Part

 1 4 |               a háztetőn. De nem volt ez azért kellemetlen idő, mert
 2 4 |             olvasgattam vagy álmodtam ez évszakban.~És néha, midőn
 3 5 |             volt magányos tücskökkel.~Ez az álmos álmodozó, ködös,
 4 6 |            pedig szeretett. (Atyámnak ez idő tájt csak a mesteremberek
 5 6 |           magával a megunt hajlékból. Ez pléhtáblára volt föstve:
 6 6 |        fogadta.~- Bizonyisten, bolond ez az asszony! - szólt röviden,
 7 6 |            varázsló szavak, amelyeket ez a dohogó, portorikószagú,
 8 6 |                A "Hársfá"-ban történt ez, ama városvégi fogadóban,
 9 6 |                 de Huray ügyvéd úrnak ez egészen mindegy volt, mert
10 7 |      reszketeg vonásokkal egy évszám. Ez volt Ilonka, nagyanyám utolsó
11 7 |              alakját elfelejtettem. - Ez a szalon csupán vaskályhával
12 7 |          álmoskönyvet hozott magával. Ez az álmoskönyv volt az ő
13 7 |              egy meghalt püspök neve. Ez a darabka papiros varázserővel
14 8 |               esztendős korában, mint ez a leány. Barna, mint a fiatal
15 8 |           mintha az anyám lett volna.~Ez pedig így történt:~Már havazott
16 8 |       tréfálkozik, görbül és megpihen ez a gyalogút, mint valami
17 8 |          mellém, mintha ikrek volnánk ez éjszakára s azután is.~Tél
18 8 |               vetették a hóra, mintha ez az éjszaka az ő idejük volna.
19 10|       füstölög, mintha ezentúl örökre ez volna a hivatása. És a nagy
20 10|           összetört és szomorú voltam ez idő tájt, hogy csaknem visszaborzadtam
21 10|              képzeltem magamban, hogy ez az út téli időben valóban
22 10| kétségbeesetten, sem riadtan hangzott ez a kiáltás, csak úgy mintha
23 10|           akivel ugyancsak végigjárta ez utakat. Midőn már nem volt
24 11|           életünket meghosszabbítsuk. Ez pedig csak ilyen helyen
25 11|         fekete kendő felé. Onnan jött ez a fiú, csizmában, rézpitykés
26 11|               csapna. Aranybarna volt ez a fej és végtelenül nyugodt
27 11|             seregélyeket fenyegetik.)~Ez a fiú nem tudta, hogy ki
28 12|           aztán miféle úriember lehet ez a bőrnadrágos, aki annyit
29 12|           hogy merre ment gazdájuk? - Ez volt az?~György figyelmesen
30 12|               ingoványba. Talán éppen ez az a herélőforma ember volt.
31 13|            civilek a táncmesterektől. Ez az eperfa, ha tanult valaha
32 13|               alszik ki a kemencében: ez az őszi álmok ideje.~Vásároskocsikat
33 13|               van a vándorláshoz. Van ez így az emberrel is.~A csősz
34 14|                hogy el ne tévedjenek. Ez a szem volt az, amelyet
35 14|               Nem kért tőlünk egyebet ez a szem, mint egy kis jóságot,
36 14|     rendelkezünk. Vajon hová lehetett ez a jó, áldásos szem az emberek
37 14|           azelőtt nem hagyott aludni, ez is igaz; nemkülönben csendesség
38 14|        veszekszik a só a paprikával - ez is igaz. De hát mire volna
39 14|      könnyezni kezdett. Jó sírás volt ez. Fényesebb lett utána a
40 14|              meg rólam.~- Tudom, hogy ez nem magának való hely. Nyakamba
41 15|             Tüskés, vastag szálú volt ez a bajusz, mintha sok csókot
42 15|         csókot megkóstolt volna, amíg ez érdemes volt. Fekete zsinóron
43 15|         semmit, ámde jól tudtam, hogy ez az összeférhetetlen Sonkoly
44 15|                Csendesen bólintottam. Ez a Mihály arkangyal se lehetett
45 15|            erősen a szemembe nézett.~(Ez az utóbbi bolond szomszéd,
46 15|               utóbbi bolond szomszéd, ez volt az igazi. Szomjas úr,
47 15|             táblázattal.~- Igaz, hogy ez csak gyermekjáték, nem közelíti
48 15|            megállott az eső csorgása. Ez a hang (most már világosan
49 15|             Elmerengek sötét éjjel... Ez a hang szállott be a kéményen,
50 15|         szomjúság.~Én vagyok az, akit ez a leány szeret, és a délutáni