bold = Main text
     Fejezet                                            grey = Comment text

2505 XLVII   |                 meggondolni: mi itt éhen halunk s társaink közül nyolcan
2506 XXI     |               Chancellor s két óra múlva Ham-Rock utolsó szirtje is eltünt
2507 IV      |                Egy vízerõre dolgozó nagy hámornak az igazgatója Dél‑Karolinában
2508 LI      |                Szárazföldnek se híre, se hamva!~Flaypol sétál a födélzeten
2509 XXXIX   |               valami vadság villan föl e hangban. Ah! értem, hogy mi mindent
2510 XXV     |               sûlyed!~A kapitány szilárd hangjára a matrózok visszanyerik
2511 LI      |                  tudom...~Egyszerre csak hangos kacagást hallok. Egyikünk
2512 LI      |             bizonyosan!~Ez a kacagás még hangosabb lesz. Én föl sem emelem
2513 XXXIV   |             világosság gõzölög ki.~Végre hangosabbá válik a mennydörgés; de
2514 XLVI    |         szalonnadarabot, de nem szól egy hangot sem; nem akarja fölébreszteni
2515 XV      |       hallgatózik. Mintha valami különös hangra figyelne a szélvész csattogása
2516 XLIX    |                   de mindig legyõzhetlen hányási ingert támasztott bennem
2517 XXII    |       fordíttatja a hajót, hogy kevesebb hányatásnak legyen kitéve s várja a
2518 XIV     |                  amint a hajó a haboktól hányatva megcsusszan, a kötelek közé
2519 XXXV    |                lehetetlen, hogy e rémítõ hánykódásban a tutaj végre föl ne forduljon
2520 XIII    |                  mégis szerfölött erõsen hánykódik. Egy percnyi nyugalmunk
2521 VI      |            hullámzik s a hajó szerfölött hánykolódik. A közös társalgó‑szoba
2522 XXVI    |                valamit. Hosszas hullámok hánykolódnak rajta s nyilván valami távoli
2523 LV      |            területet vehessek szemügyre. Hányszor hittem, hogy már látom a
2524 XLVI    |              tutaj jobb oldalán egymásra hánytak s lehajlok a habok fölé,
2525 XLVIII  |                 a deszkákat, gerendákat. Haragjuk annál inkább nõ, mennél
2526 XXIII   |                 fülei szétállók, homloka haragos redõkkel mélyen barázdált.~
2527 LIII    |                 volna ezt. De a matrózok haragosan morognak. Tizenegyen vagyunk
2528 XLIV    |                 visszafordul a kormányos haragtól sápadtan.~- A legelsõt,
2529 XXXII   |                fehér színû pettyekkel és harántékos csíkokkal. E borzasztó állatok
2530 XL      |               Még most is hallom, hogyan harapják fogai e kemény tárgyakat.
2531 XVIII   |            kemény foguk hozzá, hogy bele harapjanak.~A Chancellor a sziget déli
2532 XXXIX   |          kétszersültet, hanem mohón bele harapott.~S ezen este, mindamellett,
2533 XLIV    |               szörnyetegek egyike le nem harapta a Flaypol karját, mely lelógott
2534 XXXVI   |                után hagyott. Az elemek e harca csak néhány óráig tartott,
2535 VI      |                 zengenek, mint valóságos hárfahúrok. A ruha testünkön rongyokra
2536 XVIII   |                közt, hol a gaëlek Fingal hárfájának húrjait hallják megzendûlni.
2537 XVIII   |             barlangban, mialatt a bazalt‑hárfák zengenek a szél fúvására.
2538 VIII    |                  hát cipõimet, lehúzom a harisnyát s én is elkezdek pocskolni
2539 LII     |                   Háromszor ismétlõdnek.~Harmadszorra a kapitányhoz közeledem
2540 XLIII   |            fölüdíti õket. Társaink közül hárman és én - kik alig tudunk
2541 LVII    |                 nélkül elvesztünk volna.~Harminckettõnk közül, ahányan Charlestownban
2542 XXV     |                volt 1795‑ben a Juno nevû háromárbocos hajó. Húsz napnál tovább
2543 XXVI    |                felõl tudakozódjék. Hanem háromnegyed hatra azt gondolom magamban,
2544 LII     |                 hallgatja e kiáltásokat. Háromszor ismétlõdnek.~Harmadszorra
2545 XXI     |               szabad.~Általános «hurrah» harsan föl. A börtön ajtaja nyitva
2546 XLII    |               csuklik, nyelve kiszáradt, hasa kidülled, ütere aprózva,
2547 XIII    |               füst hatolt be a válaszfal hasadékain a legénység lakosztályába.
2548 IX      |          harapózik! Okvetlen kell valami hasadéknak lenni, mely kikerülte figyelmünket
2549 VI      |             elejével, mint valami ekevas hasít. Néha hosszú szálak, melyeket
2550 LII     |               azúrkék eget. Éles sugarak hasítják át a ködöt s mintha izzó
2551 XXXVIII |            fölragadok s szét akarom vele hasítni a fejét... Andrásnak a keze
2552 XIII    |        legelõször a kötélhez nyúl, ketté hasítom a fejét!~A matrózok visszahúzódnak.
2553 XLV     |             egyenközû sugárforma vonalak hasogatják át. Esik az esõ s látom,
2554 IX      |                mint az az egyetlen, amit hason esetekben tenni szoktak:
2555 XXXVI   |             tartott, de borzasztó volt s hasonlíthatatlanul bõszültséggel civakodtak
2556 XXXIV   |                nagyszerû és semmihez sem hasonlítható hangja.~- Igazán mély basszus, -
2557 XXVIII  |         elszántságot tanusít, melyet nem hasonlíthatok jobban össze, mintha a miss
2558 XVI     |                 sem látszik, ami parthoz hasonlítna. A szirtek körülbelül egy
2559 XXVIII  |               miss Herbey elszántságához hasonlítom. Falsten most is csak Falsten
2560 XXXIV   |                  ama kísérteties színhez hasonlót, amilyenben mutatkoznak
2561 XLIII   |              nyomorultnak még halála sem használ nekünk!~Mindnyájan ismerjük
2562 XXI     |                  klórsavas káli együttes használata alkalmasabb a kemény sziklák
2563 XX      |            kivetve lévõ horgonyt vesszük használatba. Egy elveszteni való percünk
2564 XXII    |        Szerencsétlenségünkre a folytonos használatban a szivattyúk gyakran elromlanak
2565 VI      |                hajó csak a nagy vitorlát használhatja s az elõárboc kisvitorláját,
2566 XLIII   |                  át. Még a kormányos sem használhatta volna csalétkül a horgaira
2567 LI      |             módja, melyet azelõtt olykor használhattunk, most már lehetetlenné vált.
2568 XX      |                 magas a tenger, föl kell használnia, hogy elindítsa hajóját;
2569 XXXVII  |               folyvást kedvezõ. Föl kell használnunk, mert hiszen a szárazföld
2570 XLIV    |             tehát folyamodni, melyet már használt egyszer s a csákány vasát
2571 XXIX    |                   melyeket evezõ gyanánt használtak, azon igyekeznek, hogy visszatérjenek
2572 LI      |              fogják engedni, hogy «abból hasznok ne legyen»! Íme, föl is
2573 XVIII   |                 Talán szándékozik kegyed haszonbérbe venni?~- Nem, Kazallon úr, -
2574 XI      |                hogy összeszorítja kezeit háta mögött, nehogy kisértetbe
2575 XII     |         parancsnokságot... A körülmények hatalmasabbak, mint én vagyok, s érzem,
2576 XLVI    |                  meg az éhség támadt föl hatalmasabban.~Nincs hát semmi eszköz,
2577 LII     |                 Végre a nap teljes égetõ hatalmával eltisztítja az óceán felületét,
2578 IX      |                melyet talán semmi emberi hatalom el nem fojthat.~- Tudja
2579 XXIII   |           legelõször a helyét.~Öten vagy hatan társai közül követik példáját
2580 L       |                  tutaj nem visz most már hátán csak sápadt, vértelen kísérteteket,
2581 VI      |                  engedelmességnek is van határa.~- Nincs, mindaddig, mig
2582 XV      |                kapaszkodik egész addig a határig, amelyen túl a lángok nem
2583 IV      |             Huntly kapitányról. Ez ember határozatlansága, tunya kinézése kellemetlen
2584 II      |                 ez látszik pillantásának határozatlanságából, kezeinek lassú mozdulatából,
2585 XXXIV   |                 villamos kitörések ezek, határozott alak nélkül s elborítják
2586 X       |                  közölte velem, hogy mit határoztak. Huntly kapitány teljesen
2587 XXV     |                 késõbben elhagyni. El is határoztuk, hogy holnap reggel, mihelyt
2588 XX      |          kormányossal tanácskozott, arra határozza el magát, hogy a Chancellort
2589 XVI     |             része víz alá merült; csak a határvonalai látszanak ki egy kis köralakú,
2590 XVI     |               víz és az ég ugyanazon egy határvonalban olvad össze s az egész teret
2591 XI      |                 már megbánom, de késõ! A hatás, melyet e szavak Rubyra
2592 XXXI    |                reggel tíz órakor és este hatkor. Mindenkinek meg kell inni
2593 XLI     |              szemei, mintha át akarnának hatni a vízhomályon, oly sováran
2594 LIII    |                  ötödik Kurtis Róbert.~A hatodik Sandon.~Már felénél eggyel
2595 XV      |            lángok között nem lehet odáig hatolni. Valószinû, hogy a hajó
2596 LVII    |                 menekülésrõl a braziliai hatóságok állították ki.~Aláírták:
2597 XXVI    |          tudakozódjék. Hanem háromnegyed hatra azt gondolom magamban, talán
2598 XXXV    |                  jobbról balra s elülrõl hátrafelé.~- Kössék meg magukat! kössék
2599 LV      |             siettetni az órát, de nem is hátráltatja. A kapitány gondolatait
2600 XII     |                 minden következményeért, hátrament kabinjába s azóta elõ sem
2601 XV      |         lángfüggöny, mely a hajó elõ- és hátrészét szétválasztotta, lassanként
2602 XXXI    |                 kiderül, hogy körülbelül hatszázötven mérföldnyire vagyunk még
2603 IX      |                  eddig követett irányt s háttal fordultunk a szélnek, délnyugatnak
2604 XXXIII  |                 Owen fölkel s egyenest a háttér felé megy, a tutaj azon
2605 V       |              Bermuda‑szigetektõl, azaz a Hatteras‑fok irányában. A vizsgálat
2606 XXXIV   |                  Éjfélig ülve maradunk a háttérben. E villámlások, melyek kétszerte
2607 LIV     |                 egymáshoz fûzve, a tutaj hátterére húzódik, ott leülnek s halkan
2608 XVI     |        kiszabadítni.~Elõre van hajolva s hátulja magasabban áll, ami miatt
2609 XLI     |         kivetette horogzsinegeit a tutaj hátulján s ott maradt õ maga õrködni,
2610 XXXV    |          tengerbe hullunk. A sátorernyõt hátulról elvitte a szél.~Azonban
2611 IX      |          ritkaság, hogy Liverpoolba vagy Havreba olyan gyapottal terhelt
2612 II      |             Letourneur András, franciák, Havreból.~Falsten Vilmos, mérnök,
2613 XXXII   |                   Két év óta a Mrs. Kear házában volt s most itt áll minden
2614 LVII    |            azonnal alkalom kínálkozott a hazahajózásra. Egy hajó elvisz bennünket
2615 XXXVIII |        szemétdombokon, a csatornákban, a házak zugaiban valami lerágott
2616 LVII    |             Ville de Saint‑Nazaire onnan hazaszállít Európába.~És most, miután
2617 XXX     |                  megmaradt mûszereink és házi eszközeink. Minden ládánk,
2618 XIV     |                lábaink alatt? Ruby tehát hazudott? Nincs a hajóközben semmi
2619 XVIII   |                 barlangokhoz, melyeket a Hebridákon s különösen Staffa‑szigetén
2620 XXVI    |                   A matrózok eleinte nem hederítnek kiabálására. Hanem még jobban
2621 XXIII   |            Körülbelül negyven éves. Álla hegyesen végzõdik vörhenyes szakállal,
2622 XI      |               lehet robbantani egy egész hegyet - még pedig a hajófenékben
2623 XXVII   |               oda kiált a matrózokhoz:~- Héj, te ott elõl!~- Mi tetszik,
2624 XLII    |     meghatároznunk, a tutaj teljesen egy helyben kénytelen maradni.~Mondtam,
2625 LII     |           egyebet, csak a fejével bólint helybenhagyólag.~- Ami engem illet, - szól
2626 XX      |                 tervét tehát egyhangúlag helybenhagytuk.~Daoulas és segédei azzal
2627 IV      |            Egyesült‑Államok nevezetesebb helyeit. Én magam neveltem Andrást,
2628 XXV     |              Kurtis Róbert meggátolja.~- Helyeitekre, legények! - kiált. - Egy
2629 LV      |               már áldozatukat.~Nem bírok helyemen maradni s elõre kúszom egészen
2630 LV      |                   Az irtózat leszögezett helyemre. Oda akarnék rohanni Letourneur
2631 X       |           röpülni! Erre a szóra fölkelek helyemrõl. Mit akar mondani a mérnök?
2632 XXXIII  |             feleletre a kormányos fölkel helyérõl, de Kurtis Róbert már õ
2633 XX      |           irányában. De a kapitány, igen helyesen, nem mer teljes vitorlákkal
2634 XL      |                zúgolódással fogadták. Én helyeslem.~Ami a pálinkát illeti,
2635 XVI     |                hadnagy és a kormányos is helyeslik, amit a kapitány mond. Valóban,
2636 III     |        szállítmányt a legnagyobb gonddal helyezték el, a hajó kiválólag gyapot
2637 XL      |                 a levelet, aztán ajkaira helyeztem. Arca, mintha egy pillanatra
2638 XV      |                 szorultak föl. Nemsokára helyreáll a közlekedés a hajó két
2639 XLIX    |                akkor jóllaktak s némileg helyreállították magukat.~De amit mi szenvedtünk,
2640 XIX     |                   fontos munkákat végez.~Helyreállíttatja a hátsó árbocot, mely letört
2641 XI      |            másnak megtudni.~Mikor a rend helyreállt, Kurtis Róbert és én fölkeressük
2642 XXXVI   |              kárt okozott nekünk, mennyi helyrehozhatatlan veszteséget s következõleg
2643 XLI     |                  igaz, s ez a hiba talán helyrehozhatlan.~- Hanem, - mondom neki, -
2644 XVII    |              könnyen elvégezhetjük ezt a helyszínelési munkát, Kurtis kapitányra
2645 XVI     |                kétszáz rõfnyire áll azon helytõl, hol a Chancellor megfeneklett
2646 XVI     |                fognak lakni, mert elõbbi helyük teljesen lakhatatlan.~Szerencsére
2647 XLVI    |               Társaim közül, kik szokott helyükön feküsznek, hányan találnak
2648 XLII    |          Mindnyájan visszatértünk elõbbi helyünkre. Kurtis Róbert mozdulatlan
2649 XVII    |               tenni lehet, hogy e gonosz helyzetbõl kiszabadúljunk.~Midõn kérdezem
2650 XV      |                  veszélyt, melyet a hajó helyzete teremt, ha szerencsétlenségünkre
2651 XXVIII  |            meghalt, talán a nélkül, hogy helyzetének tudatával bírt volna. Néhányszor
2652 XIII    |             csapással vége lenne ennek a helyzetnek. Midõn e szavakat leírom,
2653 XXXII   |              elég.~15‑én egy csoport hal hemzsegett a tutaj körül. Ámbár a mi
2654 XLVI    |           egyikét, melyek tutajunk körül hemzsegnek? Nincs, hacsak be nem ugrunk
2655 XXIV    |         légmentesen bedugaszolt hordókat hengergetnek le, melyek arra szolgálnak,
2656 LIII    |           folytatja szomorú hivatalát.~A hetedik név a Miss Herbey neve,
2657 V       |                 tovább, - ma már október hetedike van s nincs idõnk új utakat
2658 XXI     |               látunk s melyek közt három hetet töltöttünk. András mûvészileg
2659 XXXVI   |              ember számára, az éppen egy hétre elég, ha naponként félfontot
2660 XXX     |                már bennünket az egek ura hetvenkét nap óta, amióta elhagytuk
2661 XXXVIII |             Flaypol és Burke mozdulatlan hevernek holtrészegen s most Jynxtropra
2662 XIII    |                volna már s most ledöntve hevernének és nekünk végünk volna.~
2663 XXXVI   |                   Véletlenül az elõtéren heverõ matrózok csoportja felé
2664 XXXV    |              dühöngését a szél, most még hevesebben. Az árboc, melynek kötéltartói
2665 XLIII   |              rángatózások közt, melyek a hevességnek ritka fokát érték el.~Fájdalom,
2666 XXXVIII |               melyeknek kikotorták már a hézagait is, kikaparták minden zugát,
2667 XXXI    |                 árbocot, melynek számára hézagot hagyott a tutaj elõrészén
2668 XXXVII  |               jól látom, hogy a táplálék hiányát tovább ki lehet állni, mint
2669 XXXVI   |         eltartani?~Az ivóvíz még nem fog hiányzani, mert a betört hordóban
2670 XLI     |              horgainkra.~Az igaz, s ez a hiba talán helyrehozhatlan.~-
2671 VII     |               válaszolt Kurtis Róbert. - Hibás csavarintást tettek a kormányrúdon,
2672 XXXVII  |                fekszik s ki «jóllakik» a hidegleléssel; hanem égetõ szomjúság gyötri
2673 X       |             látni. Nincs többé benne sem hidegvér, sem erély s hallgatólag
2674 IX      |           Azonban csakhamar visszanyerem hidegvéremet s elõször is azt kérdezem
2675 XXII    |               arcán, de megtartja teljes hidegvérét. Az utasok, kik közül néhányan
2676 XXIX    |                 nyakas öreg a legnagyobb hidegvérrel a világon.~- El végkép.~-
2677 XI      |           magamat, mert nem vagyok olyan hidegvérû, mint Kurtis Róbert s a
2678 XXV     |                  a matrózok visszanyerik hidegvérüket s habár egyik és másik dúl‑
2679 LII     |                  nem egyéb már, mint egy híg gömb, mint amilyen volt
2680 XVIII   |               lenni: Bízzál önmagadban s higyj az Istenben!~- Teljesen
2681 VII     |               nincs? nem tudom, hogy mit higyjek. Átalán véve elég józanul
2682 LII     |               lehet.~Ez a köd fojtó. Azt hihetnõk, hogy egy‑egy szikra elég
2683 XXVIII  |                nincs többé egyensúlyban. Hihetõleg szétmállottak oldalai s
2684 XVI     |          szárazföld, mert bizonyosan azt hihette, hogy közel járunk hozzá,
2685 XIV     |                   Egy percig a levegõben himbálózik a csónak, aztán, amint a
2686 VI      |                 vízterület, tele tengeri hinárral, mit a spanyolok «sargasso»‑
2687 XLVI    |             ahogy a gyöngyhalászatot ûzõ hinduk teszik. Kurtis Róbert elszánta
2688 XLV     |                 menne el mellettünk, azt hinnék, holtakkal borított gazdátlan
2689 LII     |                is ki a habok fölött, azt hinném, hogy valami csalódásnak
2690 XVI     |                 ember örömest akarná ezt hinni, mert reggel óta a szél
2691 XXXIII  |                 volt. A hullám erõsebben hintázta tutajunkat s két vagy három
2692 X       |           nyugalomban dõl le a padokra s hintáztatja magát a hajó ingása által.~
2693 II      |              Dundeebõl, ötven éves és jó hírben áll, mint tapasztalt hajós
2694 LI      |                fölülök. Szárazföldnek se híre, se hamva!~Flaypol sétál
2695 XXXVII  |                 munkájával.~- Nem valami híres horgok ugyan ezek a szögek, -
2696 XXXVIII |                 fájdalmasabban esik. Azt hisszük, hogy látunk valamit...
2697 LV      |              volnék.~Reggel hat óra. Nem hiszek már a gondviselés segélyében.
2698 XXXIX   |            nélkül?~- Sokkal tovább, mint hiszik! Talán hosszú, végtelen
2699 III     |            tartozókkal egyetemben.~Minek hitelére jelen elismervényt három
2700 XXII    |             feleletre, mely rendíthetlen hittõl volt áthatva.~Ezalatt Kurtis
2701 IV      |              szüntelen bedugja. Dölyfös, hiú, önmagát bámulja s másokat
2702 LIII    |          Letourneur úr folytatja szomorú hivatalát.~A hetedik név a Miss Herbey
2703 XII     |           október 23‑án, Huntly kapitány hivatja a másodkapitányt, ki lemegy
2704 LIV     |                 s ki hinné fõleg, hogy e hivatkozás meghallgatásra találhat?
2705 LIV     |            emberi érzelmeik maradványára hivatkozzék valaki s ki hinné fõleg,
2706 XI      |                  futnak, kétségkívül azt hivén, hogy a tûz már kívülre
2707 XII     |                 s parancsolja neki, hogy hívja a kormányost.~A kormányos
2708 VII     |               dolog, mert egyikünket sem hívtak föl a födélzetre.~Megtekintem
2709 XXI     |            idõjárás, mely egész november hó alatt kedvezõ volt, rosszra
2710 XLVI    |                 egy sikoltást. Ráismerek Hobbartra, az eleségtári felügyelõnkre.~
2711 II      |                  hogy az utasok közt két hölgy is van, kik a hátsó kabinokat
2712 V       |            csalódom, egy idõben az angol hölgyek mind csupán olyan kalapokat
2713 XLVI    |                 ragadom ellenfelemet, ki hörög kezem alatt s nemsokára
2714 VIII    | megmagyarázhatlan tünemény, hogy a külsõ hõfok nem áll arányban a hajó
2715 LV      |            akarnék rohanni Letourneur és hóhérai közé, de nem bírok!~E percben
2716 LV      |                  E szavak csak növelik a hóhérok dühét. Daoulas odamegy s
2717 XV      |                   Még nincs éjfél. Nincs holdvilág s az éj egészen sötét. Nem
2718 XLII    |         sülyednek.~A szél nem kelt föl a holdvilággal, mely ma csaknem egészen
2719 XII     |               összerakosgatja legdrágább holmijait s természetesen nem törõdik
2720 XI      |             hajíttassa a tengerbe! Az én holmim biztosítva van!~E feleletre
2721 IV      |               rendesen olcsóbban vette a holmit, mint ahogy eladta, megvagyonosodott.
2722 LIV     |                  szó mindent kifejez. Ha holnapig nem mutatkozik sem föld,
2723 XXVI    |            színben ég, ami szelet jelent holnapra. Isten adná, hogy ez a szél
2724 I       |                 s a Scotia, Pereire vagy Holsatia gyorsan átszállítottak volna
2725 XLV     |                  mellettünk, azt hinnék, holtakkal borított gazdátlan jószágot
2726 XXXIX   |                 nem félek semmitõl... de holtan... igérje meg, hogy bevet
2727 XXXVIII |               Burke mozdulatlan hevernek holtrészegen s most Jynxtropra rohanunk,
2728 LI      |             õrültségében Flaypol egészen holtrészeggé vált, mintha attól a sok
2729 XXXIX   |                meg, hogy a tengerbe veti holttestemet.~- Miss Herbey, nem volt
2730 XLVII   |            Ellenállhatlan elõérzet von a holttesthez s odalépek az árboc alá...~
2731 XLVII   |             Flasten és mások nekiesnek a holttestnek...~Nem! én nem láttam! Nem
2732 XXVI    |               felhõk közé rejtõzik, mély homály terül el ismét s én lefekszem
2733 XLIII(6)|                    Itt a Fahrenheit-féle hõmérõrõl van szó, melyen 104 fok =
2734 VII     |                ma s gyönyörûen ragyog. A hõmérséklet igen meleg kezd lenni. A
2735 IX      |                  oka ennek a rendellenes hõmérsékletnek.~Miután közölte velem e
2736 XII     |                 miután kezét végig húzta homlokán, mint aki valami alkalmatlan
2737 XLIX    |               azt nem tudnám megmondani. Homlokom tengervízbe áztatott kendõkkel
2738 I       |                 melyeket a hullám vájt a homok torkolatokba. Huntly kapitány
2739 LIV     |             bárdját s tompán szól:~- Jó; honap napkeltekor!~Ez a szó mindent
2740 XXXVIII |                 tõl 5-ig.~Már több három hónapjánál, mióta Charlestownt elhagytuk
2741 XX      |                 Kurtis Róbert nem várhat hónapokig. Ma éppen magas a tenger,
2742 I       |                  kikötõ szûk torkolatán, honnan sebesen ragadja magával
2743 XXIV    |              elhagyni a hajófenéket, hol hónukig ér a víz s már majd bele
2744 XXI     |                foglalkozik, hogy köveket hord a hajóba s a gyapot‑bálokból
2745 IV      |         kiapadhatlan szomorúság forrását hordja magában s ez meglátszik
2746 XXXIV   |            Megszárítva berakják egy üres hordóba s élelmiszereink e szaporodása
2747 V       |              mind csupán olyan kalapokat hordtak, melyek bermudai pálma‑levelekbõl
2748 XIX     |                 az elsõ réteg ki van már hordva a szállítmányból, most már
2749 XLIV    |                  fogást s minthogy nincs horga, készítnie kell egyet valamikép.
2750 XXXII   |                  tutaj körül. Ámbár a mi horgaink nem állnak egyébbõl, mint
2751 XLI     |                hogy legyen mit akasztani horgainkra.~Az igaz, s ez a hiba talán
2752 XLIII   |           használhatta volna csalétkül a horgaira ezt a húst, mely egészen
2753 XXXI    |           matrózok már készítgetik, hogy horgászhassanak.~Ezek az intézkedések történtek
2754 XXXVII  |           munkájával.~- Nem valami híres horgok ugyan ezek a szögek, - így
2755 XLI     |             miért nem ereszti le ismét a horgokat mindjárt? - kérdezem.~-
2756 XLI     |            Maradt még annyija, amennyi a horgokra kell? - kérdezem.~- Igen, -
2757 XXXVII  |            mindig érintetlenül ott van a horgon.~A kormányos végkép elveszti
2758 XLIV    |                 ámbár most már nincs sem horguk, sem valami szerszámuk,
2759 XXXVII  |                 A kormányos és ács újabb horogzsinegeket csinálnak s a felsõ tábla
2760 XIII    |                 ha hallgatózik az ember, hortyogáshoz hasonló tompa pattogást
2761 XXVIII  |              csak atyjára gondol. András hõsies, keresztényi elszántságot
2762 XVII    |           gépterveket vázol alaprajzban, hossz- és keresztmetszetben. Adná
2763 XX      |               nyújt már elég biztosságot hosszabb útra s ott marad a legelsõ
2764 XXXVIII |                  hosszúknak látszanak, - hosszabbaknak, mint a nappalok! Hiába
2765 XXXIX   |                csak az ön kínszenvedését hosszabbítottam meg.~- Mindegy, Letourneur
2766 IV      |             hajót. Mióta a szél jól fúj, hosszan húzódik utánunk a tiszta,
2767 XXXI    |               hogy pontosan kiszámítsa a hosszasági és szélességi fokot s mikor
2768 VI      |               hosszú algák, - e végtelen hosszaságú szalagok közt akadnak olyanok
2769 XVIII   |           sziklaszigetén!~Miután egy óra hosszat pihentünk a Ham‑Rock barlangjában,
2770 XVII    |               szirt fekvésének földrajzi hosszát és szélességét.~Javaslatomat
2771 XLIV    |         lebocsátani a horgot, húsz kötél hossznyira. E mélységben azonban, úgy
2772 XLI     |             tõkehal, nyolcvan centiméter hosszúak, azon fajból, melyek szárítva «
2773 XXXVIII |                még?~Az éjszakák végtelen hosszúknak látszanak, - hosszabbaknak,
2774 XXI     |               szélességben és hat lábnyi hosszúságban. Nyolc vagy kilenc újjnyi
2775 VI      |               mérhetjük meg, hogy milyen hosszúsági fok alatt vagyunk, s miután
2776 XLIV    |                nyugaton s egy kis szelet hoztak. A hõmérsék kissé tûrhetõbb
2777 XLIII   |          szerencsétlenebb véletlen által hoztuk éppen ezt a hordót a tutajra?...
2778 XLVI    |               orrlyukaimat. A szél felém hozza annak a tárgynak a szagát
2779 XXXV    |               félóráig tart e tünemény s hozzájárul a szél elfojtásához; hanem
2780 XXIV    |                amint az ájult Mrs. Keart hozzák.~Kurtis Róbert leszalad
2781 XXII    |                szivattyúzás. A legénység hozzálát a munkához, de több önmegadással,
2782 XXXVII  |        valószínûtlennek látszik, kezdünk hozzászokni az éhséghez. Hajótöröttek
2783 XLVI    |          melleinket, hogy egy kis felhõt hozzon ez emésztõ száraz levegõ
2784 XIII    |                mely felénk hajtja óriási hullámait. Már nem is lehet közeledni
2785 XXXV    |                 kormányrudat eltörte egy hullámcsapás s most tovaúszik az, a nélkül,
2786 XXVI    |              fölnyúlnak a vízbõl, minden hullámcsapásra megrezzennek s az ember
2787 XVI     |             körülmény, mert ha e percben hullámcsapkodások sújtanák a Chancellort,
2788 XVI     |                  szirten? Valami roppant hullámnak kellett a hajót fölemelni
2789 XIV     |            bámulatos magasságra emelkedõ hullámokkal! Mi sem tarthatja többé
2790 XXXV    |                 úr elejébe áll a dühöngõ hullámoknak, hogy fiát némileg megkímélje
2791 XIV     |             gyors pillantást vet a fehér hullámokra s a kormánykeréknél álló
2792 XXIX    |                 alatt.~Kurtis Róbertet a hullámoktól keményen összeverve húzzák
2793 XX      |                  szigeten, hol a legelsõ hullámtorlás elsöpörhet bennünket, idõnk
2794 XXV     |        Lehetetlen elindulni, mert nagy a hullámzás s azt a törékeny kis lélekvesztõt
2795 VIII    |             hõség. Ámbár a tenger erõsen hullámzott, kénytelen voltam kinyitni
2796 XXVI    |             mintha finoman permetezõ esõ hullna reánk.~A Chancellorból csak
2797 XLV     |              ahogy a zivataros felhõkbõl hullni szokott. De ez a zápor nem
2798 XXXV    |                minket tartanak! Hogy nem hulltunk még mindnyájan a tengerbe!
2799 XXXV    |                 tutaj s talán a tengerbe hullunk. A sátorernyõt hátulról
2800 II      |                  a Chancellor kapitányát Huntlynak hívják, keresztnevével:
2801 XVII    |              látjuk a fiatal leányt.~Ami Huntlyt illeti, õ nem avatkozik
2802 XI      |                tûz fészkében, szemét sem hunyorítja s alig hogy kissé összeráncolja
2803 XLVII   |                  sem esti szürkület.~Nem húnytam be szememet. Mihelyt világosodni
2804 XXXIX   |                 rendesen félig be vannak húnyva, mintha a gondolatait akarná
2805 LV      |         áldozatukat s a tutaj elõrészére hurcolják.~Ez iszonyatos jelenet sokkal
2806 XVIII   |                 gaëlek Fingal hárfájának húrjait hallják megzendûlni. Csakhogy
2807 XLIV    |            amibõl horgot csinálhatnának. Hurokra kötött köteleket vetnek
2808 XXI     |               kijárás szabad.~Általános «hurrah» harsan föl. A börtön ajtaja
2809 XLIV    |                  vetné meg kemény, rossz húsát. De mi sem ám.~A kormányos
2810 XLVII   |              tápszerek folytán a legjobb húsban volt valamennyiünk közt.
2811 XXVIII  |                 az utolsó pillanatig oly hûséggel ápolta, mely mindnyájunkat
2812 XXXIV   |              volna. Az éjszakák rendesen hûsek a térítõ körök alatt, de
2813 LIV     |                  láttára, melyet, mint a húsevõ vadállatok dühös falánksággal
2814 XXXIV   |                   a nélkül, hogy szokott hûsítõ levegõjét magával hozta
2815 XXXV    |              hordót, melyben a szárított húsunk van. Hanem egyiküknek a
2816 II      |          szüksége van az embernek, mikor húsz-huszonöt napig eltarthat az út, ez
2817 XXXVIII |                  Chancellor födélzetén s huszadik napja, hogy ezen a tutajon
2818 XXVII   |                 igaza van.~Most már csak huszonhárman vagyunk a hajón. Mennyire
2819 III     |                ezerhétszáz bál gyapotot, huszonhatezer font sterling értékben,
2820 X       |             katasztrófa következményeit. Huszonnyolcan vagyunk a hajón, talán huszonnyolc
2821 XLI     |               életnek lehet ezt nevezni? Huszonnyolcból csak tizennégyen vagyunk
2822 XXIV    |          körülbelül negyven láb hosszú s huszonöt láb széles lesz.~Mi utasok
2823 VIII    |                 lévõvel. A reggel inkább hûvös, mert a nap még alig emelkedett
2824 XLII    |                 azonban a forró földövön hûvösek az éjjelek, némi megkönnyebbülést
2825 LIII    |                 tehát, hogy szerencsésen húz és egy, hogy szerencsétlenül,
2826 XXXII   |      beesteledett, a vitorla‑takarók alá húzódtunk. Minthogy nagyon el voltam
2827 XX      |              elõbb a hajót annyira elõre huzták, amennyire csak engedte
2828 XXV     |               legszélesebb. De köteleket húztak nekik egyik vitorlarúdtól
2829 XLIV    |             Róberttól:~- Kapitány, mikor húzunk sorsot?~Kurtis Róbert nem
2830 XXVII   |                  egy kötelet feszesebbre húzzon, éppen mellettem halad el.~-
2831 I       |                                          I.~Charlestown, 1869 szeptember
2832 XXXVII  |             Talán ez a rikítószínû rongy idecsal valami falánk halat?~Ezt
2833 XLIV    |               lábát a tutajról, csakhogy idecsalogassa a cápákat, kockáztatva azt,
2834 XLVI    |              hallgatni. Nem akarom, hogy idecsõdüljenek mások, elragadni tõlem a
2835 XXXVII  |                legtöbbnek közülünk egész idegrendszere van megtámadva s a gyomor
2836 XXIII   |                  közlekedést, habár csak ideiglenesen is, a hajó belsejében és
2837 XXV     |           árbocok közt úszott s melyeket idejekorán összegyûjtöttek, fölhúzták
2838 XVII    |                  nem vesztegeti azzal az idejét, hogy a szállítmányt kímélgesse.
2839 XXXVIII |             gyomrom. Fájdalmas ásítozást idézett elõ; aztán valami két óra
2840 X       |                ez az örökös szivattyúzás idézhetett volna elõ köztük némi meglepetést.
2841 XLII    |                  Akkor megkisértem azzal idézni elõ hányást a szerencsétlennél,
2842 V       |            Walter s ha nem csalódom, egy idõben az angol hölgyek mind csupán
2843 XXXIV   |                 a kapitányt illeti, õ az idõjárást jósló ösztönéhez tudományos
2844 XXVI    |                  már az égre, csak ritka idõközökben tûnik ki a keskeny felhõszalagok
2845 XLIX    |               érzem, hogy már csak rövid idõm van hátra az életbõl!~Ma
2846 XLVII   |              veszem észre, mintha valami idomtalan tömeg lógna az árbocon.~
2847 XXVI    |               szerezni, csak azzal, hogy idõnként megnedvesíti égõ ajkait.
2848 XXIV    |              mindig nehezen megy.~Minden idõvesztegetés nélkül hozzálátnak tehát
2849 XVII    |             sokáig fogunk ezen a szirten idõzni, ha a körülmények kedveznek.
2850 XXX     |                 életben vannak: idõsb és ifjabb Letourneur, Falsten mérnök,
2851 XXXIX   |              forró köszönetet mondtam az ifjú Letourneurnek, kinek segélye
2852 XVIII   |                   ahol mi megjelöltük.~- Igazad van, apa, - szólt András, -
2853 XXXIX   |                    Miss Herbey, nem volt igazam.~- Nem, nem, - viszonzá
2854 IV      |                 dolgozó nagy hámornak az igazgatója Dél‑Karolinában s most új
2855 XIX     |              hajózhassunk tovább.~Sok az igazítani való a hajó elõ- és hátrészén,
2856 XX      |                 a vitorlákat s a szélhez igazítják.~Itt a nagy perc. A tenger
2857 XXII    |                  szél mentében. Meg kell igazítni a vitorlarudakat, megváltoztatni
2858 IV      |                  számára és semmikép sem igazolja Pascalnak azt a mondását,
2859 XXXIX   |              neki? Arcába dobtam a nyers igazságot! Hát minden szelídebb emberi
2860 IX      |              valamely hajó, Kurtis úr?~- Igenis van, Kazallon úr, s nem
2861 XVII    |                   Az utasokat nem veszik igénybe; de mi mindnyájan készek
2862 XLVI    |              kissé ködös s e szerint nem igér oly fénylõ világítást, mint
2863 XXVI    |              Hanem még jobban könyörög s ígéri, hogy jól megfizeti, aki
2864 XVII    |                  következõleg szerencsét igérõ jóslás gyanánt vállalatunkhoz.~
2865 LI      |             annál jobb.~Hány óra mult el igy, nem tudom...~Egyszerre
2866 XV      |             szirten feneklett meg, akkor igyekszünk, hogy ismét elindíthassuk
2867 XLII    |             adagunk. Óh! bárcsak egyszer ihatnánk eleget, ha mindjárt elfogyna
2868 LII     |                  a saját véremet, ha nem ihatom a mások vérét! Az mit sem
2869 XLIII   |                  vagy jéggé változtatva, ihatóvá tehetnénk! Gõz vagy jég
2870 II      |                                          II.~Szeptember 28.~Mondtam
2871 III     |                                          III.~Szeptember 29.~Huntly kapitány
2872 XXVIII  |                jegyzõkönyvébe. Mrs. Kear ijedez, ájuldoz, a fiatal leány
2873 IX      |                 a nõk vagy gyáva férfiak ijedezése is növelje bajunkat. A matrózok
2874 XVI     |            percben. Micsoda új veszélyek ijeszthetnének most már meg bennünket,
2875 XX      |               munkák eltartanak egész 20‑ikáig. Ezen a napon, miután mindent
2876 XXXVI   |                 nap is, ez a december 22‑ike. Mindenki magába mélyedt,
2877 VII     |                  mely épen a mesterségét illetõ dolgokra vonatkozik? Voltak
2878 XXXII   |              tiszteletet parancsol s nem illette még idáig egy sértõ szó,
2879 XXXI    |                négy decit kap naponként; íly módon a víz is eltart három
2880 XLI     |                 Herbey több ízben eljött imádkozni a meghaltért.~Mire fölkelt
2881 LVII    |                 ég felé s mi vele együtt imádkozunk.~Letourneur András atyja
2882 XXXVIII |              odamegy s így szól hozzá:~- Imádkozzál, mert meghalsz!~- Hát olyan
2883 XVI     |                  hajót ismét el lehessen indítani.~A tûz nagyon megfogyott
2884 LIII    |                Január 26.~Kimondatott az indítvány. Mindnyájan hallották s
2885 LIII    |                 A kormányos, kit Daoulas indítványa újra életre ébresztett,
2886 LIII    |                 hogy szerencsétlenül, az indítványozott kivétellel ez az arány megváltoznék.
2887 LIII    |                 mintha Letourneur András indítványozta volna ezt. De a matrózok
2888 LIII    |                nekem, mintha egy kivétel indítványoztatott volna Miss Herbey javára,
2889 III     |   árúszállítmányával teljesen megrakodva indulhat útjára.~ ~
2890 XVI     |                   uram s követelem, hogy induljunk tovább!~Kurtis Róbert felelet
2891 XXV     |      kötélhágcsón fokról‑fokra, végre az ingadozás dacára is baj nélkül felért.~
2892 XXVII   |               hogy el ne dõljön az árboc ingadozása miatt.~- Hanem ez az árbockosár
2893 II      |          kezeinek lassú mozdulatából, az ingadozásból, amint lassan egyik lábáról
2894 XXXV    |                  csusszanva, szakadatlan ingadozik jobbról balra s elülrõl
2895 XVII    |                emelkedik s anélkül, hogy ingadoznék, mint ahogy szokott, midõn
2896 XLIII   |                az egymás szavát. Annyira ingerlékenyekké váltunk, hogy jobb, ha nem
2897 XLIX    |              mindig legyõzhetlen hányási ingert támasztott bennem s utána
2898 VIII    |                Látom, hogy Kurtis Róbert ingerült kézmozdulatokat tesz, ami
2899 XXV     |         belekapaszkodhassanak, ha a hajó inog. Kurtis Róbert azonfölül
2900 XXXVIII |             maradni, úgy látszik, mintha inogna vállaimon s olyan szédelgést
2901 XXVII   |              árbocok közt, melyek erõsen inognak jobbra‑balra. A hajó hátsó
2902 XLVI    |              mily vadságra ragadhatja az inség az elméket, melyeket csak
2903 XL      |                ne engedje, hogy ez újabb inségre jussunk!~Szerencsénkre,
2904 LI      |                 s nevet. Dalol s kezével integet valami képzeletbeli part
2905 VII     |             Kurtis Róbert néhány kérdést intéz hozzá, mikre halk hangon
2906 XXV     |                 Róbertet s ezt a kérdést intézem hozzá.~- Azt nem tudhatom, -
2907 IV      |                Andrást, mert nem akartam intézetbe küldeni s most befejezem
2908 XXXI    |                 horgászhassanak.~Ezek az intézkedések történtek s elhatároztuk,
2909 XL      |           pohárra, mindamellett, hogy ez intézkedést némely részrõl zúgolódással
2910 XLIV    |            engedi éles fogakkal kirakott inyét.~Egy kiáltás hallatszik!...
2911 XXXII   |           tartózkodó marad. Mindegyikünk iparkodik elõzékenység által elfelejteni
2912 XLIII   |          meglátnak‑e?~Aközben a matrózok iparkodnak megismerni a hajó alakját
2913 V       |                    Már 1643‑ban rajongva ír e szigetekrõl a számûzött
2914 XII     |                  kell megfelelnie úrnõje iránti kötelességének s határtalan
2915 XLIII   |               idõ óta szintén ez oldalra irányozta szemeit:~- Hajó!~A hajó
2916 VI      |        jelentékenyen elhajlik a kitûzött iránytól s a szél dél felé ragad
2917 XX      |               fõleg a hajó oldalai ellen irányult.~S csakugyan az oldalak
2918 X       |                  megjegyzés a Chancellor irányváltoztatását illetõleg.~Másnap, október
2919 XXXVII  |         pillantásával mond köszönetet az irgalmasszívû fiatal leánynak.~Szegény
2920 XLVII   |               megrövidítésünkkel, társai irgalom nélkül szétszaggatják.~Mindegy!
2921 XIII    |                sincs többé ez égõ hajón. Irigy szemmel nézzük e vizet,
2922 XLVII   |                Hát e kannibálokat jobban irigylem, mint amennyire borzadok
2923 XLVI    |                 minden izma ágaskodik az irigységtõl!~Most egy nagy csomó vitorlavászon
2924 XL      |                melyet tõle kaptam... Azt írja: «Várlak, édes fiam, viszontlátni
2925 II      |                   R. Londonból - e sorok írója.~ ~
2926 VII     |                 mellett egy óra hosszáig írtam, aztán elgondolkoztam. Végre
2927 XLV     |               gazdátlan jószágot látnak.~Irtózatosan szenvedek. Oly állapotban
2928 LIII    |          fölolvassa a nevet, mely rá van írva s aztán átadja annak, kit
2929 XLI     |          szárítva «stockfisch» név alatt ismeretesek.~Alig húzta föl a kormányos
2930 IV      |                  nem kötöttünk közelebbi ismeretséget.~Mr. és Mrs. Kear északamerikaiak,
2931 XLIII   |               használ nekünk!~Mindnyájan ismerjük a helyzetet, úgy amint az
2932 XVIII   |                itt egy darab kõ, amit ne ismernénk, egy ösvény, melyen vidáman
2933 X       |          végtelen óceánon s kik nem igen ismerõsek a delejtûvel, nem vehették
2934 V       |        Shakespeare, ki bizonyosan jobban ismerte a Bermudákat, ide helyezte «
2935 IX      |                 föltartóztatni útközben. Ismertem nem egy kapitányt, aki így
2936 XII     |               valami vegytani elõadásban ismertet egy tételt?~Most megint
2937 XVIII   |                meg gondosan s meg fogjuk ismertetni a hajósokkal.~- Ki tudja,
2938 LII     |                 e kiáltásokat. Háromszor ismétlõdnek.~Harmadszorra a kapitányhoz
2939 XVIII   |                  Andrásnak igaza van, ha Istenbe helyezi bizalmát. Bizonyos,
2940 XL      |          csókoljam utoljára!... Anyám... Istenem!...~Visszaadtam Walter hadnagynak
2941 XXI     |              megfeneklés napját s utolsó istenhozzádot mondunk e sziklának, hol
2942 XLIII   |               megadja, alávesse magát az isteni akaratnak, nagyobb lelki
2943 XVIII   |           legfölebb hálát akarok adni az Istennek, hogy olyan szemmelláthatólag
2944 LII     |           szemeimbõl elhatározásomat! Az Istenrõl beszélne nekem, a túlvilági
2945 XLIII   |                  közé. Én is káromlom az Istent, mint ahogy a kormányos
2946 XX      |              mehet a hajó azon részét is iszkábálni, mely vízben áll s meg kell
2947 XXXI    |                  kerülhetjük ki az éhség iszonyait. Nagyon sok példa áll elõttünk,
2948 XIII    |                szörnyû rémület érzetét s iszonyatosan ordítoz, mintha - sajátságos
2949 XXIV    |                 a víz, mely most épp oly iszonyatosnak tûnik föl, mint a láng volt.~
2950 X       |             aggasztó helyzetünk most már iszonyatossá válik.~Itélje meg akárki.~
2951 XLVII   |                 de nem bírtam eloszlatni iszonyodását, mely nála tetõpontjára
2952 XXXV    |                cikázó villámok fényénél, iszonyodva látjuk magunk alatt a tajtékzó
2953 LI      |               mintha attól a sok szeszes italtól kábult volna el, amivel
2954 XL      |            illeti, abból csak valami két itcényi maradt, melyet biztos helyre
2955 XXXIV   |              csak tengerész ösztöne után ítél, mely azonban csalhatatlan.
2956 XXXVII  |               Fölötte már kimondatott az itélet s a leggondosabb ápolás
2957 X       |                  már iszonyatossá válik.~Itélje meg akárki.~A hátsó födélzeten
2958 IV      |                                          IV.~Szeptember 30-tól október
2959 XLIII   |            bizonyos, hogy most már nincs ivóvizünk.~Az Owen holttestét be kellett
2960 XXXIII  |             ellen.~Az élelmiszereinket s ivóvizünket tartalmazó hordókat is erõsen
2961 IX      |                                          IX.~Október 19.~Most már minden
2962 XLIII   |          érzéketlen, leolvassuk mindazon izgalmakat, melyeken átmennek.~Egyetlen
2963 VI      |           recsegnek, ropognak, ami végre izgatottá teszi az embert.~Az utasok
2964 XXXIII  |                ami arra mutat, hogy igen izgatottak lehetnek. A beszélgetés
2965 XLI     |                  a lábat, - szólok hozzá izgatottan, - gondolja ön, hogy ezek
2966 XIV     |                  keblére szorítja. Lázas izgatottság vesz rajtam erõt s nem birom
2967 VIII    |                 látszik, hogy rendkívüli izgatottságban van, - aminek okát nem értem.~
2968 XXVI    |              kapitány, Huntly Silas nagy izgatottsággal beszélgetnek a hátsó árbockosárban.
2969 LI      |         hiányzanak nála a látás, hallás, ízlés egyenes benyomásai, hanem
2970 XLVI    |                 csalódom. Nyelvem minden izma ágaskodik az irigységtõl!~
2971 XLVII   |                betegség nem rontotta meg izmainak sejtszövetét. Teljes egészségben,
2972 IV      |            harminc éves, jól megtermett, izmos, erõs férfi, kinek szemébõl
2973 XXXIII  |                 lélekzete rövid s nagyon izzad, fõleg reggel; mindegyre
2974 LI      |           fürdünk rongyaink közt s ez az izzadás még növeli szomjúságunkat.
2975 LV      |                  alatt s egész testemben izzadok.~A kormányos és Kurtis Róbert
2976 LI      |                ami az égbõl reánk ömlik. Izzadságban fürdünk rongyaink közt s
2977 XLII    |                  tutajon. Owen, elfojtja jajgatásait s szintén föláll, mint a
2978 XL      |                sõt a legkétségbeesettebb jajgatásokat vitte végbe, hanem azért
2979 XLII    |               még rettenetesebben elkezd jajgatni, mint az elébb. Egész teste
2980 II      |               Manchesterbõl, angol.~Ruby János, kereskedõ, Cardiffból,
2981 IV      |                 s csak botra támaszkodva járhat.~Az apa bálványozza ezt
2982 XVI     |                 óra múlva a matrózok már járhatnak a födélzeten.~Elsõ dolguk
2983 XXXII   |                  kényelemrõl szólhatnék; járhatunk, kelhetünk a tutajon. Napközben
2984 XIII    |                 csizmákkal is lehetetlen járkálni. A víz nem képes többé lehûtni
2985 I       |                 a charlestowni rakparton járkálok, megpillantom a Chancellort.
2986 I       |                 szilárd és finom építésû jármû igazán az, aminek mutatja
2987 XI      |             azzal a megfontolatlansággal járt el, mely, meg kell vallani,
2988 XII     |       fölrobbanás nem következmény, csak járulék.~Ezt a megjegyzést a mérnök
2989 XIII    |         elhelyeztünk a födélzeten, ehhez járultak takarók, mûszerek, egy delejtû
2990 XV      |                  födélzetre, a köteleken járva, mert még nem lehet a födélzetre
2991 LIV     |           mészáros szerepét akarta éppen játszani, Daoulas a bárddal kezében,
2992 V       |                     az idõ nagy szerepet játszik a természet mûködésében, -
2993 XXVI    |     ellenvetéseket tenne Mr. Kear valami javaslatára. Huntly Silas többször hosszasan
2994 XLVII   |                   Ennyi az egész.~Az ács javaslatát bizonyosan elfogadták, mert
2995 XVII    |                  hosszát és szélességét.~Javaslatomat Letourneurék elfogadták.
2996 XX      |          segélyeszközzel, amije van, nem javíthatja ki, az bizonyos s nem teheti
2997 XII     |                 semmi rendszabálytól, ha javunk úgy kívánja.~Letourneurék,
2998 XLIII   |              ihatóvá tehetnénk! Gõz vagy jég alakjában nem volna benne
2999 XVIII   |           prizmái az egésznek egy óriási jegec képét kölcsönzik. A tenger
3000 XVIII   |                 szélein s látni engedi a jegecoszlopok furcsa tömegét, mely e csodálatraméltó
3001 XXXV    |                  ennek folytán csakugyan jégesõ fejlett ki s rendkívül hevesen,
3002 XLIII   |             minket körülvesz, gõzzé vagy jéggé változtatva, ihatóvá tehetnénk!
3003 XXXVI   |               egymással szél és víz.~Nem jegyezhetem föl csak a fõbb eseményeket,
3004 XXXIII  |             dolog történt, amit föl kell jegyeznem.~Valami egy óra hosszáig
3005 XXXII   |                vagyok kénytelen naplómba jegyezni: szélcsönd.~Midõn ismét
3006 XXXI    |                azonnal.~Meg kell azonban jegyeznünk, hogy még két segélyforrásra