bold = Main text
     Fejezet                                            grey = Comment text

4510 XII     |           nevetséges is szegény asszony, megsajnálja az ember. Miss Herbey e
4511 XXVIII  |         borzasztó szavakra fakad:~- Majd megsajnáljuk még, hogy bedobtuk ezt a
4512 LIV     |                 A láthatár puszta, de én mégsem nyugtalankodom. Mielõtt
4513 XXX     |       egybekapcsolják? Nem fogja‑e végre megsemmisítni a hajótörötteket, kik itt
4514 XX      |                  s a hajó oldalai nagyon megsérültek. Minthogy azonban egyrészrõl
4515 XXXIX   |                fogta kezemet és nyájasan megsimogatta.~- A fáradságáért... igen...
4516 XXXIX   |               fönntartja! A nélkülözések megsoványították végtelen; ruhája megfakult,
4517 L       |               Feje lehanyatlott mellére, megsoványodott hosszú, csontos kezei térdein
4518 L       |                 köztünk. Habár rendkívül megsoványodtak, bámulatos módon el bírják
4519 XLI     |         szögletén néhány darabka fából s megsütik a maguk részét. Ami engem
4520 XXXII   |                 részét e halaknak roston megsütöttük, a másik részét tengervízben
4521 LII     |                  reánk. Hanem a ködnek e megsûrûdése a felsõ rétegekben történik
4522 L       |             elérjük a szárazföldet, vagy megszabadít bennünket valami hajó. Ha
4523 XLV     |                Úgy képzeljük, mintha már megszabadultunk volna! Az irgalmas Isten
4524 XXXIX   |                 s szívem úgy dobog, majd megszakad? Ekkor érzem, hogy Letourneur
4525 XXVI    |           gondolom magamban, talán mégis megszállta az önzõ rideg szivet valami
4526 XLVI    |                  e nyomor gondolata tart megszállva!~Mióta ama zivataros felhõk,
4527 XXXIV   |         mennyiséget lehet belõlük fogni. Megszárítva berakják egy üres hordóba
4528 IV      |                  Chancellor gyors menõ s megszégyenítne nem egy hasonló nagyságú
4529 XVI     |                 reggel óta a szél nagyon megszelidült s a hullám a tengeren nagyon
4530 XLIII   |              miután a legnagyobb gonddal megszemlélte, így szól:~- Ez a hajó egy
4531 XX      |         deszkázata nagy darabon elégett; megszenesedett faszögek állnak ki itt‑ott
4532 XXXVII  |                 amennyire csak lehetett, megszilárdítják ezt az árbocrudakból s vitorlakötelekbõl
4533 XI      |         visszatartani s bármi történjék, megszöknének.~Csak a másodkapitány, Falsten
4534 XV      |            tengerész eleme s a tengerész megszokta azt legyõzni!~Leírhatatlan
4535 XXVI    |                aztán, mielõtt leszállna, megszorítja kezemet, de egy szót sem
4536 XXXIX   |                hogy sovány újjai gyöngén megszorítják az enyémeket.~Megint elmult
4537 LII     |             szeretném egy jó barát kezét megszorítni. Kurtis Róbert itt áll mellettem.
4538 XLIV    |              sikertelen kísérletek végre megszûnnek s mindenki visszatér helyére,
4539 LII     |                bennem. Néhány perc múlva megszûntem szenvedni!... Isten legyen
4540 XXIII   |                parancsát.~Owen ismétli a megtagadást.~Kurtis Róbert a lázongó
4541 XIII    |                 melyet idáig nem birtunk megtalálni? A rémítõ katasztrófát nem
4542 XIX     |                idején leszállt a vízbe s megtalálta a lyukat. Harminc lábnyira
4543 XX      |                már menni a hajófenékben; megtalálták végre a dobozt a klórsavas
4544 XXXVII  |                  egész idegrendszere van megtámadva s a gyomor összehúzódása
4545 XXXVII  |                 fölállította s szilárdul megtámogatta, a vitorla föl van vonva
4546 III     |          számításba.~A fentebbiek pontos megtartására lekötöttem és lekötöm személyemet,
4547 XXXI    |               állítani, hogy így a tutaj megtarthassa az irányt, amerre menni
4548 XXII    |               sápadtság fut át arcán, de megtartja teljes hidegvérét. Az utasok,
4549 XXXI    |             elhatároztuk, hogy szigorúan megtartjuk a programmot. Az adagok
4550 XIII    |              Csodálatos. Õrültségében is megtartotta a szörnyû rémület érzetét
4551 XXII    |              arra, hogy újabb baj nélkül megtegyük az utat s elérjük a szárazföldet.~
4552 XX      |              megtett, amit emberi erõvel megtehetett hajója kijavítására, Kurtis
4553 IV      |            Bejártuk egész Európát s most megtekintettük az Egyesült‑Államok nevezetesebb
4554 VII     |                  kissé összevonja. Aztán megtekinti az eget és a hajó vitorláit.~
4555 V       |            fölfáradni a fedélzetre, hogy megtekintsék ez érdekes szigetcsoportot.
4556 XXXI    |          Greenwichtõl számítva.~E pontot megtekintve a térképen, kiderül, hogy
4557 XLIII   |           szélességében lobog s szíveink megtelnek reménnyel. Mikor az ember
4558 XXII    |                  a szivattyúzást, a hajó megtelnék egészen vízzel. Ez már csak
4559 XXXII   |             tutaj aránylag kevéssé lévén megterhelve, elég könnyen emelkedik.
4560 IV      |                 úr. Ez harminc éves, jól megtermett, izmos, erõs férfi, kinek
4561 XXXIII  |               szívû fiatal leány mindent megtesz, amit csak tehet, hogy legalább
4562 XLIII   |            Róbert minden lehetõ jeladást megtétet, mert a brigg még valami
4563 I       |                Chancellort. A Chancellor megtetszett nekem s valamiféle ösztön
4564 XX      |                  a napon, miután mindent megtett, amit emberi erõvel megtehetett
4565 IX      |                  ismétlem önnek, hogy mi megtettünk minden elõvigyázati szabályt,
4566 VII     |               tömve s minden elõkészület megtéve, hogy az elzárás teljesen
4567 LV      |                   szól s hangján érzem a megtörhetlen erélyt, - csak egy percig!
4568 LV      |                   Ez a mészárlás nem fog megtörténni, míg mi élünk. A kapitány
4569 XVI     |       hosszúságot ha kisüt a nap s akkor megtudjuk, hogy a szélvész az Atlanti-óceán
4570 XI      |          hajófenékben van. Ha a matrózok megtudnák az igazat, ha tudnák, hogy
4571 IV      |                 percében szórakoztassam. Megtudtam, hogy bénasága dacára, fiam
4572 XLVI    |           álmodom‑e, de szagló érzékemet megüti valami sajátságos szag,
4573 XXIV    |                  a vizet, mely szüntelen megújul s melynek szintje óráról‑
4574 XXIII   |                kissé apasztják a vizet s megújult bátorsággal kezdünk ismét
4575 IV      |               holmit, mint ahogy eladta, megvagyonosodott. Hogy mit fog csinálni a
4576 XLVI    |                  jutottunk! Hogy mindent megvalljak, társaim közül néhányan
4577 XLIII   |                iránya minden pillanatban megváltozhatik, annál inkább, mert meglehet,
4578 LIII    |    indítványozott kivétellel ez az arány megváltoznék. Miss Herbeynek osztozni
4579 IX      |                 már saját felelõsségemre megváltoztattam az eddig követett irányt
4580 XLIV    |                nem vizsgált mindent. Jól megvan‑e kötve? Elég erõs‑e a kötél?
4581 VII     |        kétségkívül megmondja majd nekem. Megvárom tehát, míg a másodkapitány
4582 XXIX    |                Letourneur András, miután megvárta, míg miss Herbeyt átszállították,
4583 XXVII   |                 hogy elszöknek s pénzzel megvesztegettek három matrózt, hogy oldják
4584 XVII    |             karjainkat fölajánlani s nem megvetendõ segélyt nyújthatunk, ha
4585 XIII    |             lehetett még lakni, melyeket megvilágítnak a nagy oldalablakok. Kear
4586 XXVI    |            tengeralatti fénytõl volnának megvilágítva.~Fölállok s körülnézek.
4587 IX      |                   s éppen azt akarjuk ma megvitatni a kapitánnyal, a hadnagy,
4588 XII     |            Minden menekülésre való módot megvitatunk s Kurtis Róbert következõkbe
4589 XVIII   |                 elment oda egyszer, hogy megvizsgálja a sziklák minõségét s a
4590 XX      |                 Kurtis Róbert és Daoulas megvizsgálják a hajót s kijelentik, hogy
4591 IV      |                szívességet tenni.~Miután megvizsgálta az eget s a hajó vitorláit,
4592 XVII    |       Kétségkívül, Kazallon úr, az hamar megvolna, ha a legénység már ma hozzá
4593 V       |             dicsekszenek, nagyon gyakran megzavarják a viharok. E szigetekre
4594 XVIII   |               hárfájának húrjait hallják megzendûlni. Csakhogy a staffai barlangban
4595 XXI     |                  terhelni, hogy biztosan mehessen. A következõ huszonnégy
4596 XX      |              fölvonhassák a vitorlákat s mehessünk.~A szél éppen jó, mert északkeletrõl
4597 XII     |                 miért foglalkoznám vele? Mehetek keresni ezt az anyagot az
4598 X       |                 cipõkben nem érzik azt a meleget, mely áthatja a födélzet
4599 IX      |                  a tûz tovább terjedt. A melegség lábunk alatt szakadatlan
4600 XXXIII  |                 e szegény fiú bizonyosan mellbeteg s egy idõ óta a betegség
4601 XXXVIII |                  s a balta Wilsont éri a melle közepén. A nyomorult hanyatt
4602 LIII    |          Üvöltéshez hasonló hang tör föl mellébõl.~Letourneur úr aztán fogja
4603 XLVI    |                csak hogy kissé fölüdítse melleinket, hogy egy kis felhõt hozzon
4604 XLVIII  |        fölszólítni. Kurtis Róbert odaáll mellém. Zsebeibe dugja a két kezét,
4605 XLIII   |               elrejtõzöm, zokogás tör ki mellembõl...~Ezalatt a hajó megfordította
4606 XXI     |                vizen, mely ott egyszerre méllyé válik.~- De ez a bazalt
4607 XLIII   |                  a szél irányában, akkor méltán remélhetnénk!~Azon kell
4608 IV      |     gondolkozásra teremtetett. Ez minden méltósága és minden érdeme.»~ ~
4609 XXXIV   |         mennydörög. A fül hallhat valami méltóságosabb zajt? Mi ehhez képest az
4610 XLIV    |              hosszú cápa, mely feljött a mélybõl s egyenest felénk úszik.~
4611 XLIV    |                   aztán eltûnik a tenger mélyében.~Ki volt az közülünk, aki
4612 XLVII   |                 szenvedek s mégis szívem mélyébõl mondom, mintegy lelkifurdalást
4613 XXXVI   |                  22‑ike. Mindenki magába mélyedt, de bizonyos, hogy mindenki
4614 XLIII   |          leolvassuk mindazon izgalmakat, melyeken átmennek.~Egyetlen szó sem
4615 XXXV    |         kitörések egész sorozata okozza, melyekhez közvetítõül nagy jégszemek
4616 XXXII   |                szokunk a szûk adagokhoz, melyekre szorítottak bennünket. Igaz,
4617 X       |               vitorláz az Antillák felé, melyektõl még több mint hatszáz mérföldnyire
4618 VII     |                  Ez nagyon komoly lépés, melyért szigorú felelõsséggel tartozik.~
4619 XXI     |               szükség, hogy az akna elég mélyre legyen vájva.~Csak 23‑án
4620 XXI     |               hogy a Chancellornak kellõ mélységû hajózható vize legyen s
4621 XXV     |               pontjához. Egyébként végsõ menedékül itt van a tutaj, mely pár
4622 XXIV    |              sikoltozva a vitorlarudakra menekül. Követni akarom õket...~
4623 XXVII   |                  csónakot, mely egyetlen menekülési eszközünk volt még!~- Öten
4624 XXIV    |             visszatérnek a födélzetre.~A menekülésnek csak egy módja maradt már
4625 LVII    |               életben.~A jegyzõkönyvet a menekülésrõl a braziliai hatóságok állították
4626 XV      |        hagyhatnók el a Chancellort s nem menekülhetnénk...~- E szirtre? - felelt
4627 XIII    |              egészen föl az árbockosárba menekülnek.~Tizenegy órakor nagy csattogás
4628 XVII    |        szolgálatát, mintha a hajó rendes menetét folytatná. Ez a Hobbart
4629 XXVII   |                 számunkra a legbiztosabb menhely. Ne féljen kegyed semmit...~-
4630 XLV     |                 fekszünk. Ha valami hajó menne el mellettünk, azt hinnék,
4631 LI      |                Íme, föl is kelnek, utána mennek, vigyáznak rá! Ha Flaypol
4632 XXII    |    visszafordulunk, ahelyett, hogy elõre mennénk! Mindenki gondolatokba mélyed
4633 I       |                akar kelni, vagy föl kell mennie északra New‑Yorkba vagy
4634 XLII    |                Tûzesõt áraszt le reánk a menny boltozat, égõ levegõt szívunk.
4635 XXXV    |                tenger is olyan, mintha a mennybolthoz hasonlóan lángban égne s
4636 XXXIV   |         elborítják az ég nagy részét. De mennydörgést nem hallani hozzá, sõt azt
4637 XXXIV   |            Letourneur András, - fõkép ha mennydörög. A fül hallhat valami méltóságosabb
4638 XVIII   |                ugyanazon fekete gerendák mennyezete, melyek összeérõ végeiknél
4639 XVII    |                mely okvetlen jelentékeny mennyiség, s kiüríteni a legnagyobb
4640 XXXI    |                és kétszersültbõl. Ezen a mennyiségen tehát túl nem terjeszkedhetünk.~
4641 XXXIV   |                 tutaj körül s ismét nagy mennyiséget lehet belõlük fogni. Megszárítva
4642 XXXVI   |                 miatta! Abból a rengeteg mennyiségû vízbõl, melyet reánk árasztott,
4643 IV      |                 6-ig.~A Chancellor gyors menõ s megszégyenítne nem egy
4644 XXII    |             kapitány, amint feljön, szél mentébe fordíttatja a hajót, hogy
4645 XXII    |               Nem haladhatunk tehát szél mentében. Meg kell igazítni a vitorlarudakat,
4646 XXVI    |               nem. Én kilenc hajótörésen mentem már át, - négyszer a sík
4647 XXXII   |              hanem a mienket is meg kell menteni! Tudom, hogy õ így fogja
4648 XXXVII  |                  leggondosabb ápolás sem mentheti meg õt. Nos, neki legalább
4649 XXXVIII |                mely ha sikerülne is, nem menthetné meg õket. De lázadó társaik
4650 IV      |                fut és segít neki a kissé meredek lépcsõn feljönni a hátsó
4651 LV      |              megenni ma!~A matrózok kõvé meredve megállnak, nézik, hallgatják.~
4652 XLII    |              kellõ gyógyszerek, melyek e méreg hatását ellensúlyozhatnák.
4653 LV      |           mészárlás végbe fog menni!~Nem merek reátekinteni az áldozatra
4654 LII     |                 s miss Herbeyt is... Nem merem! A fiatal leány kiolvassa
4655 XXXVIII |                  pillanatban ilyen õrült merényletben nyilvánul, mely ha sikerülne
4656 XXII    |              Napközben a kormányos újabb méréseket eszközöl s meggyõzõdik róla,
4657 XXXVIII |               boldog újévet kívánok»? Ki merészelne közülünk önmaga számára
4658 XVIII   |                 mikor a tengerre szállni merészkedik, bámulatosan fölhasználja
4659 VI      |           különös arckifejezése, gyakran mereven bámuló szemei!... Hajózott
4660 XVIII   |             hossza körülbelül egy negyed mérföld.~E kis körülhajózást hamar
4661 L       |          számítása szerint mintegy három mérföldnyit haladunk óránként.~Kurtis
4662 XXI     |                   Kearnek is, bármennyit mérgelõdött, el kellett hagynia a hajót.~
4663 XLVIII  |                hosszáig sem.~Reggel felé mérges kiabálást hallok a tutajon.~
4664 XLII    |                 már elveszett!~De hogyan mérgezhette meg magát? A hányás némi
4665 XLII    |                 abban a hordóban meg van mérgezve!~ ~
4666 VI      |          felhõkkel borított ég miatt nem mérhetjük meg, hogy milyen hosszúsági
4667 XXX     |                 bízik is köztünk, az sem meri remélni, hogy minden szenvedésnek
4668 XVI     |              mindjárt hajlandók bizalmat meríteni.~Most mit csinál Kurtis
4669 XXIV    |         emelkedik. Azok, kik a vedrekkel merítgetnek odalent, nemsokára kényszerülnek
4670 IX      |        hajófeneket víz alá kellett volna merítnünk, hogy a tüzet elérjük. A
4671 XLIV    |           fölragadja a bárdját, hogy reá mérje a halálos csapást, mihelyt
4672 XXV     |                  kiált. - Egy kötelet se merjen senki elvágni az én parancsom
4673 XXXVIII |                 már mind nem létezik! Ki merné közülünk kiejteni e szavakat,
4674 LIV     |                  gondolat lelkemben. Meg mernék rá esküdni, hogy nyomorgásunknak
4675 IV      |               nem hall. Gondolkozik? Nem merném állítani.~Ez asszonynak
4676 XVII    |                 bocsátja a kis csónakot, mérõ kötéllel ellátva s egy matrózzal,
4677 XVIII   |                 elvégeztük s kezünkben a mérõkötéllel, meggyõzõdünk róla, hogy
4678 XXIII   |         kormányos, miután leeresztette a mérõónt, káromkodva kiáltott föl:~-
4679 XXII    |                   Hajnalban leeresztik a mérõzsineget s látják, hogy a víz a hajóban
4680 XLII    |                már nem is keressük, hogy merre lehet. Úgy látszik, mintha
4681 XLVI    |                 száraz levegõ közé, hogy mérsékelje kissé e hõséget, melyet
4682 VIII    |          cselekszik, hogy a nagy hõséget mérsékeljék, amit most ki kell állnunk,
4683 XXVI    |               kiállni, ha a szél nem jön mérsékelni a nap forró sugarait.~A
4684 XLVIII  |                  úr, - szól a kormányos, mérsékelve magát, - mi nem vádoljuk
4685 XXXVIII |                csapásokat, melyeket Owen mért reá, most megragad egy baltát,
4686 LIII    |              vált az, csakhogy senki sem merte kimondani.~Sorsot fognak
4687 XLVII   |                 illeti, nem tudom... Nem mertem kérdezni tõle.~A többiek,
4688 XXIX    |               gyönge alkotmány, mely nem merül el oly könnyen? Ki tudja,
4689 XIII    |               anélkül, hogy rögtön el ne merüljünk. Egy részünk a hátsó fedélzetre,
4690 XVI     |            hajóban s újabb gyapotrétegek merülnek víz alá, de azon csak örülhetünk.~
4691 V       |                ma már teljesen feledésbe merültek.~- Egyébként, András úr, -
4692 LII     |                beteges kábultság, melybe merültem. Isten bocsásson meg lelkemnek,
4693 XLI     |                 közé s az mindjárt el is merûlt.~- Teringettét! Ugyancsak
4694 XVI     |                szem már három mérföldnél messzebbre körültekinthet a láthatáron,
4695 XXXIX   |           nélkülözéseket közülök Hobbart mester, a volt eleségtári felügyelõ,
4696 XXVI    |             partnál. Nekem a hajótörés a mesterségem. Értek hozzá. No hát! Az
4697 XII     |           képzelje csak, nem tudom már a mesterségemet... nem tudom, mi lelt...
4698 XIII    |               beszél, kivéve a tengerész mesterségére vonatkozó dolgokban. E tárgyat
4699 II      |                 úgy látszik, jól értik a mesterségüket. Amit eddig állíthatok,
4700 XL      |                gyanúmat a volt eleségtár‑mesterünket illetõleg. Hobbart folytatta
4701 XXXIII  |           számára van fönntartva.~- Hová mész, Owen? - kérdi a kormányos.~-
4702 LIV     |                  úrra. A kormányos, ki a mészáros szerepét akarta éppen játszani,
4703 XVIII   |             bevonva, ugyanazok a tisztán metszett élek, melyeket a kõfaragó
4704 XXI     |                  s most egy kis csatorna metszi át a gátat, melyet a dagadni
4705 VIII    |                  balra lefut.~A matrózok mezítláb pocskolnak e vízben. Nem
4706 LV      |              ruháinak egy részét. Vállai meztelenek.~- Várjatok egy percig! -
4707 XII     |                  szerencsekivánataikat a mieinkkel.~A hajó folytatja útját
4708 XIX     |              kétségbeesett küzködés ez a mienk, mint mikor a kimerített
4709 XVIII   |               mikor a geographusok ezt a miénket följegyzik új térképeikre,
4710 VI      |              határa.~- Nincs, mindaddig, mig csak a kapitány eljárása
4711 XVI     |       tisztjeirõl, a matrózokról és hogy miként viselték magukat a veszély
4712 XXXVI   |                 felhõk maradványai közt, miket a vihar maga után hagyott.
4713 VII     |              néhány kérdést intéz hozzá, mikre halk hangon felel, fejét
4714 XVIII   |              hogy a Chancellornak legyen min megfenekleni, most megint
4715 XVIII   |          meggyõzõdünk, hogy eredete csak minapi. Nincs itt egyetlen egy
4716 VI      |                  is van határa.~- Nincs, mindaddig, mig csak a kapitány eljárása
4717 XLI     |                 én elkezdünk beszélgetni mindarról, ami a hajótörés óta történt.
4718 XVI     |     megmagyarázza a kapitány a helyzetet mindazoknak, kik nem tudják magukat
4719 XLIII   |             marad érzéketlen, leolvassuk mindazon izgalmakat, melyeken átmennek.~
4720 XXXIV   |              földövön jön elõ s tele van mindazzal a vízgõzzel, mit a passzátszelek
4721 XXXVIII |                 jelenségek nem egyformák mindegyikünknél. Némelyik társaim közül
4722 XXXIII  |              nagyon izzad, fõleg reggel; mindegyre soványodik, orra meghosszabbul,
4723 XXXVII  |             táplálék is teljesen elfogy.~Mindenáron valami pótlékot kell hát
4724 XVII    |               csak kiürítjük, - legalább mindenbõl azt remélhetjük; hanem a
4725 LV      |                Néhány csepp víz behat...~Mindenható Isten! Ez a víz édes!~ ~
4726 XLVIII  |                   hogy hiába keresgetnek mindenhol.~A kormányos hozzám jön.~-
4727 XV      |                mérföldnyire a száraztól. Mindenkit az az egy gondolat foglal
4728 L       |                lehetetlen, hogy most már mindennap valami áldozatot ne kelljen
4729 II      |               tengeri út egyhangúsága, a mindennapi érintkezés e szûk helyen,
4730 XXVIII  |                Néhányszor fölsóhajtott s mindennek vége volt. Miss Herbey egész
4731 XXIX    |              tutaj készen áll s megrakva mindennel, amit megmenteni lehetett.
4732 XVI     |            eléggé. Most is, mint mindig, mindenre kiterjed figyelme, mindenütt
4733 XXIII   |                 elsûlyed lábai alatt.~De mindezek a munkálatok nem vezettek
4734 XLI     |              tutajra szállást, a vihart, mindezen részleteket, melyek most
4735 IX      |                   Jobb szeretem, hogy ön mindezt megtudja, Kazallon úr, -
4736 XVIII   |             negyed óra alatt fölértünk s mindhárman leülünk egy bazalt darabra,
4737 XXVI    |              homályban azonban nemsokára mindkettõjüket elvesztem szem elõl.~Eljött
4738 XXXVI   |                 raktuk, elvitte a tenger mindkettõt s ezekbõl az élelmiszerekbõl
4739 XXXIX   |              jelenet mély benyomást tett mindnyájunkra. Az Owen felelete a jelen
4740 XXIX    |               óra egy századnak látszott minekünk, ez a végsõ óra, midõn a
4741 XXII    |            hajóban, melyen megy! S aztán minõ út ez, hisz visszafordulunk,
4742 III     |           Chancellor árú‑szállítmányának minõségérõl és a szállítás föltételeirõl
4743 XVIII   |              hogy megvizsgálja a sziklák minõségét s a geológus könyörtelenségével
4744 XXXIV   |                 harcát jelenti. Valóban, mivé lesz a tutaj az ég és a
4745 XLIII   |                 azt súgja fülembe:~- Egy moccanással se árulja el magát, Kazallon
4746 XXXII   |          változtatni, sem a kormányrúdon módosítani. Tutajunk megy, amerre a
4747 XII     |                  Minden menekülésre való módot megvitatunk s Kurtis Róbert
4748 XXXIV   |        égboltozat lassanként sûrû felhõk mögé rejtõzött. A csillagok egyenként
4749 XI      |                összeszorítja kezeit háta mögött, nehogy kisértetbe jöjjön,
4750 LV      |            ceremóniázzunk annyit! - szól mogorván.~András hanyatt esik s két
4751 XL      |               anyag, melyet kimondhatlan mohó vággyal tép le és fal föl
4752 LVII    |                  én fiam nem beteg!... - mondá neki Letourneur úr.~Miss
4753 XX      |               ismét tengerre száll vele.~Mondanunk sem kell, hogy azon perctõl
4754 IV      |                 igazolja Pascalnak azt a mondását, hogy «az ember nyilván
4755 XII     |               gondolni rá. Mielõtt ezt a mondatot befejezném, nem robbanhat
4756 XLVI    |              tenger áramlásai? Senki sem mondhatja meg, sem azt nem óhajthatja,
4757 XLIII   |                áll s némán maradunk. Mit mondhatnánk? Különben is rendkívül gyötrelmes
4758 XXXIV   |               nem hallani hozzá, sõt azt mondhatni, hogy szinte ijesztõ a levegõ
4759 XXV     |                 közt sem. Én csak annyit mondhatok önnek, hogy ha száz esély
4760 VI      |                õt.~- Nem tudom, hogy mit mondjak önnek, Kurtis úr, de megvallom,
4761 II      |               hajó kapitánya, akirõl azt mondják, hogy «Isten után õ az úr»,
4762 XLIX    |                  aki habozna! Mindig ezt mondták a hajótöröttek, kik hasonló
4763 LIV     |            matrózok visszahúzódnak s egy morgás sem hallatszik.~A kormányos
4764 XLV     |          Hallgatom, vajjon valami távoli mormogás nem jelenti‑e a vihart.
4765 LII     |         közeledem s hallom, amint tompán mormogja:~- Madarak!... De hisz akkor...
4766 XLVI    |               hallom, mintha Hobbart azt mormogná fogai közt:~- Az utolsó
4767 LIII    |                  De a matrózok haragosan morognak. Tizenegyen vagyunk a tutajon,
4768 XLIX    |               néhány csepp víz és néhány morzsa kétszersült közt kellene
4769 XXXVIII |               zugát, ahová a szél valami morzsácskát vihetett, mit kereshetnénk
4770 XXXVIII |           beérnénk vele több napig. Csak morzsánként ennénk, lassacskán minden
4771 XXXVIII |                ennénk, lassacskán minden morzsát!~Egy ostromolt, teljesen
4772 VI      |                maradok, bár a szél által morzsolt finom permetezõ esõ szitál
4773 XXXVIII |                 lerágott csontot, valami moslékkal kiöntött gyökeret, ami pillanatnyilag
4774 VIII    |                  éppen azt a szakadatlan mosogatást végzik a födélzeten s a
4775 IV      |           mosolyogni. De hát kire, miért mosolyogna a szegény leány, kinek örökké
4776 VIII    |            goelettejeinek födélzetét sem mossák többet. Bizonyos tekintetben
4777 XXIX    |                melyet úgy szeret, melyet mostanáig vezényelt!~Az irlandi még
4778 XXXII   |                  jobban becsülni, mint a mostani körülmények közt. Ez a szeretetreméltó
4779 XX      |                 dalt s annak a ritmusára mozdítjuk meg egyszerre a csavarokat.
4780 II      |      határozatlanságából, kezeinek lassú mozdulatából, az ingadozásból, amint
4781 XXIV    |          használnak többé semmit. A hajó mozdulatai nehézkesek s minthogy igen
4782 XVI     |               figyelünk minden legkisebb mozdulatára s világosan olvassuk a gondolatokat,
4783 XXIV    |               December 4.~A lázadás elsõ mozgalmát elfojtotta a kapitány erélyes
4784 VII     |                lehet az oka e rendkívüli mozgalomnak? Bizonyosan a vitorlarudakat
4785 XXXIV   |                  azonban, melyek a vizet mozgatni kezdik, a tengerészek sejtik,
4786 XVIII   |                 igazán azt mondaná, hogy mûépítészeti munka; hasonlít ama barlangokhoz,
4787 V       |             szerepet játszik a természet mûködésében, - e szigetcsoport, mely
4788 XX      |           kapcsolná Kurtis Róbert a szél mûködését is a vontatás pusztán gépies
4789 XIX     |                  a szivattyúk elkezdenek mûködni, mert lassanként fogy a
4790 XVIII   |               következõ napokon soha sem mulasztottuk el meglátogatni ezt a ham‑
4791 XVII    |            matróz dolgába, mint kellene.~Mulatságunk hát igen kevés lehet a hajón.
4792 XXII    |               Kurtis Róbertra villantok. Mulékony sápadtság fut át arcán,
4793 XLIII   |           briggtõl elválaszt.~De az órák múlnak, a tûz kialszik!...~Ily
4794 XLVII   |                mint a kormányos mondta a multkor, «inkább a holtat egyék
4795 XLI     |                hogy elkezdünk beszélni a multról. Gondolataink nem csüggenek
4796 XXXVII  |            meglehetõsen meg van elégedve munkájával.~- Nem valami híres horgok
4797 XVII    |         szivattyúk tehát újra rákezdik a munkájukat.~Most még elég a szivattyúk
4798 XXIII   |            mindnyájan hozzálátnak megint munkájukhoz.~ ~
4799 XX      |                 kiigazgatja.~E különbözõ munkák eltartanak egész 20‑ikáig.
4800 XIX     |                  buzgón segítvén, fontos munkákat végez.~Helyreállíttatja
4801 XXIII   |               lábai alatt.~De mindezek a munkálatok nem vezettek célra.~A vászonboríték
4802 LI      |                kényszerültem abba hagyni munkálkodásomat.~Falsten mérnök most már
4803 XXII    |                 csöveket s a már végzett munkának mindig elvesz ilyenkor egy
4804 XLI     |             Róbertet, segítsen e szomorú munkánál. Mihelyt a testet betakargatjuk
4805 XXXVIII |                  reánk nézve, a kapitány mûszerei minden vigyázat dacára összetörtek.
4806 XXX     |                 ezekbõl állnak megmaradt mûszereink és házi eszközeink. Minden
4807 XIII    |                  ehhez járultak takarók, mûszerek, egy delejtû és vitorlák,
4808 XXVIII  |            élelmiszerekbõl, vitorlákból, mûszerekbõl és szerszámokból. Sietni
4809 XLIII   |         szerencsénkre, egyetlen cápa sem mutatkozott.~Miss Herbey, bármint kértük
4810 XLIII   |                 a hõmérõ száznégy fokot6 mutatna az árnyékban, - ha volna
4811 IV      |                 ön szomorúsága.~- Én nem mutatom neki! - felel élénken Letourneur
4812 XLII    |                 irányban, amerre Flaypol mutatott, valóban megjelenik egy
4813 V       |               irányában. A vizsgálat azt mutatta, hogy az északi szélesség
4814 XXI     |             szerencse, sõt a gondviselés mûve, hogy nem vetették be a
4815 XXIV    |                 ez könnyítni fogja ezt a mûveletet, mely különben a legkedvezõbb
4816 IV      |               van, Letourneur úr. Eszes, mûvelt fiatal ember.~- Igen, Kazallon
4817 IV      |                olvasottság és társalgási mûveltség nélkül. Néz, de nem lát;
4818 XXXIV   |              miss Herbey, engem soha egy mûvész hangja sem hatott meg úgy,
4819 XXI     |                 hetet töltöttünk. András mûvészileg bevéste a barlang egyik
4820 L       |             csontjai kidudorodnak kopott nadrágjából s mozdulatlan egy helyzetben
4821 I       |                  Karolina és az egyesült nagybritanniai királyság közt ezidõszerint
4822 XXXVIII |                 kik természetüknél fogva nagyevõk. Kínjukban önkénytelen föl‑
4823 XVI     |              Bizonyos, hogy a hajóközben nagymennyiségû víz lesz, de nem lehet tudni,
4824 XLII    |            következtetnünk, hogy a tutaj nagymértékben lefelé úszott délnek.~Ami
4825 XVIII   |              leánynak soha semmi még oly nagynak nem látszott!~Mi magunk
4826 VI      |                szabad fedélzetre. A hajó nagyokat zökken a szapora fucus fajjal
4827 XXXVIII |            elégtelennek tartottunk, mily nagyra nõ most képzeletünkben,
4828 XIX     |                Két napi munka után a víz nagyrészben ki volt már merítve s az
4829 IV      |           megszégyenítne nem egy hasonló nagyságú hajót. Mióta a szél jól
4830 XLIV    |        kisérelhetnének meg most?~Ma több nagytermetû cápa mutatkozik a tutaj
4831 VI      |               mit a spanyolok «sargasso»‑nak neveznek. Kolumbus hajói
4832 XXVII   |                     gondolom, O’Ready.~- Nálatok van a kis csónak?~- Nincs,
4833 XLV     |               melyek oly élesen kiváltak napfelkeltekor, most beolvadtak a szürkés
4834 XXXI    |                  elérkezik a dél, tiszta napfényes idõ lévén, jól fölveheti
4835 LIV     |                 hajó közeledik hozzánk s napfölkeltekor észreveszi jeladásainkat.~ ~
4836 XXI     |               lesz még az éjjel s holnap napfölköltekor a robbanás már megtette
4837 X       |                   mint rendesen s a hajó napirendjén mi sem változott.~Egyébként
4838 XXXVI   |                ahányszor szokott azelõtt napjában enni.~Ha csak egyetlen egy
4839 XXI     |                 némelyik életünk legjobb napjai közé fog tartozni!~Végre
4840 XXXII   |                 ismét a csöndes nyugalom napjait kezdjük élvezni, mint a
4841 XXI     |             sziget nevét s a megfeneklés napját s utolsó istenhozzádot mondunk
4842 XL      |                   Az legyen a tanulság e naplóból. El fogok mondani mindent,
4843 XVII    |                  s én azonfölûl pár órát naplóm szerkesztésére szentelek.~
4844 XXXII   |                felé azt vagyok kénytelen naplómba jegyezni: szélcsönd.~Midõn
4845 LVII    |                                        A naplónak, hová e naponkénti jegyzeteket
4846 I       |                  tudok, mint azok, kik e naplót olvassák, - ha ugyan olvasni
4847 XXV     |                  háromárbocos hajó. Húsz napnál tovább maradt ez a hajó
4848 XXXII   |             ebben a hõségben már ez elsõ napoktól kezdve alig elég az a kis
4849 LII     |                  jönne.~Ma van az utolsó napom.~Mielõtt meghalnék, szeretném
4850 XXXVIII |                    hosszabbaknak, mint a nappalok! Hiába várunk az álomtól
4851 XLIII   |                térben s egészen elvesz a napsugarak visszacsillogása közt a
4852 XLV     |                 felhõk föltartóztatták a napsugarakat, de nem látszanak már villamosaknak.
4853 VII     |                  ikén újhold. Megnézem a naptáramat s látom, hogy nagyszerû
4854 XXX     |              megmenthettünk. Már az elsõ naptól kezdve tehát szûkre kell
4855 I       |         átszállítottak volna Európába. A National Steam Navigation Comp. hajói,
4856 I       |               Európába. A National Steam Navigation Comp. hajói, melyek New‑
4857 LVII    |                   gõzöse, Ville de Saint‑Nazaire onnan hazaszállít Európába.~
4858 XXXIII  |                  Megteszik s ez a cukros nedv egészen fölüdíti gégejöket
4859 XLIII   |                  bajosan, mert a deszkák nedvesek, de éppen e nedvességnél
4860 IX      |                 öntözése, melyet folyton nedvességben akarnak tartani s végül
4861 XLIII   |             deszkák nedvesek, de éppen e nedvességnél fogva sûrûbb lesz a füstjök,
4862 XVII    |                 baromias képû, szemtelen négerrel, ki jobban bele avatkozik
4863 XLVI    |                 a hold, mely most utolsó negyedébe lép. A légkör kissé ködös
4864 LIII    |                  harmadik a kormányos.~A negyedik Falsten.~Az ötödik Kurtis
4865 XXXVII  |               mint a rendes adag; minden negyedórában megnedvesíti azzal a hadnagynak
4866 XXVI    |                  lesz a holnapi nap. Egy negyedóráig ott marad körülnézegetve;
4867 XXXVIII |                 a felét adnák, ha csak a negyedrészét, beérnénk vele több napig.
4868 XXVI    |                 hullámzó maradt. A három negyedrésznyire vízbe merült hajót mint
4869 XLVI    |                  hát, elhagyom helyemet, négykézláb, mint valami állat, nem
4870 XIX     |             oldalán nem kisebb mint négy négyszög láb. Az egyik matróz, Flaypol,
4871 XXX     |               tutajon, mely szabálytalan négyszöget képez s körülbelül negyven
4872 LV      |              elõjelt látok ebben.~A hold negyvenhat perccel éjfél után fölkelt,
4873 XLIX    |                   ez már rettenetes sok! Negyvenkét napja, hogy a hajót elhagytuk!
4874 XXXIII  |                  gyorsabban kezd úszni a nehézkes alkotmány s most már hosszas
4875 XXII    |               vízbe s mozgása mindinkább nehézkesebbé válik, mert a hullám lökésére
4876 XXIV    |                semmit. A hajó mozdulatai nehézkesek s minthogy igen bajosan
4877 XXXIV   |          tikkasztó. Nagy tömeg gõz úszik nehézkesen a habok fölött. Éjfél után
4878 XX      |               ellenkezõ. Ez azonban némi nehézségekkel jár, melyeket le kell küzdenünk.~
4879 XXVI    |      árbockosárból. Föl akar talán jönni nejéhez a nagy árbockosárba.~A matrózok
4880 XXXVII  |          tudhatom...~- Mindegy! Feleljen nékem, kérem önt!...~Hosszasan
4881 XXXVII  |             keresek.~- Barátom, - mondom néki, - ebben a helyzetben, melyben
4882 XLVII   |               Jynxtrop, Flasten és mások nekiesnek a holttestnek...~Nem! én
4883 LI      |              melytõl megrészegszik! Most nekiindul, keresztül‑kasul jár ezeken
4884 LIV     |                  sors számukra kijelölt. Nékik Letourneur már nem ember.
4885 XIV     |                  hajó megfeneklik hátul, nekirugaszkodik néhányszor s a hátsó árboc,
4886 XXXIV   |            dörgések, minden szögletesség nélküliek, melyeket még nem táplál
4887 XXXII   |           fönntartsa magát. A legnagyobb nélkülözés a víz hiánya, mert ebben
4888 XXXI    |                  akkor szorulunk a végsõ nélkülözésre!~ ~
4889 IV      |                  hideg bátorsággal, mely nélkülözhetlen az igazi tengerésznél. Egyszersmind
4890 XIX     |             folytathatjuk sokáig pihenés nélkûl. Az ember karjai és veséi
4891 L       |                  többé e tutajon. Teljes némaság uralkodik. Nem váltanak
4892 XI      |             rémület, sõt inkább bizonyos neme az ön megadásnak.~Úgy látszik
4893 XXX     |                  attól lehet félni, hogy némelyikünknél hiányzik a lelki erõ a testi
4894 LIV     |                égi sugallat lelkesítné e nemes lényt. Végtelen remény száll
4895 I       |          közlekedést, franciák, angolok, németek s a Scotia, Pereire vagy
4896 XVIII   |                úr, - s úgy látszik, hogy nemrég támadt.~- Az világos, apa, -
4897 XXXIII  |              valóm van önnel a pajtásaim nevében!~- Beszélj, - felel Kurtis
4898 XXX     |                húsz lábnyi széles.~Itt a neveik azoknak, kik a Chancellor
4899 LIII    |              megmondani, hogyan jutottak neveink egy kalapba. Talán csak
4900 IV      |           küldeni s most befejezem ezt a nevelést az utazásokkal. Andrásnak
4901 IV      |           nevezetesebb helyeit. Én magam neveltem Andrást, mert nem akartam
4902 LIII    |            reszketett.~A nyolcadik az én nevem. Igen! az enyém!~A kilencedik
4903 XII     |                Kear sóhajtozik s bármily nevetséges is szegény asszony, megsajnálja
4904 IV      |       megtekintettük az Egyesült‑Államok nevezetesebb helyeit. Én magam neveltem
4905 III     |             megjelezve és számozva; mely nevezett árúkat, kivévén ami a tengeri
4906 LII     |               álmomból, ha ugyan álomnak nevezhetõ ez a beteges kábultság,
4907 VI      |                 spanyolok «sargasso»‑nak neveznek. Kolumbus hajói is nagy
4908 XLI     |             Élünk! Hát életnek lehet ezt nevezni? Huszonnyolcból csak tizennégyen
4909 II      |                  Egyébként itt az utasok névsora, úgy, amint a hajó jegyzékébõl
4910 II      |                 adnom kell még az utasok névsorát.~Velem együtt nyolcan vagyunk
4911 XXXIV   |               hogy a matrózok elmélyedve nézegetik a felhõk e szakadatlan lángbaborulását.
4912 XLIII   |         lecsüggnének az árbocokra. Végig nézek a tengeren, vajjon nem emelkedik‑
4913 XXXII   |                osztozik‑e a mi jelenlegi nézeteinkben. Õ többnyire félrehúzódik.
4914 XXXIX   |                tovább nézni! Nem, én nem nézhetem!~Letourneur hangján elfojtott
4915 LV      |             bárdját...~Kurtis Róbert nem nézhette tovább. Én sem. Ez a mészárlás
4916 XLVIII  |                  van még hátra, ahol nem néztük.~- Senki sem hagyta el közülünk
4917 XIII    |                  menekült. Csak egymásra nézünk, nem mer senki beszélni.~
4918 XLIII   |           magamon az elsõ pillanatban.~- Nézze, - szólt aztán, - tekintsen
4919 VII     |                 hajó mozgása azonban nem növekedett. Tehát a szél nem nõtt.~
4920 LI      |                 közt s ez az izzadás még növeli szomjúságunkat. Nem, én
4921 LV      |               boldogtalan!~E szavak csak növelik a hóhérok dühét. Daoulas
4922 IX      |               gyáva férfiak ijedezése is növelje bajunkat. A matrózok parancsot
4923 XXXIII  |                szedtek össze ama tengeri növénybõl, mely sargasso név alatt
4924 XVIII   |              hiányzanak, valamint a vízi növények is. A szél nem hozott még
4925 XVIII   |                 nem találná az állat- és növényvilágnak itt még semmi nyomát. A
4926 VI      |               árbocaira csavarodott zöld növényzettel, mint valami mozgó erdõ
4927 IX      |                Nem szükséges, hogy még a nõk vagy gyáva férfiak ijedezése
4928 IV      |        kifejezéstelen, mint némely angol nõnél található. Szája elragadó
4929 XXV     |                fölé, mely legalább a két nõt betakarja.~Azt a néhány
4930 XXXIX   |                  úr meg fogta kezemet és nyájasan megsimogatta.~- A fáradságáért...
4931 XXIX    |               hajó elsülyed? - kérdezi a nyakas öreg a legnagyobb hidegvérrel
4932 XVI     |                  a Huntly Silas esztelen nyakassága, aztán az az északnyugati
4933 XLV     |                 élet ömlik belém! Torkom nyákhártyái megnedvesülnek ez érintésre.
4934 XLII    |       összehúzódott a szárazság miatt, a nyákhártyák megkeményedtek a belélegzett
4935 XL      |                gyomrát, hogy kitágítsa a nyákhártyát. Végre a sok keresésben,
4936 X       |            ellenállhatlan erõvel ragadom nyakon Rubyt.~- Klórsavas káli
4937 XIII    |          deszkákat, melyeket belül a tûz nyaldos. A gyanta a görcsök körül
4938 XIII    |                szökik föl, az elõárbocot nyaldosva.~Sikoltozás hangzik akkor.
4939 XLVI    |            testét vagy valami érctárgyat nyalogatva, az éhséget nem lehet kijátszani
4940 XXVI    |           december nem téli, hanem igazi nyári hónap. Készen lehetünk rá,
4941 V       |                  Kearné asszonyság lomha nyávogása s kényszerítette a fiatal
4942 XLIV    |                  kevésbbé száraz levegõt nyeldes, de a kormányos halfogása
4943 XLIV    |              közt, ha lenyeli. A csákány nyelére, mely fából van, egy igen
4944 XLIV    |            egyszerre elmetszik a csákány nyelét s az állat eltûnik a habok
4945 XXXIII  |                  a kis vizet! Mily módon nyeljük le e néhány csepp meleg
4946 XLIV    |             vízbe esik, bizonyosan el is nyelnek.~Egyszerre csak jelt ad
4947 XLII    |                Torka fuldokolva csuklik, nyelve kiszáradt, hasa kidülled,
4948 L       |                földagadt, megkeményedett nyelvünk, ajkaink kiejteni bírnának,
4949 LII     |                 a világosság tágabb tért nyer, a láthatár föltûnik...~
4950 XLVII   |                  s ezen a módon majd sót nyernek.~- Aztán besózzuk, ami megmarad, -
4951 XLI     |                részét. Némelyik mindjárt nyersen fölfalja a majdnem még eleven
4952 XVIII   |              fölhasználja a természettõl nyert tehetségeit; hanem itt e
4953 XXIX    |              mélységbe.~Remegõ gyötrelem nyilal át akkor szívünkön, mert
4954 XIII    |          táplálására szükséges? Hol az a nyílás, melyet idáig nem birtunk
4955 XIV     |         lángsugarak kígyóznak föl a hajó nyílásaiból s a hátsó födélzet emelkedett
4956 IX      |                  hajófenék lék‑ajtajának nyílásán szivárgott ki. A kapitányt
4957 IX      |           éjjelenként vizet öntenek be e nyílásokon, de az nem elégséges. Nem,
4958 IX      |             behatol a hajófenékbe valami nyíláson, melyet azonban minden keresés
4959 XVI     |            benyomás, melyet a kapitány e nyilatkozata eredményez, nem rossz -
4960 LIV     |            mienket is. Falsten hasonlóan nyilatkozik. Könyörgünk társainknak,
4961 II      |                  ami felõl még nem tudok nyilatkozni, de figyelemmel fogom kisérni,
4962 XLV     |                felhõket. Ajkaink feléjök nyílnak. Letourneur úr esdeklõleg
4963 VIII    |               Miért vannak a hajófenékre nyíló lékek légmentesen elzárva?
4964 XXXIX   |                vezetve, abbeli szándékát nyilvánítja, hogy valami «titkos közlést»
4965 XXXVIII |                 ilyen õrült merényletben nyilvánul, mely ha sikerülne is, nem
4966 IV      |               pillanatban kész tettekben nyilvánulni.~Kurtis Róbert éppen e percben
4967 VI      |                lefelé verõdünk délre.~Ez nyilvánvaló, mikor 11. és 12. közti
4968 XXI     |           hirtelen ellobbanó lévén, utat nyit a lõpornak, mely lassabban
4969 XXI     |            vízbõl. Csak egy mód van utat nyitni: csákánnyal vágni keresztül
4970 XV      |             oldalborda betört s tág utat nyitott a víznek, mert úgy veszem
4971 XXVII   |       megkülönböztetni, csak mint valami nyögés hangzanak el hozzám.~E percben
4972 LIII    |                  leány nem reszketett.~A nyolcadik az én nevem. Igen! az enyém!~
4973 XVI     |         Következõleg a Chancellornak még nyolcszáznál több mérföldet kellene vitorláznia,
4974 XLI     |                 Három szép nagy tõkehal, nyolcvan centiméter hosszúak, azon
4975 XLVI    |                  szimatolom. Végre itt a nyom, követem s érzem, hogy most
4976 XVIII   |                csupán platonikus alkotás nyomait viselik magukon.~Csónakunk
4977 XX      |                 meggörnyednek a vitorlák nyomásától. Valami húsz lábnyit haladtunk.
4978 XXIII   |              engedett az éjen át a külsõ nyomásnak s december 3‑án reggel a
4979 XLI     |                ne félig tegye...~Szájára nyomom kezemet. Megértettem. Szegény
4980 XXXIII  |            tõlünk azokat, a legiszonyúbb nyomorba jutnánk. Remegés nélkül
4981 XXXVIII |                  volnánk mind egyenlõk a nyomorban!~- Owen, - szól a kapitány
4982 XXVIII  |                 asszony lelkéért s e sok nyomorgás elsõ áldozata lezuhan a
4983 LIV     |                  mernék rá esküdni, hogy nyomorgásunknak végéhez közeledünk s hogy
4984 XL      |               hogy mennyi lelki és testi nyomort képesek emberi lények eltûrni!
4985 XXVII   |                  amit láttam az éjjel. A nyomorúlt gazember elhagyta nejét!
4986 XXXVIII |                 verekedésre készülnek. E nyomorultak kezeikbe kaparították az
4987 XLIV    |             koplalás elgyöngítette már e nyomorultat és cinkostársait. Mit kisérelhetnének
4988 XLIII   |             egészen szétmállott. Ennek a nyomorultnak még halála sem használ nekünk!~
4989 XXVI    |                  azt láttam mindig, hogy nyomorultul elvesztek a semmirekellõk,
4990 LII     |                azt mondom magamban, ez a nyomorúság megszûnik, mihelyt akarom.~
4991 XXXIX   |                megfakult, elrongyollott, nyomorúságosan szakadozik róla, de egy
4992 XXXIII  |             alkotmány s most már hosszas nyomot is hagy maga után a vízen.~
4993 XIII    |            erõsen hánykódik. Egy percnyi nyugalmunk sincs többé ez égõ hajón.
4994 XXXII   |            látszik, hogy ismét a csöndes nyugalom napjait kezdjük élvezni,
4995 X       |                 legnagyobb részök teljes nyugalomban dõl le a padokra s hintáztatja
4996 LII     |          elhatározásomat s különös lelki nyugalommal mondom el neki. A kapitány
4997 XLIV    |             jönni.~Ma felhõk keletkeztek nyugaton s egy kis szelet hoztak.
4998 X       |             miután a szél nem kedvezett, nyugatra fordulnak, hogy ott találjanak
4999 XXIV    |            állítni elõ, melyen fog aztán nyugodni a tutaj felsõ állványa;
5000 X       |              sejthetvén a valóságot, nem nyugtalankodnak. Egyébként lábaik a jótalpú
5001 LIV     |            láthatár puszta, de én mégsem nyugtalankodom. Mielõtt eljönne a holnapi
5002 XXXIV   |             lángbaborulását. Kétségkívül nyugtalankodva szemlélik e tüneményt, mely
5003 VIII    |           hallgatagságát s Kurtis Róbert nyugtalanságát. Néha igyekszik a másodkapitány
5004 XVII    |              legmagasabb része menhelyet nyújtana is a vihar alatt, mi lesz
5005 IV      |               kereskedõ‑hajóra, mely nem nyújthat neki annyi kényelmet, mint
5006 XXXIX   |                szót sem, mellyel reményt nyújthattam volna neki? Arcába dobtam
5007 XVII    |                 s nem megvetendõ segélyt nyújthatunk, ha majd a hajó kiürítéséhez
5008 XXXIX   |            Megigértem. Miss Herbey kezét nyujtja nekem s érzem, hogy sovány
5009 XLV     |                 Letourneur úr esdeklõleg nyújtja föl kezét a könyörtelen
5010 XXIX    |                 látok s karjaikat felénk nyújtogatni, eltûnik a víz alatt.~Kurtis
5011 XLII    |              parancsolja, hogy ha lehet, nyujtsunk neki valami könnyebbülést.~