betört
137 XIV | néhányszor s a hátsó árboc, aljánál letörik s a tengerbe hull.~
138 III | E kötegek az egész hajó alját elfoglalják, egy kis részt
139 XIII | az egész hajón s a lángok aljától kezdve az árbocok tetejéig
140 XIII | talpai vasból vannak. Máskép aljuk elégett volna már s most
141 IV | szép volna, ha ideje vagy alkalma volna valaha mosolyogni.
142 XXXVIII | kívánságok, melyekkel az «újév» alkalmából elárasztanak, a szeretet
143 XVIII | Küzködnöm kell, de mivelhogy alkalmam volt már szolgálatot tenni
144 XXI | káli együttes használata alkalmasabb a kemény sziklák robbantására.
145 XVIII | kisérjen el egyik kirándulásunk alkalmával, de félt a csónakba ülni
146 IX | rendszabály nélkül, amit alkalmazok, hogy folyvást öntöztetem
147 XIX | vízzel, tehát kötélcsigákat alkalmaztunk a lékek fölé s mi is segítünk
148 XVII | az igaz, de hát legalább alkalmunk nyílik pár órára elhagyni
149 LVII | Parában csaknem azonnal alkalom kínálkozott a hazahajózásra.
150 XVIII | melyek csupán platonikus alkotás nyomait viselik magukon.~
151 XXVI | kellõ idõt, hogy olyan úszó alkotmányunk készüljön, melyre némi biztossággal
152 XVIII | különösen Staffa‑szigetén alkotott a természet. Letourneurék,
153 XVIII | létre az Archipelagusban, alkotta ezt a szigetecskét is éppen
154 XXVI | Kearhez, ott még sokáig alkudoznak vele a teendõ szolgálat
155 XXVI | árbockosárban. Végre az alkudozó felek mégis megegyeznek
156 IV | megtekintettük az Egyesült‑Államok nevezetesebb helyeit. Én
157 IV | Tudjuk, hogy az Egyesült‑Államokban a legújabb nagy vagyonok
158 XXIV | Daoulasnak szólnak s abban állapodnak meg, hogy a tartalék‑vitorlarudakból
159 XXXIII | félhetünk‑e attól, hogy ez az állapot még sokáig fog így tartani?~
160 XXXVII | látszik, hogy ma reménytelen állapotának tudatával bír, mert odaint
161 XII | hallgatunk. Mivel a tenger állapotát tekintve, a rögtöni futás
162 XXV | hangon. - Az fõleg a tenger állapotától függ. Csak annyi bizonyos,
163 XIX | hozzá, míg minden rendes állapotba jut. Az idõ azonban nem
164 XLIII | hogy a vitorlák jelenlegi állásában csak a szél irányára akar
165 XII | szükségesnek vélte, hogy kapitányi állásáról lemondjon. Mától kezdve
166 XVIII | kõhalmazt, nem találná az állat- és növényvilágnak itt még
167 XXXII | harántékos csíkokkal. E borzasztó állatok közelléte nagyon nyugtalanít
168 VIII | lábaim alatt jó meleg s nem állhatom meg, hogy bámulva föl ne
169 V | közmondások: ha az egyik valamit állít, a másik mindjárt ellentmond.
170 XXXI | a matrózok vitorlarudat állítanak a kis vitorlához.~Fél tízkor
171 II | mesterségüket. Amit eddig állíthatok, az különben csak annyiból
172 XLIII | ahhoz való készülékek s nem állíthatunk elõ ivóvizet.~Ma a kormányos
173 XXXV | fölkapja s egészen függélyesen állítja. A rémület sikoltása hangzik.
174 XXIV | gerendákból fûrészelik s állítják össze a tutajt. A tenger
175 XLI | õket s nemsokára helyre is állítjuk a rendet. Három tõkehal,
176 XXIV | erõsen és szilárd alapot állítni elõ, melyen fog aztán nyugodni
177 LVII | menekülésrõl a braziliai hatóságok állították ki.~Aláírták: Miss Herbey,
178 XXXI | táplálékot szolgáltathat. Föl is állítottunk két üres hordót, hogy az
179 XLIV | megakad ez a szerszám a cápa állkapcsai közt, ha lenyeli. A csákány
180 XLIV | A cápa hevesen becsukta állkapcsait, melyek egyszerre elmetszik
181 XLII | egész földgömb csak vízbõl állna. Mindig és mindenfelé ez
182 XX | átcsúszott a gáton s meg kellett állnia.~És most, miután a hajó
183 XX | erõs gerendáknak ki kellett állniok, kissé meglazította, de
184 VIII | mérsékeljék, amit most ki kell állnunk, mert jelentékenyen lesodortattunk
185 V | fölfedeztetésük óta, csak katonai állomásul használják az Antillák és
186 LVII | miután annyi szenvedést álltunk ki együtt, annyi veszélybõl
187 XXIV | aztán nyugodni a tutaj felsõ állványa; ez a felsõ tábla körülbelül
188 VII | Letourneur úr is fölriadt arra álmából. Mi történt?~- Semmi, Kazallon
189 XLVI | ébresztett föl.~Nem tudom, hogy álmodom‑e, de szagló érzékemet megüti
190 LII | barátimat, családomat - álmomban!~Dél felé fölébredtem álmomból,
191 LII | álmomban!~Dél felé fölébredtem álmomból, ha ugyan álomnak nevezhetõ
192 XXXIX | mutat. Megesküdném rá, hogy álnok.~S valóban, habár mint mondtam,
193 XLVI | feküsznek, hányan találnak az álomban felejtést szenvedéseikre?
194 LII | fölébredtem álmomból, ha ugyan álomnak nevezhetõ ez a beteges kábultság,
195 XXXVIII | nappalok! Hiába várunk az álomtól pillanatnyi enyhülést! Ha
196 XLVIII | Herbey, kik velem együtt alszanak a sátor alatt, szintén fölébrednek.
197 XXXII | idõ s legnagyobb részök alszik a tutaj elején. A hátsó
198 XXXII | magunkat a vitorlákkal s alszunk.~- Kazallon úr, - szólt
199 LI | rongyot megnedvesíthessek általa. Aztán az üst sem birt ellenállni
200 XII | helyzetben, melyben vagyunk s általam ismert okokból, Huntly Silas
201 XLIV | szeretné e szörnyetegeket s nem általok elnyeletni. Ha megfoghatna
202 XXXVIII | legalább néhány óra hosszáig aludhattam.~Másnap hat órakor nagy
203 XXXIV | Egyikünknek sem jut eszébe, hogy aludjék, mert a levegõ tikkasztón
204 XXVII | December 6.~Sikerült pár órát aludnom. Hajnalban négy órakor a
205 XXXII | történt. Letourneurék is aludtak az éjszaka egy részén át.
206 VII | Letourneur, - te mélyen aludtál akkor, mert én is fölébredtem
207 XXXII | tizenegyedik szélességi fokon alul vagyunk. A hõség napközben
208 XLIV | rossz húsát. De mi sem ám.~A kormányos megkisérti
209 IV | kissé elmosódott képmása; amellett - s éppen ez az oka atyja
210 XX | építsen belõle, de olyat, amellyel legalább bátran szállhat
211 VI | közt akadnak olyanok is, amelyek egészen az árboc csúcsára
212 XXXVI | hús volt s azt a másikat, amelyikbe a halat raktuk, elvitte
213 XXXVI | megmaradt. Hanem azt a hordót, amelyikben a besózott hús volt s azt
214 XXXIII | könnyebbséget szerzett nekik, amennyiben némileg csökkentette szomjúságukat.
215 XI | van a hajón - azaz annyi, amennyivel föl lehet robbantani egy
216 XV | részén, meglehet, hogy Dél‑Amerika valamely partján feneklettünk
217 II | kiírtam:~Kear úr és neje, amerikaiak, Buffalóból.~Herbey kisasszony,
218 VII | hogy a hajó félrefordúlt s amiatt hirtelen össze kellett vonni
219 XLIII | kapaszkodik minden szalmaszálhoz, amiben csak valami támpontot remél.
220 XXIII | födélzeten maradnia addig, amíg a Chancellor elsûlyed lábai
221 XX | a kevés segélyeszközzel, amije van, nem javíthatja ki,
222 XXXIV | kísérteties színhez hasonlót, amilyenben mutatkoznak a tárgyak, ha
223 XIII | dühösen fúj! Ez valódi orkán, amilyenek ezen tájakon szoktak dühöngeni
224 XXXVII | olvastam hasonló dolgokat, amilyeneket most magam tapasztalok.
225 XXXIII | ismeretes s mely hasonló ahhoz, amilyet már a Bermudák és Ham‑Rock
226 XLVIII | tolvajnak kell lenni, mert amink maradt, az éjjel eltûnt!~-
227 XXX | egek ura hetvenkét nap óta, amióta elhagytuk az amerikai partot
228 LI | italtól kábult volna el, amivel deliriumában barátait kínálgatta,
229 I | lobogót, de aki tengerész, amúgy is, hacsak rápillant, mindjárt
230 V | Bermudákat, ide helyezte «Vihar»‑ának legborzasztóbb jeleneteit.~
231 LIII | az egyik sarkán olvasom: «And...»~Letourneur úr hozzám
232 LVII | Letourneur úrban atyát, Andrásban fivért kapott. - Azt mondom,
233 XXXIX | Hozzá sompolygok Letourneur Andráshoz s átadom neki ezt a darabka
234 IV | Letourneur úr a fiával, Andrással, egy körülbelül húsz éves,
235 VI | megmagyarázhatlan irányban haladunk. Angolország északkeletnek fekszik s
236 I | Chancellorra, mely éppen Angolországba szándékozik visszatérni,
237 IV | manchesteri mérnök, ki nagyon angolosan néz ki. Egy vízerõre dolgozó
238 XI | mely, meg kell vallani, az angolszász fajnál mintegy öröklött,
239 XLI | én reám néz.~- Maradt még annyija, amennyi a horgokra kell? -
240 XXXVIII | ezeken a deszkákon, melyeket annyiszor lemosott a hab, melyeknek
241 V | ama viharoknak, melyek az Antillákon dúlnak s épp úgy, mint a
242 XIII | s eltávolít bennünket az Antilláktól, melyeket elérni akarunk.
243 XVIII | végeiknél valami sárgás anyaggal vannak bevonva, ugyanazok
244 XLII | kiüríthessenek az Owen gyomrában lévõ anyagok. A langyosmeleg víz is elõidézi
245 IV | nyomorék testben, - szegény anyja lelke, ki meghalt, mikor
246 XIX | Csak mikor a tenger leapad, apad a víz a hajófenékben is
247 VII | nem láthatjuk ennek az ár‑apálynak a tüneményeit, nekünk mindegy;
248 XXIII | kezdve a szivattyúk egy kissé apasztják a vizet s megújult bátorsággal
249 LV | odamegy s kiszakítja az apát fia karjai közül.~- Ne ceremóniázzunk
250 XXXVII | itélet s a leggondosabb ápolás sem mentheti meg õt. Nos,
251 LVII | a világtól s a szenvedõk ápolására szentelni életét.~- De hisz
252 LVII | Parába, hol a leggyöngédebb ápolásban részesültünk.~Az északi
253 XXVIII | fiatal leány ápolása s az én ápolásom mellett is.~Ami a matrózokat
254 XIII | de nem akarja elfogadni ápolásomat s nem jön ki többé a kabinjából.~
255 XII | Róbert, - remélem, hogy ápolásunk mellett...~- Igen, igen,
256 XXXII | visszanyerni erejét. Hiába ápolgatjuk, nem ér semmit, szegény
257 XII | s határtalan odaadással ápolja õt. Nem gyõzöm bámulni e
258 XIII | illetõleg nincs helyén az esze. Ápolni akarom õt, mert szenved,
259 XXVIII | pillanatig oly hûséggel ápolta, mely mindnyájunkat mélyen
260 XLII | kiszáradt, hasa kidülled, ütere aprózva, gyorsan, rendetlen ver.
261 XXVI | vele a teendõ szolgálat ára fölött. Bizonyosan sokat
262 XLVI | pontjára hajtották a tenger áramlásai? Senki sem mondhatja meg,
263 VI | nyugat felé tartva, kedvezõbb áramlatokat keresni. De nem! Mióta a
264 X | ott találjanak kedvezõbb áramlatot.~Amit Letourneur tett, az
265 LIII | indítványozott kivétellel ez az arány megváltoznék. Miss Herbeynek
266 XVIII | adna‑e valaki ezért egy fél aranyat?~- Egy fillért sem, miss, -
267 LI | Szegény õrjöngõ! A bank összes aranyával sem vehetnél e percben egy
268 VIII | hogy a külsõ hõfok nem áll arányban a hajó belsejében lévõvel.
269 XVIII | ezt itt, csak hogy kisebb arányokban. Ugyanazon alakulása a bazaltjegeceknek,
270 XXI | hosszáig. Következõleg négy árapályra lesz még szükség, hogy az
271 VII | s látom, hogy nagyszerû árapályunk lesz ezen a napon. Nekünk,
272 XLII | ugyanaz a hõmérsék. Tûzesõt áraszt le reánk a menny boltozat,
273 XIII | hajó födélzetét? Miért nem árasztjuk el vízzel a hajófenéket?
274 XXXVI | mennyiségû vízbõl, melyet reánk árasztott, még csak egy cseppet sem
275 XLI | eresztette, ezúttal sikert aratott. Három halat fogott. Három
276 X | amennyit csak elbírnak árbocai. A vitorlarudak néha úgy
277 VI | látszik a Chancellor az árbocaira csavarodott zöld növényzettel,
278 XXV | ordítoznak.~- Tengerre! le az árboccal a tengerre! - kiabálják
279 XXIX | akkor is ott maradt a hátsó árbockosarában.~- Szállj be, öreg! - kiált
280 XXXII | hogy inkább a Chancellor árbockosarait. A hajó minden pillanatban
281 XXVI | alatt áll.~A közlekedés az árbockosarak és vitorlarúdak közt nagyon
282 XXV | közt. Utasai és matrózai az árbockosarakba menekültek s végre parthoz
283 XXVI | hogy segítsék leszállni az árbockosárból. Föl akar talán jönni nejéhez
284 XXVI | vitorlarúdját s onnan följutnak az árbockosárhoz.~Mikor fölértek Mr. Kearhez,
285 XXXII | kicsit, a vitorla lecsügg az árbocra a szünetek alatt, melyek
286 XXXVII | megszilárdítják ezt az árbocrudakból s vitorlakötelekbõl összetákolt
287 XXVI | tenger szine fölött: a három árboctalp, melyen állnak a felsõ árbocok,
288 VI | zöld lugost képeznek egyik árboctól a másikig. E hosszú algák, -
289 XXXIII | által élénken kiválnak az arc egészben sápadt színétõl,
290 XXXVII | szenvedünk az éhség miatt. Arcaink beesnek, soványodunk. A
291 XLII | pontot. Orcái emelkednek, arcának minden része kidagad a szemizmok
292 XXIV | fiatal leányt s szomorúság ül arcára.~Este nyolc óra tájban a
293 XXXIII | orra meghosszabbul, kiálló arccsontjai piros szinük által élénken
294 XVIII | szigeteket hozta létre az Archipelagusban, alkotta ezt a szigetecskét
295 II | Anélkül, hogy valami kitûnõ arcismerõ volnék, úgy hiszem, megítélhetem
296 VI | megvallom, hogy különös arckifejezése, gyakran mereven bámuló
297 XLV | tartjuk szájunkat. Az esõ arcomat öntözi, megáztatja ajkamat
298 IX | matrózok sugdosása, nyugtalan arcuk, az Owen szavai, a födélzet
299 XLIII | sem vonják le a briggrõl. Arcukról, mely nem marad érzéketlen,
300 XLIX | tépi, marcangolja magát, arcunkba fecskendezve vérét s ordítozva:~-
301 XXXIX | Egy kis emberke, kétes arcvonású, nyájas képû, gyakran mosolygó
302 XLIII | az árnyékban, - ha volna árnyék ezen a tutajon.~13‑ikán
303 XLIII | száznégy fokot6 mutatna az árnyékban, - ha volna árnyék ezen
304 XXXII | ott, mely alatt egy kis árnyékot élvezhetünk.~Mindnyájan
305 XXXI | szivárvány‑formán, melyek arravalók lesznek, hogy szilárdabban
306 XXVIII | fickókat, kik Owen és Jynxtrop ártalmas befolyása alatt állnak,
307 III | számozva; mely nevezett árúkat, kivévén ami a tengeri veszélyek-
308 XXVII | kegyetlenül meglakolnának árulásukért!~Mrs. Kear elõtt eltitkoltam
309 III | mely ily módon jelentékeny árúszállítmányával teljesen megrakodva indulhat
310 XXXII | teljes életét, mely a szegény árvák osztályrésze. Két év óta
311 XV | kevesebb kellett, mint valami árvíz!~ ~
312 XXXVIII | korog a gyomrom. Fájdalmas ásítozást idézett elõ; aztán valami
313 XXI | mindig így van a mélyen ásott aknáknál.~Most a gát felé
314 LVII | bennünket Cayenneba s az aspinwalli francia «transatlantique
315 XXVII | szökését. A szerencsétlen asszonyt szakadatlan láz gyötri,
316 XLVII | kötélre akasztva az árbocon, aszerint, amint a tutaj mozog.~Ellenállhatlan
317 III | hogy az egyik a szállítmány átadásakor szintén átadatván a rendelõknek,
318 III | szállítmány átadásakor szintén átadatván a rendelõknek, a másik kettõ
319 LIII | mely rá van írva s aztán átadja annak, kit e név illet.~
320 XXXIX | sompolygok Letourneur Andráshoz s átadom neki ezt a darabka kétszersültet, «
321 XXVI | csomó amerikai bankjegyet és átadta az egyik matróznak. Az figyelmesen
322 VII | tudom, hogy mit higyjek. Átalán véve elég józanul beszél.
323 XV | sorban álló gyapot‑bálok már átáztak.~Csak rajta! hadd oltsa
324 XXXV | a súlyos zuhanytól bõrig átázunk; de a víz csaknem langyos.
325 XXXIII | s két vagy három hullám átcsapott rajta. Szerencsére, néhány
326 XX | hajó. Ha megfeneklése elõtt átcsusszant ezen a gáton, ismétlem,
327 XLVI | hanem az orrom után indulva, átcsúszom‑mászom a vitorlák alatt,
328 XX | gerincének elõrésze csakhamar átcsúszott a gáton s meg kellett állnia.~
329 VII | száraz, - ami jó elõjel. Az átelleni láthatáron még félig látszik
330 X | sem erély s hallgatólag átengedi a hajó vezetését egészen
331 XXXII | bízunk. Úgy látszik, hogy már átestünk a rettenetes megpróbáltatásokon
332 IX | elérjük. A födélzetet azonban átfúrattam néhány helyütt s éjjelenként
333 XXXV | percben a villámok hirtelen átfutó fénye mellett nagy vaskos
334 XXV | fölkapta a fiatal Letourneurt s átfutván a víz alá merült födélzeten,
335 I | az északi szél az öblön áthajtotta a Chancellor‑t. Négy órakor
336 I | keskeny szorosokon kell áthaladni, melyeket a hullám vájt
337 IV | asszony, kinek halántékain áthaladt már a negyven év, szellemtelen,
338 XLV | ezt az éltetõ vizet, mely áthat lényem legmélyebb bensejébe!~
339 X | érzik azt a meleget, mely áthatja a födélzet deszkáit, mindamellett,
340 VIII | melyek beborítják, teljesen áthatlanná teszik.~A Chancellor el
341 XXXIII | nap. A nap égetõ sugarai áthatnak sátorunkon s a hõség által
342 LII | támaszkodva igyekszik szemeivel áthatni ez átláthatlan felhõ‑függönyön.~
343 XXII | rendíthetlen hittõl volt áthatva.~Ezalatt Kurtis Róbert parancsára
344 XV | a hadnagy és a kormányos átjönnek hozzánk a hátsó födélzetre,
345 XVI | hátsó födélzetet s köteleken átkapaszkodik a fõárboc kötéltartó rúdjaira,
346 I | közlekednek, szintén gyorsan átkelnek. Hanem amint a charlestowni
347 XXVII | szökevények ellopták a csónakot, átkokat szórnak rájuk. Ha a véletlen
348 XXXIX | felelt õ, - mikor talán átkoznia kellene engem!~- Önt, András?~-
349 XLI | kormányos?~- Nos, azok az átkozott cápák felfalták a csalétkemet! -
350 LI | vihar rázkódtatta meg az Atlanti-óceánnak azon részét. A tutaj nagyon
351 LII | igyekszik szemeivel áthatni ez átláthatlan felhõ‑függönyön.~Végre a
352 XX | felel Kurtis Róbert, - de átmegyünk.~ ~
353 XLIII | mindazon izgalmakat, melyeken átmennek.~Egyetlen szó sem hangzik,
354 LII | Karom meztelen. Hirtelen átmetszek rajta egy eret.~A vér csak
355 XLIII | irányban halad, szükségkép átmetszi a mi utunkat.~Két óra! Két
356 XXVI | árbockosarakig s ruháinkat átnedvesíti, mintha finoman permetezõ
357 XI | Andrásra gondol, kit karjaival átölel. A fiatalember nagy hidegvért
358 LV | András megragadja atyját s átöleli karjaival.~- Soha! - kiált
359 IV | állnak, mint saját magának, átölelik, támogatják a fiatal embert,
360 XIV | mellette van. Leteurneur úr átölelte fiát s keblére szorítja.
361 XXIV | gondolatot, melyek agyamon átrohannak e percben s lehetetlen leírni,
362 XLVII | csomagon.~Végre azonban átsiklanak a nap elsõ sugarai s tengeren
363 XXIII | habozna vészjelt adni rögtön, átszállítni utasait, matrózait is, ha
364 I | Pereire vagy Holsatia gyorsan átszállítottak volna Európába. A National
365 XXIX | megvárta, míg miss Herbeyt átszállították, maga is szerencsésen eljut
366 III | uraknak vagy rendelményesüknek átszolgáltatni kötelezem magamat, két ezer
367 XIX | van matrácozva e súlyos és áttörhetetlen gyapotbálokkal, melyek,
368 LII | végéhez érkezem, mert életem áttûnik emlékezetemen. Viszontlátom
369 XII | sem vagyok a hajón s ön átveszi a parancsnokságot... A körülmények
370 III | és társa Charlestownban. Átvevõk: Leard testvérek Liverpoolban.~
371 XIX | kötélzetet veszik gondos átvizsgálás alá, megerõsítik újra a
372 LIII | kihúzni a neveket! A te atyai önfeláldozásod egész addig
373 LIV | kalapban, az ács neve és az õ atyjáé! S Letourneur is, Daoulas
374 X | helyzet ugyanaz. A be nem avatott utasok szemében a hajózás
375 XLIII | rettenetesebbekké teszi szenvedéseinket azáltal, hogy reménycsillámokat
376 XLII | következtetve, nem lehet aziránt semmi kétség, hogy Owen
377 XXVII | nyugodt hangján, - hanem azokért, kiknek van valami okuk,
378 XXXIV | óhajtják, csak jönne a vihar.~Azonközben az égboltozat lassanként
379 XIII | melyet szüntelen vízbe áztatnak. Mindamellett a füst folyvást
380 XLIX | megmondani. Homlokom tengervízbe áztatott kendõkkel volt borogatva;
381 LII | szakadékain át megpillantom az azúrkék eget. Éles sugarak hasítják
382 XLV | esõvíz?~Kurtis Róbert a bádogpohárba facsar egy kis vizet az
383 XXVI | egykedvûséggel rágva egy csomó bagót szájában, - pajtásaim azt
384 LV | féltányérját mutatva, de bágyadt világítása nem elég arra,
385 IV | szenvedt fiának e veleszületett baja miatt, mint a fiú maga s
386 IV | buta követeléseivel kell bajlódni? Mindamellett, ha miss Herbey
387 XXIV | folyvást a szivattyúkkal bajlódunk. Hozzám közel Letourneur
388 IV | Szõke, sötétkék szemekkel s bájos arca nem oly kifejezéstelen,
389 IV | nem csekélység. A testi bajt könnyebb elviselni, mint
390 IX | férfiak ijedezése is növelje bajunkat. A matrózok parancsot kaptak,
391 XIII | folydogál, szeszélyes ákom‑bákomokat csinálva a hajó ide‑oda
392 XXXIX | bennünket.~Félremegyek vele a bal szögletbe s minthogy már
393 XXXI | kormányrúdféle, körülbelül malájok balanjához hasonló.~Ezen idõ alatt
394 IV | Szánalmas módon kifelé görbült ballába miatt sántítni kénytelen
395 XLII | fetreng a tutaj elõrészén.~Oda ballagok Owenhez. Bármikép viselte
396 XIX | kihozhatnák onnan a gyapot‑bálokat, melyeket még el nem pusztított
397 XXI | hord a hajóba s a gyapot‑bálokból is, melyek nem romlottak
398 XX | öblöcskében, melyet jobbról és balról sziklák vesznek körül, még
399 XXXVIII | De Owen félreugrik s a balta Wilsont éri a melle közepén.
400 IV | támaszkodva járhat.~Az apa bálványozza ezt a fiút s láthatni, hogy
401 IV | bedugja. Dölyfös, hiú, önmagát bámulja s másokat lenéz és a leghatártalanabb
402 XXXIV | villamos felhõk e harcát bámuljuk. E nagyszerû jelenetek meghatják
403 VI | arckifejezése, gyakran mereven bámuló szemei!... Hajózott ön már
404 XXXIX | Midõn magamhoz térek mindig bámulok, hogy még életben találom
405 XII | és én, tanácsot tartunk s bámulom a hidegvért, melyet ez esetben
406 VIII | s nem állhatom meg, hogy bámulva föl ne kiáltsak.~Kurtis
407 V | Letourneur András. - Már 1643‑ban rajongva ír e szigetekrõl
408 IV | oka atyja gyógyíthatatlan bánatának - András nyomorék. Szánalmas
409 IV | mert sokat szenvedett.~Mély bánatokon ment át s megy át még most
410 LIV | is nézik már a tengert. Bánják is õk! Holnap enni fognak.~
411 LI | nálam!~Szegény õrjöngõ! A bank összes aranyával sem vehetnél
412 XXVI | övébõl egy csomó amerikai bankjegyet és átadta az egyik matróznak.
413 LI | sem emelem a fejemet. Mit bánom én! Néhány összefüggéstelen
414 II | vezénylete alatt ügyesen bántak a hajóval a charlestowni‑
415 LII | meghalnék, szeretném egy jó barát kezét megszorítni. Kurtis
416 XVIII | nincsenek rokonai, nincsenek barátai, még nem talált boldogságot -
417 LI | el, amivel deliriumában barátait kínálgatta, eldõlt, mint
418 LII | még egyszer szülõföldemet, barátimat, családomat - álmomban!~
419 LI | Beszélget is távollévõ barátjaival. Behívja õket az õ cardiffi
420 IV | Letourneur úrral különösen jó barátok lettünk s mindig a fiáról
421 XXXVII | kitérõ választ keresek.~- Barátom, - mondom néki, - ebben
422 XXXII | Letourneur úrban valódi jó barátot talált e fiatal leány, mintha
423 LVII | e, hogy szétbonthatatlan barátság kapcsolja egybe a Chancellor
424 XVII | személy, ki rendesen nem igen barátságos lábon áll a szakácsával
425 XXIII | haragos redõkkel mélyen barázdált.~Õ hagyja el legelõször
426 LIV | éppen játszani, Daoulas a bárddal kezében, mind megálltak,
427 XIII | nem is lehet közeledni a bárkához, mely kapcsain függ a födélzet
428 XLIII | Nem láthatják! Nem látták!~Bárki legyen is annak a hajónak
429 XXI | túlsó végére menekültünk a barlangba s Mr. Kearnek is, bármennyit
430 XVIII | hosszat pihentünk a Ham‑Rock barlangjában, végig megyünk a kis sziget
431 XVIII | Letourneurék, kik látták a Fingal barlangját, egészen olyannak találják
432 XVIII | mûépítészeti munka; hasonlít ama barlangokhoz, melyeket a Hebridákon s
433 XXXIII | a szomjúság miatt, mint bármelyikünk. Láttam, hogy miss Herbey
434 XXVI | felé hajtana bennünket. Ha bármerre másfelé fordul a szél, végzetes
435 XLII | elõrészén.~Oda ballagok Owenhez. Bármikép viselte is magát a hitvány,
436 L | följegyeznünk. E dráma vége, bármilyen legyen az, közelget. Egy
437 XII | kabinjába, anélkül, hogy bárminõ parancsot adott volna.~Kurtis
438 XLII | rézgáliccal lett megmérgezve s bármit cselekedjünk, Owen már elveszett!~
439 XXXVIII | egyenlõk vagyunk itt!~A barom! Mintha nem volnánk mind
440 XVII | Jynxtroppal, egy cudar, baromias képû, szemtelen négerrel,
441 XLII | legtöbbnek közülünk szája, torka, bársingja egészen összehúzódott a
442 XXXIV | hasonlítható hangja.~- Igazán mély basszus, - mondom nevetve.~- Igazán, -
443 LIV | hallgatja, amit beszélek s bátorít, hogy reméljek. Õ örömest
444 LII | Várni, nekem nincs már hozzá bátorságom... Isten bocsássa meg!~Visszatérek
445 XVI | veszély idején. Mindnyájan bátorságot és erélyt tanúsítottak.
446 XXI | Csak egy aknalyukat kell e bazaltba fúrni s az akadály nincs
447 XVIII | arányokban. Ugyanazon alakulása a bazaltjegeceknek, ugyanazon fekete gerendák
448 XXI | fejezik be végre a munkát. A bazaltsziklába egy rézsutos lyukat fúrtak,
449 XXI | egyszer végigsétálunk sziget bazaltsziklái közt, melyeket soha többé
450 XVIII | parthoz áll s mi kiszállunk a bazaltsziklára. András elõre megy, mert
451 LIV | állok, melyet a fiatal leány beavatkozása szült bennem. Várom, hogy
452 VII | míg csak valami világosan bebizonyítható õrült cselekedet által veszélybe
453 LII | szemügyre.~Egy félóra hosszáig beboritnak bennünket a tekergõ ködoszlopok
454 XXIII | gerincének hátsó részét kívülrõl beborítni kátrányos vitorlavásznakkal.
455 XLVI | csomó vitorlavászon alá kell bebújnom. Senki sem lát, senki sem
456 XIII | kirohan a szobából, melybe már becsap a láng. Aztán megjelen Huntly
457 IV | mutatja minden iránt, saját becses személyét kivéve. Fölfújja
458 XXXI | százharminckét gallonra4 becsülhetjük, s mindenki négy decit kap
459 XXXVI | illeti, Kurtis Róbert nem becsüli hatvan fontnál többre, amit
460 XI | szavára, akit szeretnek és becsülnek, a matrózok legnagyobb része
461 XXXII | soha sem tanultam jobban becsülni, mint a mostani körülmények
462 XXVI | én legalább száz dollárra becsülöm, ami a keze közt van.~Most
463 XXXVIII | Ha néha eljön is az álom becsukni szemeinket, az csak olyan
464 LV | visszataszít s beesem a tengerbe...~Becsukom szájamat, meg akarok fúlni!...
465 XLIV | hallatszik. A cápa hevesen becsukta állkapcsait, melyek egyszerre
466 LIII | reám függesztve szemeit, bedobja az összegyûrt papirost a
467 XLI | Siettem... igen! siettem bedobni a tengerbe. Fölkértem Kurtis
468 XX | hullám fölkapta a hajót s bedobta a medencébe. Egyébként azon
469 XXVIII | Majd megsajnáljuk még, hogy bedobtuk ezt a holttestet!~Megfordulok.
470 XX | hogy a lyukat belülrõl bedugaszolják s amennyire lehet, megerõsítsék
471 XXIV | kész. Üres és légmentesen bedugaszolt hordókat hengergetnek le,
472 XIII | tegyünk.~Igen! Légmentesen bedugni minden nyílást, ez az egyetlen
473 XLVI | mozdulatlan marad!~Én pedig bedugom szájamba azt a darab szalonnát,
474 XXI | anyagot s miután megelõzõleg bedugtunk egy kanócot egészen a lyuk
475 XXII | rajtok. Az is megesik, hogy bedugulnak vagy a pernyétõl vagy gyapot
476 IX | mely benn van a vízben s beeresztem a vizet, melyet aztán kiszivattyúzunk;
477 XII | ahová nem szabad levegõt beeresztenünk? Nem! Nem is akarok gondolni
478 XXXVIII | ha csak a negyedrészét, beérnénk vele több napig. Csak morzsánként
479 LV | matróz hevesen visszataszít s beesem a tengerbe...~Becsukom szájamat,
480 XXXVII | az éhség miatt. Arcaink beesnek, soványodunk. A legtöbbnek
481 XXXIII | egészben sápadt színétõl, orcái beestek, ajkai összehúzódtak. De
482 V | György‑szigetét, mielõtt még beesteledik, - szólt hozzám a másodkapitány.~-
483 XLIII | ég felé. Ha éj volna, ha beestelednék, mielõtt a brigg eltûnik,
484 XXXVI | kétszersültjét. Némelyik dühösen befalta rögtön, mások okosabban
485 IV | intézetbe küldeni s most befejezem ezt a nevelést az utazásokkal.
486 XII | Mielõtt ezt a mondatot befejezném, nem robbanhat föl már azalatt
487 XXXVIII | kormányos, anélkül, hogy befejezte volna mondatát.~Hanem a
488 XIII | Silas, a füsttõl, koromtól befeketített arccal s miután csöndesen
489 XIV | menekültünk. Mrs. Keart befektettük a kis lélekvesztõ csónakba,
490 XXIII | szakáll sem mutatkozik, ajkai befelé csucsorodottak s vad kifejezésû
491 XXI | melybe mintegy tíz font befér a robbanó szerbõl s mindjárt
492 XLVII | elõjátéka‑e, mely vérrel fogja befesteni tutajunkat?~Elmondtam ez
493 XLII | habár egy vitorlavászonnal befödték is, igazán egészen langyosmeleg.~
494 LV | kinyílnak! Néhány csepp víz behat...~Mindenható Isten! Ez
495 LI | is távollévõ barátjaival. Behívja õket az õ cardiffi korcsmájába.
496 XLII | összeráncolódik, szemeit félig behunyja s egész látási képességét,
497 LV | LV.~Január 27.~Nem bírom behúnyni szememet. Ügyelek a legcsekélyebb
498 XXV | megállapodott, hogy rögtön behuzatott minden vitorlát s leszedette
499 XVIII | értesítjük fölfedezéseinkrõl s õ beírja térképére a szigetecske
500 LVII | e naponkénti jegyzeteket beírtam, itt vége szakad. Szabadulásunk