| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Verne Gyula A Chancellor IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
6513 VII | hold tányérja, mely csak tiz óra ötvenhét perckor délelõtt
6514 V | V.~Október 7.~Tizedik napja, hogy elhagytuk Charlestownt
6515 XXXII | nyugodt kifejezését.~Már a tizenegyedik szélességi fokon alul vagyunk.
6516 LII | majd meg tizenkettõt. Pedig tizenegynek kell lenni, mióta Jynxtrop
6517 XLI | már s talán nemsokára csak tizenhárman!~- Szerencsétlen szám! -
6518 XXXVI | Hatvan font kétszersült tizenhat ember számára, az éppen
6519 XXXVI | hajótörést túlélt!~Most már csak tizenhatan vagyunk a tutajon, azaz
6520 XXVI | December 5.~Forró nap. A tizenhatodik szélességi fok alatt a december
6521 V | nagyon divatban voltak a tizenhetedik században, de ma már teljesen
6522 LII | olvasok össze, majd meg tizenkettõt. Pedig tizenegynek kell
6523 XLI | Letourneur, - de bajosan tudunk tizennegyediket találni magunkhoz.~A 8.
6524 XVI | lehajtották délre egészen a tizennyolcadik fokig. Következõleg a Chancellornak
6525 XXX | bõvek, ha megfontoljuk, hogy tizennyolcunkat kell ellátni vele s hogy
6526 LVII | tutaj szárazföldet. Legalább tizenöt foknyira lementünk tehát
6527 LII | összeszámíthatnám. Majd tízet olvasok össze, majd meg
6528 XXXI | állítanak a kis vitorlához.~Fél tízkor már föl van állítva az árboc.
6529 XXII | szét s a víz jó gyorsan tódul a hajófenékbe.~A kapitány,
6530 XLIX | kormányost, Daoulast s a többieket nemsokára elérte megint
6531 XXXVII | csalétkül szolgálhatna a többinek!~- No, majd lesz nemsokára
6532 LV | le s holnap megkapják a többit!~Letourneur úr kinyujtja
6533 XXXVI | nem becsüli hatvan fontnál többre, amit megmentettünk a tengertõl.~
6534 XXXI | mindössze sincs hatszáz fontnál többünk a húsból és kétszersültbõl.
6535 IV | Dél‑Karolinában s most új tökéletesbített gépekért megy Európába.
6536 XXXI | mérföldnél naponként ilyen tökéletlen jármûvön, mint ez a tutaj,
6537 IV | mint egy páva. Egy szóval, tökfilkó és önzõ egy személyben.
6538 XVII | Letourneurék meg én azzal töltjük az idõt, hogy egy kicsit
6539 XXVI | mérföldnyi távol van. Inkább töltsünk tehát még egy nappal többet
6540 XVIII | barlangot, hol néhány jó órát töltünk. Kurtis Róbert is meglátogatta,
6541 XLIV | tisztán kilátszik a víz kék tömegébõl.~Utasok, matrózok, mindnyájan
6542 III | szerfölött sûrûn összenyomott tömeget képeznek. A hajó alsó részében
6543 XVIII | engedi a jegecoszlopok furcsa tömegét, mely e csodálatraméltó
6544 XLIV | a kormányos. Egy óriási tömegre mutat, mely a tutaj felé
6545 XIX | Kurtis Róbert gyapotot tömet a lyukas oldalba. Anyag
6546 XXXVI | vihart s a levegõ villamos tömöttsége megcsökkent. A vihar nem
6547 VII | minden kis hézag be van sûrûn tömve s minden elõkészület megtéve,
6548 XXXVII | erejét s fuldokló szavakkal tördeli:~- Kazallon úr, sokáig viszem
6549 XXII | van, mert nem arra kell törekednünk, hogy gyorsan, mint inkább
6550 VIII | szigorúbban, hogy ki ne törjenek!~15‑ikén, amint a födélzet
6551 XXXV | hull le reánk, összevissza törnek bennünket a diónagyságú
6552 IV | úgy érzi, mintha kerékbe törnék.~Ami Ruby urat illeti, ez
6553 XV | azt az Isten tudja! Ne törõdjünk mással, csak a jelennel!~
6554 XLIII | kormányos és két matróz, nem törõdve azzal, hogy a cápák elnyelhetik
6555 XXV | ismeretes eset a tengerészet történetében, azért jut e percben mindjárt
6556 XXXII | kérésére elmondta élete történetét, - e bátorság és lemondással
6557 XX | gáton, ismétlem, csak úgy történhetett, hogy egy óriási hullám
6558 X | szívem, amint meggondolom a történhetõ katasztrófa következményeit.
6559 XVIII | szeretné, hogy néhány nap múlva történnék, mindjárt, mihelyt kijavította
6560 XVIII | fölemelkedésnek kellett történni az Óceán e részén, mert
6561 XXXI | horgászhassanak.~Ezek az intézkedések történtek s elhatároztuk, hogy szigorúan
6562 XVIII | mert az az emberi nem törvénye: segíts önmagadon. Hanem
6563 XIX | visszahelyezték az árbocot régi törzsére, melybe e célból cövekeket
6564 LV | percig! Nem akarom ellopni tõletek, ami a tiétek. De azt hiszem,
6565 XIV | Mily iszonyú éj s mily toll volna képes lefesteni borzalmait!~
6566 XXXIX | e szóban benn van s mit tollam nem bír itt kifejezni!~Eljött
6567 XLVIII | szól a kormányos, - itt tolvajnak kell lenni, mert amink maradt,
6568 XLVIII | Önnek ismerni kell a tolvajt! - mondja nekem.~- Nem tudom,
6569 XXXV | órakor a vihar egész dühével tombol. A szél már orkánná vált
6570 XLIV | a csákány egészen mélyen torkába s ott fölakadt, úgy hogy
6571 XLII | a szerencsétlennél, hogy torkát csiklandozom s nemsokára
6572 LVII | nyilván igaza van. Az Amazon e torkolata, melynek térfogata kétszáznegyvenezer
6573 LVII | elhagytuk. Hogy az Amazon torkolatához értünk, annak köszönhetjük,
6574 I | átment a hajó a kikötõ szûk torkolatán, honnan sebesen ragadja
6575 LVI | árja oly hatalmas, hogy torkolatától húsz mérföldnyire megédesíti
6576 I | melyeket a hullám vájt a homok torkolatokba. Huntly kapitány tehát bevitorláz
6577 XLV | érzem, hogy lecsepeg egészen torkomba! Ah! kimondhatlan élvezet!
6578 XLVI | én akarom, az enyém lesz! Torkon ragadom ellenfelemet, ki
6579 I | csatornába s a világító‑tornyot balra hagyja a Sumter‑erõd
6580 XX | matrózok egyike rákezd egy mély torokhangú dalt s annak a ritmusára
6581 XXXV | egy hullámcsapás s most tovaúszik az, a nélkül, hogy vissza
6582 XXI | 24‑én a reggeli dagállyal tovavitorláz a Chancellor s két óra múlva
6583 XVIII | András, - kiáltottam föl tréfálva, - ön úgy akar rendelkezni
6584 XXVI | lódítnak rajta, pajtásaik tréfás megjegyzései közt.~Hanem
6585 XXXVII | kitisztult az ég, visszatért az a tropikus hõség, mely miatt annyit
6586 XIV | födélzeten, Kurtis úr? Hogyan tud parancsot osztogatni a matrózoknak
6587 XXVI | felé, hogy állapota felõl tudakozódjék. Hanem háromnegyed hatra
6588 LII | megszûnik, mihelyt akarom.~Tudatom Kurtis Róberttal elhatározásomat
6589 VI | másodkapitány mitsem szólt, nem tudhatják, hogy teljesen megmagyarázhatlan
6590 VIII | hirtelen megszakadt s nem tudhattam meg belõle többet.~Valami
6591 VIII | így szól a társaihoz:~- Tudjátok, mit mondok? Én nem várnék
6592 IX | akár mennyire uralkodni tudjon is önmagán, aki remegés
6593 LIV | én. Szegény gyermek! Ha tudná, hogy holnap...!~Az atya
6594 XI | megtudnák az igazat, ha tudnák, hogy e hajó most már csaknem
6595 XLIV | még megkísértették, nem tudnának‑e egyet elfogni e cápák
6596 XVI | válaszol Kurtis Róbert.~- Önnek tudnia kellene! - felel vissza
6597 VIII | olyan önmagán uralkodni tudó ember részérõl, - de úgy
6598 XXXIV | idõjárást jósló ösztönéhez tudományos képzettséget is csatol.
6599 XVI | anélkül, hogy a földrajznak tudomása volna róluk? Vagy valami
6600 IV | Negyvenöt éves férfi, afféle tudós forma, ki nem gondol csak
6601 LII | õket.~Eljött az éj, de nem tudtam egy percig sem aludni. Két
6602 X | igen! - szól Falsten, - tudtára kell adni a kapitánynak!
6603 XLVII | éhen, hogyan táplálkozott tudtunkon kívül, a mi megrövidítésünkkel,
6604 XXXVI | minden személy.~Kurtis Róbert tudtunkra adja az egész helyzetet.
6605 XXXVIII | teljes bizonytalanságban, nem tudván semmit helyzetünkrõl, kétségkívül
6606 XXXVII | Bizonyos, hogy az egyik tüdeje oda van már s a másik alig
6607 XXXVII | tartom. Néhány nap óta a tüdõsorvadás ijesztõ elõhaladást tett
6608 V | szigetcsoportot mint valami tündérvidéket magasztalták, Shakespeare,
6609 XXVI | ragyogva fénylik s a habok is tündöklenek, mintha valami tengeralatti
6610 XXXII | szerfölött nagy s a nap tündöklõen ragyog. Úgy érezzük, mintha
6611 VII | láthatjuk ennek az ár‑apálynak a tüneményeit, nekünk mindegy; hanem a
6612 XXXIV | Nem egyike‑e az a legszebb tüneményeknek, melyeket szemlélhetünk?~-
6613 XVIII | megfenekleni, most megint tüntesse el az ön varázsvesszejének
6614 LI | a tengervizet; de minden türelmem mellett sem bírtam annyira
6615 XLI | Letourneur úr sem volt türelmesebb, mint én meg a többiek.
6616 XXXIII | csak úgy lihegünk. Mily türelmetlen várjuk a percet, mikor a
6617 XLIV | készülõdések felkeltik vágyainkat. Türelmetlenül lihegve várjuk az eredményt.
6618 LII | úgy éget, mintha valami tüzes kemencébõl jönne.~Ma van
6619 XIII | mer senki beszélni.~Ami a tüzijátékszer‑dobozt illeti, nem is gondolunk
6620 XIII | ki keresztül-kasul jár a tüzön!~Ekkor újabb dörgés hallatszik;
6621 XXVI | Egyébként nem nagy fontosságot tulajdonítok ennek az esetnek s visszamegyek
6622 LI | legfölebb egy‑két nappal fog túlélni bennünket. Sõt mikor fölemelem
6623 XXXVI | Ready, ki annyi hajótörést túlélt!~Most már csak tizenhatan
6624 LI | Lehetetlen, hogy ezen már túlmehessenek! A hõség tûrhetetlen. Izzó
6625 LII | Istenrõl beszélne nekem, a túlvilági életrõl, melyet be kell
6626 XXXVII | túlzásnak tartottam. Nem volt túlzás és jól látom, hogy a táplálék
6627 XXXVII | tapasztalok. Mikor olvastam, túlzásnak tartottam. Nem volt túlzás
6628 IV | midõn megtudja, micsoda túlzott szemrehányásokat tesz magának
6629 XVIII | hozzá teszem, hogy hasonló tûnemény, mint amilyen a Júlia‑szigetét
6630 LII | láthatáron! Még ha föld tûnnék is föl, ha vitorla emelkednék
6631 XVIII | De, ha csakugyan el kell tûnnie, Kurtis kapitány jobb szeretné,
6632 XXIX | elhagyni hajóját, míg az el nem tûnt a mélységben. Kötelessége
6633 IV | ember határozatlansága, tunya kinézése kellemetlen benyomást
6634 XLII | Annálfogva szomjúságunk még tûrhetetlenebb. Most elõször szenvedünk
6635 IX | elterjed s mely már majdnem tûrhetetlenné válik. A többi utas épp
6636 XXXVII | dohány, talán még jobban tûrhetnénk! De nincs! Semmink sincs!~
6637 XLIV | hoztak. A hõmérsék kissé tûrhetõbb ma s aléltságunk mellett
6638 XXXIV | édes András? - felelém. - Tûrje ön a vihart, ha jön, de
6639 XXXVIII | nyomorult hanyatt esik, a tutajból ki a vízbe s eltûnik.~-
6640 XXXV | elvitte a szél.~Azonban ha a tutajnak nincs is mit félnie egyenesen
6641 XXVI | elvesztek a semmirekellõk, kik tutajokon vagy csónakokon elfutottak!
6642 XLII | szélcsönd, ugyanaz a hõmérsék. Tûzesõt áraszt le reánk a menny
6643 XIV | Chancellor mint egy roppant tûzhajó megy a sötét éjben. Nincs
6644 XVI | sziget s valami tengeralatti tûzhányó által emelkedett föl? Nem
6645 XV | egymással. Bizonyos, hogy a tûzhely alapját már elérte a víz
6646 X(1) | gyúlékony anyag, melyet tûzijátékszerek készítésére használnak.~
6647 XV | léken. Néha‑néha egy‑egy tûznyelv villan föl még a sûrû füstbõl,
6648 XX | kevesebbet szenvedtek a tûztõl, mint gondoltuk. A nagy
6649 XXXII | csalétkül apró szárított húst tûztünk, azért mégis nagy csomó
6650 IX | komolyságát, mikor ilyen tûzvésszel van dolgunk, mely napról‑
6651 IV | leül egyik padra, melyek a tyúkketrecek felett vannak s atyja leül
6652 XIV | Kear ájultan fekszik egy tyúkketrecen s miss Herbey mellette van.
6653 II | Ekkoráig a hajóraszállás ügye-baja, a kabinok birtokba vétele,
6654 LIII | szögletébe repült. Senki sem ügyel rá. Én odakúszom, fölveszem
6655 XLI | Végre tehát kifáradt a sors üldözésünkben?~Legvilágosabb jele a kedélyeinkben
6656 LII | reggel, megint sûrû köd ülepedett a láthatárra s körülfogta
6657 XVIII | alkalmával, de félt a csónakba ülni s nem fogadta el ajánlatunkat.~
6658 XLVIII | Kurtis Róbert, aki hátul ült, fölkel, megkérdezi, hogy
6659 X | akárki.~A hátsó födélzeten ültem s két utas halkan beszélgetett,
6660 XXXII | s ezen a napon ünnepet ülünk a tutajon. Egy részét e
6661 XXXII | halászat, s ezen a napon ünnepet ülünk a tutajon. Egy részét
6662 XXXVIII | szenvedek többet. Végtelen ürességet érzek magamban, de ez az
6663 XVII | tovább hajózni? Nem! Ki kell ürítenünk a vizet, mely okvetlen jelentékeny
6664 XXXIV | rendezkedett be, eddig zajtalan ürült ki. De a levegõ nagyon száraz
6665 XXXVIII | bujtogatják õket, hogy üssenek agyon minket s a szesz dühének
6666 XXXI | nincs egyebünk, mint egy üstünk s az öreg irlandi pléh pohara,
6667 XLII | kiszáradt, hasa kidülled, ütere aprózva, gyorsan, rendetlen
6668 XVIII | ön varázsvesszejének egy ütésére, hogy a Chancellor tovább
6669 XII | klórsavas káli, ha nem kap ütést, akkor is?~- Bizonyára, -
6670 XLV | Esik az esõ s látom, mint ütõdnek cseppei az Óceán fölszínére.
6671 XXXV | fejemet egy kiálló deszkába ütöttem, elvesztettem eszméletemet.~ ~
6672 XVI | hátsó födélzeten tanyát ütöttünk s néhány matracot, melyek
6673 VII | a baj hamar helyre lett ütve s a Chancellor csakhamar
6674 XVII | összetörik, mint valami üveg ezen a szirten s itt lesz
6675 LIII | Daoulas!~Az ács megmenekült. Üvöltéshez hasonló hang tör föl mellébõl.~
6676 XXVI | kisértetbe jön az ember, ne ugorjon‑e bele!~A legénység ezalatt
6677 XXXV | egyik pontjáról a másikra ugrál, köröskörül, újra rákezdi
6678 XXVII | fölkel a nap. A szél nem ugrott egészen délnyugatra, hanem
6679 XVIII | anyaggal vannak bevonva, ugyanazok a tisztán metszett élek,
6680 XXXIII | már én elõttem észrevette ugyanazt. Ezek a titkos beszélgetések
6681 LV | képes többé megmozdulni.~Ugyanekkor Burke és Flaypol megragadják
6682 XIX | végkép tönkre tehetnék. Úgyhiszem azonban, hogy biztosíthatom
6683 XXVIII | természete által ösztönözve, úgylátszik, hajlandó volna kicsapongásokra
6684 LVII | veszélybõl menekültünk ki, úgyszólván csoda által, nem természetes‑
6685 XXXVII | melyeket a hullám leszaggatott, újakat raknak s meg vagyunk védve
6686 XIX | némely vitorla helyébe újat tesznek s mindent rendbe
6687 XXXVIII | kívánságok, melyekkel az «újév» alkalmából elárasztanak,
6688 XXXVIII | mosolyogva lehet mondani: «boldog újévet kívánok»? Ki merészelne
6689 XXIII | Karjaink végkép ellankadnak, újjaink vérzenek, azonban minden
6690 XXI | hosszúságban. Nyolc vagy kilenc újjnyi bevágás elég arra, hogy
6691 XVII | egészítse ki aztán, ha majd újólag kiszámította a legnagyobb
6692 LII | mardosása, a szomjúság kínja újult erõvel rohan meg. Az önfenntartás
6693 IV | meggazdagodott ember, nagyon unalmas cimbora s csak a saját hasznát
6694 XXXIV | mennydörgés nélküli villámok unalmasak!~- Ej! azt gondolja ön,
6695 XXXVIII | példátlan szemtelenséggel.~Ez az undok felelet megmenti az életét.
6696 XVII | Kearék félrehúzódnak s nem untatnak szakadatlan panaszkodásaikkal;
6697 VII | szagával.~Kérdezem ezeket az urakat, nem ébredtek‑e föl az éjjel
6698 III | társa bizományárú‑kereskedõ uraktól fölvettem ezerhétszáz bál
6699 LI | legmagasabb fokára. Õrjöngésének uralma alatt már nem szenved többé
6700 LIII | a kalapban a Letourneur úréval.~Daoulas mint valami prédára
6701 XIV | rohan, de hiába. Owen matróz uszítja a társait: a csónakot megragadják
6702 XXXIII | ez a kisérlet, mert cápák úszkálnak a habok közt s egyikünk
6703 XX | benn lévõ víztõl, folyvást úszkált, még akkor is, ha nem volt
6704 XXXII | két-harmadfél öl hosszú. Úszó-szárnyaik s testök felsõ része fekete,
6705 XXX | December 7. folytatása.~Egy új úszóalkotmány visz bennünket. El nem sülyedhet,
6706 XLIV | körül s látjuk, amint fekete úszószárnyaikkal roppant sebességgel szeldelik
6707 XLIV | Lassanként mégis fölfelé jön; úszószárnyainak s farkának csapkodása alatt
6708 V | hetedike van s nincs idõnk új utakat próbálgatni. Egy napunk
6709 XLVI | Ebbõl látható, hogy mily utakra siklanak gondolataink s
6710 XL | némileg megkönnyebbül.~Rögtön utánozzák valamennyien. Egy viaszos
6711 IV | jól fúj, hosszan húzódik utánunk a tiszta, egyenes vágású
6712 X | értekezéstõl függ a Chancellor utasainak s összes hajószemélyzetének
6713 LVII | hajóra szálltunk, azaz kilenc utasból és huszonhárom tengerészbõl,
6714 X | perc alatt odaugrom a két utashoz s önkénytelen, ellenállhatlan
6715 XVI | égtek el, fölhoztak a két utasnõ számára. A matrózok, kik
6716 XV | szavait rögtön közlöm a többi utassal. Nem teljesen megnyugtatók
6717 IV | befejezem ezt a nevelést az utazásokkal. Andrásnak élénk fölfogása,
6718 IV | az utasok egyike sem most utazik elõször s többé‑kevésbé
6719 IV | fiam szenvedélyesen szeret utazni. Szellemének lábai, sõt
6720 I | tehát, hogy a Chancelloron utazom.~Jól vagy rosszul tettem‑
6721 IV | több év óta mindig együtt utazunk. Bejártuk egész Európát
6722 XVI | de apály idején járható útféle elvezet bennünket e szigethez,
6723 VI | tájékozás után megyünk.~Úti társaim, kiknek a másodkapitány
6724 XXXIII | anyagot tartalmaz. Rábeszélem útitársaimat, hogy próbálják csak a szárát
6725 XLIV | úgy, hogy a csákány a cápa útjába essék, s hogy a vörös rongy
6726 VII | Chancellor csakhamar folytathatta utját.~Nekem úgy látszik, hogy
6727 X | lehet elfojtani s elõbb vagy utóbb kitör és lángba borít mindent.~
6728 XXXIV | kormányosnak is ez a véleménye. Ez utóbbi csak tengerész ösztöne után
6729 XL | meghalok, azt csókoljam utoljára!... Anyám... Istenem!...~
6730 LIII | kezével a kalapba, kihúzza az utolsóelõtti cédulát, lassan kigöngyölíti
6731 LII | árboc mellett. Még egyszer utólszor körültekintek e könyörtelen
6732 IX | legborzasztóbb, ami egy tengeri úton történhetik s nincs ember,
6733 XXXI | vetõdtünk, félre mindkét úttól, amerre az angol vagy francia
6734 XLII | Owen, kegyetlen szomj által ûzetve, pár itce vizet lopott a
6735 XLVI | ahogy a gyöngyhalászatot ûzõ hinduk teszik. Kurtis Róbert
6736 V | V.~Október 7.~Tizedik napja,
6737 XLIX | falni. Védni kell magunkat e vadállat támadása ellen. Jynxtrop
6738 XL | sorba kerül, mind megrágják. Vadállati ösztön ragad el mindnyájunkat
6739 XLVII | Irtózatos, mikor így vadállattá változott az ember!~A két
6740 IV | oly szerencsétlenség miatt vádolja magát, melynek legkevésbé
6741 XLVIII | mérsékelve magát, - mi nem vádoljuk önöket... Ha önök közül
6742 XXXIX | rezgését érzem s valami vadság villan föl e hangban. Ah!
6743 XLVI | gondolataink s hogy mily vadságra ragadhatja az inség az elméket,
6744 VI | kötelekre tekergõznek, mint a vadszõlõ s zöld lugost képeznek egyik
6745 XXXIX | valami hajó...~- Uram, - vág közbe az apa, félbeszakítva
6746 IV | utánunk a tiszta, egyenes vágású hajónyom, ameddig csak a
6747 IX | gondoltam, hogy nyílást vágatok a hajónak azon a részén,
6748 XXV | szerencsétlen õrjöngõk.~S el akarják vagdalni a köteleket, hogy az árbocokat
6749 XVIII | melyeket a kõfaragó vésõje nem vághatott volna ki tisztábban, végre
6750 LV | volna‑e elég a két karom? Vágják le s holnap megkapják a
6751 XXI | utat nyitni: csákánnyal vágni keresztül ezt a sziklát
6752 LVI | nem követték el!~Még nem vágták le az áldozatot! Kurtis
6753 VIII | a hajó jobb oldalába van vágva.~Világosan láthatjuk, hogy
6754 XLIV | E készülõdések felkeltik vágyainkat. Türelmetlenül lihegve várjuk
6755 IV | el õt, lesi legcsekélyebb vágyait. Karjai inkább a fiának
6756 XXXI | mindegyik élelmiszerbõl, vagyis három hónap alatt hatszáz
6757 XXXII | támasz nélkül a jelenben, vagyon nélkül a jövõben és mégis
6758 IV | Hogy mit fog csinálni a vagyonával, nem tudja. Ez a Ruby, kinek
6759 IV | Államokban a legújabb nagy vagyonok innen erednek. Hanem ez
6760 III | és lekötöm személyemet, vagyonomat s fentnevezett hajómat,
6761 XXI | apály legalsóbb fokán lehet vájni, azaz alig egy óra hosszáig.
6762 I | áthaladni, melyeket a hullám vájt a homok torkolatokba. Huntly
6763 XXI | akna elég mélyre legyen vájva.~Csak 23‑án reggel fejezik
6764 XXXIII | farkasszemet néz kapitányával s vakmerõn szól:~- Kapitány, beszélni
6765 XXII | összeráncolja homlokát, valahányszor a kormányos vagy a hadnagy
6766 XXII | borda beszakadhat megint valahol.~Szomorú utazás az ilyen,
6767 XL | Szerencsénkre, maradt még valamelyes víz a hordóban, mely félig
6768 XLVII | folytán a legjobb húsban volt valamennyiünk közt. Semmi organikus betegség
6769 XXXVII | kieszközölte, hogy a beteg valamicskével több vizet kapjon, mint
6770 I | Chancellor megtetszett nekem s valamiféle ösztön a fedélzetre vitt.
6771 XLIV | horga, készítnie kell egyet valamikép. Kurtis Róbert és Daoulas
6772 XXI | hajónkat a tenger!~- Van valamink a lõpornál is különb, -
6773 XVIII | puhányok egészen hiányzanak, valamint a vízi növények is. A szél
6774 XLVI | egyszerre visszaemlékszik valamire.~Beszívom a szagot hosszasan
6775 V | õ a kapitányom!~E kitérõ válasz nyugtalanít.~Kurtis Róbert
6776 XIII | Ma büdös füst hatolt be a válaszfal hasadékain a legénység lakosztályába.
6777 XIII | legénység lakosztályának válaszfalait vastag vitorlavászonnal
6778 XIII | hallatszott a hajóközben. A válaszfalak dûlnek be, utat engedve
6779 XXXIII | úr.~- Igen, kisasszony, - válaszolám, - s mi nem tehetünk érte
6780 XLI | egyék meg, mint az élõt!~E válaszra, melyet a kormányos oly
6781 XXXVII | mit tegyek s valami kitérõ választ keresek.~- Barátom, - mondom
6782 XLIX | kétszersült közt kellene választanunk, nem volna közülünk egy
6783 XIV | a sötét éjben. Nincs más választás: vagy a tengerbe ugorni
6784 X | esetben mit tegyünk? Csak egy választásunk van: sietni, hogy elérjük
6785 XIV | elõrészére s lángkorlát választja a Chancellort két részre.~
6786 LI | részeit.~Minek fáradnak? Hadd váljanak szét végre e deszkaszálak?
6787 XXXVIII | úgy látszik, mintha inogna vállaimon s olyan szédelgést érzek,
6788 XVII | szerencsét igérõ jóslás gyanánt vállalatunkhoz.~Egyébként egy percet sem
6789 XI | helyzetet, Kurtis Róbert vállalta magára, hogy értesíti õt
6790 XLIII | Egy gyönge kéz érinti vállamat s miss Herbey fölmutat az
6791 XLI | hallotta lépteimet.~Könnyedén vállára értetem kezemet. Felém fordul.~-
6792 XVIII | megátalkodottan zárva maradna a vallásos benyomások elõtt!~Így beszélgetve,
6793 X | dorgálást, míg Ruby csak vállát vonogatja.~Nemsokára csakugyan
6794 XLII | melyet e szerencsétlen vallomása, bennünk támasztott!~Owen,
6795 XLIII | Fájdalom, nagyon is igaz, amit vallott! A megmérgezett hordó azelõtt
6796 XXXVIII | reánk nézve félelmesekké válnak.~Kurtis Róbert, amint közelegni
6797 IV | õszhajú, szürke szakállú. Valójában öregebbnek látszik, mint
6798 XXXIII | szól:~- Kapitány, beszélni valóm van önnel a pajtásaim nevében!~-
6799 XIII | borzasztóbb, mint maga a valóság!~Azalatt, míg lehetett,
6800 LV | Sem a föld. Visszatérek a valóságba s eszembe jut, hogy itt
6801 LIV | képzelet minden csalóka képe valósággá válik ott.~Letournerékkel
6802 XIII | sajátságos lélektani tünemény - valósággal érezné, hogyan égeti a tûz.~
6803 X | hajószobában, de nem sejthetvén a valóságot, nem nyugtalankodnak. Egyébként
6804 XXXVII | történt helyzetünkön. Bármily valószínûtlennek látszik, kezdünk hozzászokni
6805 XXXV | nyugodt, derült.~Most már nem váltakozik fény és sötétség, hanem
6806 L | Teljes némaság uralkodik. Nem váltanak tíz szót mindössze egész
6807 XV | lassanként sûrû fekete füst váltotta föl, mely nedves, gõzölgõ
6808 LII | könyörtelen tengeren, e változatlan láthatáron! Még ha föld
6809 XVII | nem lesz sem hosszú, sem változatos, az igaz, de hát legalább
6810 XXV | viszonyok pillanatról‑pillanatra változhatnak!~- Hajózhat a Chancellor
6811 XLVIII | a nélkül, hogy legkisebb változtatást okozna a levegõ állapotán.
6812 XXXII | A vitorlát sem kellett változtatni, sem a kormányrúdon módosítani.
6813 VII | hajlik, következõleg nem változtatta vitorláit.~Egy percig eszembe
6814 X | Letourneur kérdésére, hogy miért változtatták meg az út irányát, Kurtis
6815 XLIII | körülvesz, gõzzé vagy jéggé változtatva, ihatóvá tehetnénk! Gõz
6816 XLIII | Annyira ingerlékenyekké váltunk, hogy jobb, ha nem szólunk
6817 LII | itt áll mellettem. Hozzá vánszorgok s megfogom a kezét. Kurtis
6818 LIV | közeledik, azaz hogy inkább csak vánszorog.~- Barátim, - így szól, -
6819 LV | élet.~A matrózok lassan vánszorognak a tutaj emelvényén s lángoló
6820 XXXVI | következõleg mennyi nyomor vár reánk miatta! Abból a rengeteg
6821 XLIV | tutaj szélén, mély csöndben várakozva. De úgy látszik, hogy a
6822 XLI | lelki erõvel bírnak, hogy várakozzanak. Tüzet raknak a tutaj egyik
6823 XIII | kikerülhetlen katasztrófának a várása borzasztóbb, mint maga a
6824 XVIII | megint tüntesse el az ön varázsvesszejének egy ütésére, hogy a Chancellor
6825 XX | hogy Kurtis Róbert nem várhat hónapokig. Ma éppen magas
6826 XVI | eltüntek már a víz alatt. Várható, hogy a Chancellor hajóközében
6827 LIV | kiválasztottak szemei elõtt! Igen! várjunk még egy napig! Mi az az
6828 XL | tõle kaptam... Azt írja: «Várlak, édes fiam, viszontlátni
6829 VIII | Tudjátok, mit mondok? Én nem várnék az utolsó pillanatig. Kiki
6830 XXXVIII | ostromolt, teljesen kiéheztetett városban, még mindig találhat az
6831 LIII | milyet ez embertõl soha sem vártam volna, elolvassa e nevet:~-
6832 XXXVIII | mint a nappalok! Hiába várunk az álomtól pillanatnyi enyhülést!
6833 XLIV | használt egyszer s a csákány vasát betakarják egy vörös gyapot
6834 XIII | fõárboc és az elõárboc talpai vasból vannak. Máskép aljuk elégett
6835 VIII | akaratától mindig félni lehet s vasfegyelem alatt kell õket tartani.~
6836 XIX | Támfák, erõs kötelek és vaskapcsok erõsítik most egymáshoz
6837 XXXV | átfutó fénye mellett nagy vaskos felhõket veszek észre, melyek
6838 XXIII | elõbbi rés volt, úgy, hogy a vásznak egészen betakarják a Chancellor
6839 LI | annyira menni, hogy egy kis vászon rongyot megnedvesíthessek
6840 XXIII | munkálatok nem vezettek célra.~A vászonboríték engedett az éjen át a külsõ
6841 XLVIII | fölébrednek. Félrehárítom a vászonleplet s kinézek, hogy mi történt.~
6842 XVII | számítgatásaiba vagy gépterveket vázol alaprajzban, hossz- és keresztmetszetben.
6843 XLVIII | Róbertra tekintek, mintha védelemre akarnám õt fölszólítni.
6844 XXIII | lékre s kézrõl‑kézre megy a veder.~Mind hiába! Reggel fél
6845 XXVIII | felsõ lapot illeti, az a védgát deszkáiból készült, melyeket
6846 XIX | mélység. Mi nem az életünket védjük a betóduló tenger ellen
6847 XXXII | azokat, kik természetes védõi tartoztak volna lenni. Letourneur
6848 XV | amit a mi szivattyúink és vedreink nem bírtak volna megtenni
6849 XXIV | órára emelkedik. Azok, kik a vedrekkel merítgetnek odalent, nemsokára
6850 XXII | valószínûleg igen hamar végbemenne. A Chancellor külsõ oldalán
6851 LII | megért engem, tudja, hogy ez végbúcsú s úgy látszik, hogy egy
6852 XII | hogy megõrizzen ettõl a végcsapástól!~Kurtis Róbert komoly hangon
6853 XLI | megyek és ledûlök a tutaj végében.~Tizenegy óra tájban egy
6854 XXXI | élelem már a harmadik hónap végéig sem tart!~A józan okosság
6855 XVIII | mennyezete, melyek összeérõ végeiknél valami sárgás anyaggal vannak
6856 XX | Utasok és matrózok a kötél végeinél vannak. A két Letourneur,
6857 XL | hogy mindjárt meghal a végelgyöngülés miatt, holott, ha látja
6858 LII | komolyan azt hiszem, hogy végem! Ez az eszme bevésõdik agyamba.
6859 XXI | mindnyájan a sziget túlsó végére menekültünk a barlangba
6860 LIV | most helyére s összeszedve végerejét, elfojtja fájdalmait. A
6861 XIV | közé keveredik. A matrózok végerõlködéssel kibontják onnan s már‑már
6862 LII | egyetlen, kinek nincs joga véget vetni szenvedéseinek, mikor
6863 XIX | segítvén, fontos munkákat végez.~Helyreállíttatja a hátsó
6864 XIX | hogy ilyen nagy munkát végezhessünk. Aztán az a félelem is visszatart,
6865 XVI | víz. Elõbb a tûzzel kell végezni. Aztán jön a víz.~Nem jobb
6866 LIV | neki, hogy a sorshúzást nem végezték be.~Letourneur András nem
6867 XVI | kiszivattyúzzák, mert azt akarja, hadd végezze el dolgát a víz. Elõbb a
6868 LII | óra. Itt az ideje, hogy végezzek. Az éhség mardosása, a szomjúság
6869 XXI | kisasszony és én még egyszer végigsétálunk sziget bazaltsziklái közt,
6870 V | összehúzza szemöldeit, gépiesen végigsimítja kezével a homlokát s azt
6871 XVI | végzõdnek a szirtek.~A csalódás végtelenül leverõ érzete száll meg
6872 XXXII | mint hosszú zsinegekbõl, végükön meggörbített szöggel, melyre
6873 XXXVII | kiszedett szögeket tesznek a végükre, melyeket elõbb meggörbítnek.~
6874 IX | nedvességben akarnak tartani s végül ez a hõség, mely a hajószobákban
6875 XIII | ledöntve hevernének és nekünk végünk volna.~Kurtis Róbert fölhúzat
6876 XI | illeti, ki még nem ismeri a végveszéllyel fenyegetõ helyzetet, Kurtis
6877 XLIII | kell igyekezni, hogy észre vegyenek! Kurtis Róbert minden lehetõ
6878 XLIII | hogy reménycsillámokat vegyít közé. Én is káromlom az
6879 XXI | közönséges lõporral kellene vegyítnünk. Így meggyujthatnánk az
6880 XII | gondolná az ember, hogy valami vegytani elõadásban ismertet egy
6881 IV | és szívesség sajátságos vegyülete lebeg s vonásainak általános
6882 XXXII | forró gõz volna a levegõbe vegyülve. Mivelhogy a szél csak néha‑
6883 XXVI | bármerre másfelé fordul a szél, végzetes lehet reánk nézve, midõn
6884 XXXVIII | utolsó orkán alatt, mely oly végzetessé vált reánk nézve, a kapitány
6885 XXII | kell a csöveket s a már végzett munkának mindig elvesz ilyenkor
6886 XXIII | negyven éves. Álla hegyesen végzõdik vörhenyes szakállal, míg
6887 XVI | szinét. Ott mély a víz. Ott végzõdnek a szirtek.~A csalódás végtelenül
6888 LV | tengerbõl nagy területet vehessek szemügyre. Hányszor hittem,
6889 LII | történik s a láthatárt még nem vehetem szemügyre.~Egy félóra hosszáig
6890 LI | bank összes aranyával sem vehetnél e percben egy csepp vizet.~
6891 XVII | Tartós, szép idõ jeléül vehetõ tehát, - következõleg szerencsét
6892 XLIII | tõlünk s oly távolról nem vehette észre jeladásainkat! Ami
6893 X | ismerõsek a delejtûvel, nem vehették észre, hogy a Chancellor
6894 IV | Kurtis Róbertrõl nagyon jól vélekedik Letourneur úr. Ez harminc
6895 XII | a lappangót!~- Ez az én véleményem is, - mondja nyugodtan a
6896 XVII | úgy látszik, nincs az én véleményemen.~- Én ellenkezõleg attól
6897 XXVI | és szakálla, nincs azon a véleményen, hogy elhagyjuk a Chancellort.
6898 XXVI | leghatározottabban elõadta véleményét, a vén irlandi elhallgatott
6899 XV | szólt Kurtis Róbert, kinek véleményével egyetért a hadnagy és a
6900 IV | többet szenvedt fiának e veleszületett baja miatt, mint a fiú maga
6901 XXXI | ha nem is számítunk azon véletlenre, hogy valami hajóval találkozunk.~
6902 XLIII | most, miféle szerencsétlen véletlenség által lett ez edény vizeshordóvá
6903 XXXVI | kétszersültet illeti...!~Véletlenül az elõtéren heverõ matrózok
6904 LI | szeleknek irányára, azt véli, hogy nyugat felé haladhatunk,
6905 XLIII | kormányos és a kapitány úgy vélik, hogy a brigg még körülbelül
6906 XII | Huntly Silas úr szükségesnek vélte, hogy kapitányi állásáról
6907 II | jelentek az asztalnál mind a vendégek s némelyikök tán a tengeri
6908 XXIII | elérje.~Ha valami hajót venne észre a tengeren, nem habozna
6909 XVIII | szándékozik kegyed haszonbérbe venni?~- Nem, Kazallon úr, - felel
6910 XXXV | jégszemek, melyek kopogva verdesik a tutajt.~Valami félóráig
6911 XXXVIII | matrózokat s látom, hogy verekedésre készülnek. E nyomorultak
6912 LII | De igen! Megiszom a saját véremet, ha nem ihatom a mások vérét!
6913 LVI | Mindegyik iszik. Akik imént még vérengzõ vadállatok voltak, most
6914 XXIX | szerencsétlen, kiket még egy percig vergõdni látok s karjaikat felénk
6915 XXVI | hozzá. No hát! Az Isten verjen meg engem, ha nem azt láttam
6916 VI | jelentékeny s mindinkább lefelé verõdünk délre.~Ez nyilvánvaló, mikor
6917 LIII | mint valami prédára tekint versenytársára, kit föl akar falni. Letourneur
6918 XIX | melybe e célból cövekeket vert Daoulas ács. Támfák, erõs
6919 L | most már hátán csak sápadt, vértelen kísérteteket, kiken nincs
6920 XXIII | végkép ellankadnak, újjaink vérzenek, azonban minden fáradozásunk
6921 XLI | jobb lába hiányzik; csak a vérzõ csonka lábszár van meg!~
6922 XIX | nélkûl. Az ember karjai és veséi belefájúlnak ebbe a szivattyúzásba
6923 XVIII | élek, melyeket a kõfaragó vésõje nem vághatott volna ki tisztábban,
6924 XXXVIII | szerszámait, a fejszét, bárdot, vésõt s most a kapitányt, kormányost
6925 VII | bebizonyítható õrült cselekedet által veszélybe nem viszi a hajót. Ez nagyon
6926 LVII | álltunk ki együtt, annyi veszélybõl menekültünk ki, úgyszólván
6927 XVI | legalább e percben. Micsoda új veszélyek ijeszthetnének most már
6928 III | árúkat, kivévén ami a tengeri veszélyek- és szerencsétlenségeket
6929 XVI | a tûzvész és fölrobbanás veszélyétõl?~Elfelejtik, hogy a hajóköz
6930 XXV | hajó csöndben maradását ne veszélyeztesse. Reméli, hogy ez elõvigyázati
6931 X | hajó biztonsága lehetne veszélyeztetve, de amennyire csak lehet,
6932 XVIII | ember figyelmeztet valami veszélyre, ami nem létezik, mintha
6933 XXI | kormányos, hogy egy perczet se veszítsünk el, - válaszolt Kurtis Róbert.~-
6934 XXIII | a tengeren, nem habozna vészjelt adni rögtön, átszállítni
6935 XX | jobbról és balról sziklák vesznek körül, még a dagály idején
6936 X | lehet, a Chancellor mitsem veszt gyorsaságából e kéz alatt,
6937 XVII | Egyébként egy percet sem veszteget el a kapitány s mindenki
6938 XVII | víz a hajóközben. De nem vesztegeti azzal az idejét, hogy a
6939 XXXVII | hagyni vele. Csak hiába vesztegetjük ezt a drága kétszersültet,
6940 XXXVI | mennyi helyrehozhatatlan veszteséget s következõleg mennyi nyomor
6941 XVIII | végtelen óceánon, midõn a féket vesztett elemek dühöngnek, itt érzi,
6942 II | ügye-baja, a kabinok birtokba vétele, a rendezkedés, amire szüksége
6943 XXVIII | hajlandó volna kicsapongásokra vetemedni. Nehéz lesz féken tartani
6944 XVI | Atlanti-óceán melyik részére vetett.~Kurtis Róbert aztán élelmiszereket
6945 XLVIII | tetemeit valaki a tengerbe vetette, mert eltûntek a tutajról.~
6946 XV | megtudja abból, hogy horgonyt vetettek.~- Jó! - mondja rá. - A
6947 XXI | gondviselés mûve, hogy nem vetették be a tengerbe, mikor kivették
6948 LV | ölnötök engem! Öljetek meg! Én vetettem a tengerbe Hobbart holttestét!
6949 III | a bevett szokás szerint vétetvén számításba.~A fentebbiek
6950 XLIV | Ha megfoghatna egyet, nem vetné meg kemény, rossz húsát.
6951 XXXIII | embereknek? Inkább a tengerbe vetném azt a tonnát!~ ~
6952 XXXI | útja és a braziliai út közé vetõdtünk, félre mindkét úttól, amerre
6953 XLV | mégis vad pillantásokat vetünk egymásra, társaim meg én.~
6954 XXXVII | kormányos, furcsa szemeket vetve reám.~Mit jelentenek e szavak
6955 XXIX | szeret, melyet mostanáig vezényelt!~Az irlandi még akkor is
6956 II | áll, hogy a másodkapitány vezénylete alatt ügyesen bántak a hajóval
6957 X | hallgatólag átengedi a hajó vezetését egészen Kurtis Róbertnek.
6958 XII | földövön.~- No, uram, én nem vezethetem vissza északra!... Nem!...
6959 XXIII | mindezek a munkálatok nem vezettek célra.~A vászonboríték engedett
6960 XXXIX | s a tutaj hátsó szélére vezetve, abbeli szándékát nyilvánítja,
6961 VI | VI.~Október 8-tól 13-ig.~A
6962 XXXVIII | legények! - kiált Owen.~Viaskodás fejlõdik. Owen és Wilson
6963 XXXVIII | halálával vége szakad a viaskodásnak. Flaypol és Burke mozdulatlan
6964 XL | utánozzák valamennyien. Egy viaszos bõrkalap, a sapkák ernyõi,
6965 XLIV | szörnyeteg rettenetesen vickándozik. Lassanként mégis fölfelé
6966 XLIX | melynek közepében óriási cápák vickándoznak!~ ~
6967 XVIII | is a kis sziget partján s vidám lakomát csapunk a barlangban,
6968 XVIII | ismernénk, egy ösvény, melyen vidáman át ne mentünk volna már.
6969 V | jeleneteit.~Valóban veszélyes vidék ez a Bermuda‑szigetek vidéke.
6970 V | vidék ez a Bermuda‑szigetek vidéke. Az angolok, akiknek birtokát
6971 XXXIX | mint ahogy e forró földövi vidékeken szokott. Hozzá sompolygok
6972 XXXIX | én nem jövök köznapi vigasztalásokat kérni öntõl. Nem fog erre
6973 IV | oka, gyötrelmes látnom. Vigasztalni akarom, de éppen e percben
6974 XXXIX | leánynak? Hát nem találtam egy vigasztaló szót sem, mellyel reményt
6975 XXXVIII | kapitány mûszerei minden vigyázat dacára összetörtek. Kurtis
6976 XXVII | akadályozzák s a legnagyobb vigyázatra van szükségük, hogy a talp
6977 XVII | s kiüríteni a legnagyobb vigyázattal, ha nem akarunk elsülyedni,
6978 LI | is kelnek, utána mennek, vigyáznak rá! Ha Flaypol a tengerbe
6979 XL | ahonnan éldegél még most is? Vigyáztam már reá, de nem födöztem
6980 XXXII | a legéberebb figyelemmel vigyázzanak folyton a tengerre.~Egy
6981 XXXIX | kétszersültet csúsztat a kezembe.~- Vigyázzon, hogy meg ne lássák! - figyelmeztet. -
6982 XXXIII | tehetünk érte semmit, semmit!~- Vigyázzunk, - szólt miss Herbey - meghallhat
6983 XXXIII | Kurtis Róbertnek s förtelmes vigyorgás húzódik át ajkain. Egy pillanatig
6984 XXVI | s nyilván valami távoli viharnak a hatását érzi.~Este tizenegy
6985 V | szigetekre éppen a farka jut ama viharoknak, melyek az Antillákon dúlnak
6986 XXXIV | sót dobunk.~- Fél‑e ön a vihartól, miss Herbey? - kérdé Letourneur
6987 XXXVIII | szél valami morzsácskát vihetett, mit kereshetnénk még?~Az
6988 XXV | tenger árja s a szél odább viheti s ha néhány napig így marad,
6989 VII | VII.~Október 14.~A Chancellor
6990 VIII | VIII.~Október 15-tõl 18-ig.~A
6991 XLVII | követi a hajnal elsõ derengõ világa. Fényes nappal lesz hamar,
6992 XLVI | fölemelkedni kezdõ hold világánál megtekintem.~Nem csalódás.
6993 XXXIV | mutatkoznak a tárgyak, ha borszesz‑világítás mellett nézzük s a borszeszbe
6994 LV | féltányérját mutatva, de bágyadt világítása nem elég arra, hogy a tengerbõl
6995 XLVI | szerint nem igér oly fénylõ világítást, mint amilyen ragyog a hûs
6996 I | délnyugoti csatornába s a világító‑tornyot balra hagyja a Sumter‑
6997 XLVII | húnytam be szememet. Mihelyt világosodni kezd, úgy veszem észre,
6998 XLV | csak adhat, mert már élénk világosságtól kezd ragyogni a felhõ alsó
6999 XXXIX | ízben reám tekintenek nagy világosszínû szemeikkel, melyeket az
7000 IV | meghalt, mikor Andrást a világra szülte!~- Szereti önt, uram.~-
7001 XVIII | megmarad addig, mint a mi öt világrészünk. De, ha csakugyan el kell
7002 LVII | Herbey vissza akart vonulni a világtól s a szenvedõk ápolására
7003 LV | hangon az ács Daoulas. S villámgyorsan fölemeli bárdját...~Kurtis
7004 XXXIV | hõség vakító fényességû villámlásai nem jönnek megvilágítni
7005 XXXIV | maradunk a háttérben. E villámlások, melyek kétszerte oly fénylõknek
7006 XXXV | sötétség, hanem szakadatlan villámlik. Szemeink, füleink tele
7007 XXXIV | Minden pillanatban fehéres, villámló fényt vet e sûrû tömeg s
7008 XXXV | cikázva a felhõkbõl leszakadó villámokon. Erõs kénkõszag terjed szét
7009 XLV | napsugarakat, de nem látszanak már villamosaknak. Világos, hogy a zivatar
7010 XXII | lábnyi.~Kurtis Róbertra villantok. Mulékony sápadtság fut
7011 LVII | transatlantique ligne» gõzöse, Ville de Saint‑Nazaire onnan hazaszállít
7012 XXXV | másik követi. E tündöklõ villogások közepett úgy látszik, mintha
7013 XLIV | ezalatt közelebb jön; szemei villognak a víz fölszínén, rettenetesen
7014 XXXVIII | a néger áll, egy bárdot villogtatva. Igyekszem körülkanyarítni