Part

 1 1 |            hogy elmúlik a nyár. Okos ember megnyugszik a tél hótakarója
 2 1 |        időjáráshoz igazodott. Minden ember körülöttem egy eleven kalendárium.
 3 2 |          élet kiválasztottja, boldog ember... Talán nincs is boldog
 4 2 |                Talán nincs is boldog ember a világon. És így a tücsöknek
 5 3 |              hangjait, amelyek földi ember előtt titokzatosak, érthetetlenek.
 6 4 |           por és csend volt, hogy az ember könnyen elhihette, hogy
 7 5 |       Mindenki ágyában van, a részeg ember is hazavergődik, nagyot
 8 6 |            atyám, aki rátarti, gőgös ember volt, és ezentúl ugyancsak
 9 7 |           Ott állott a fehér lepedős ember, a terhes asszony, a koporsó,
10 8 | újjászületéshez. Kocsma? Csak vidéki ember tudja, hogy mi vagy te igazában,
11 9 |             hogy megtépjék a szegény ember amúgy is rongyos gúnyáját,
12 9 |             kegyetlen hallgatagok az ember kétségbeesett panaszára,
13 9 |           ment, mint álmában megy az ember, akarata ellenére, valamely
14 9 |   gazdasszony a kotlóstyúkjait, öreg ember a ház végét, gazda a pince
15 10|          hogy megcsókolni kívánná az ember, sem az őszi délután messze
16 10|              a vaksi tükör akasztott ember arcmását mutatta. Az ablakomból
17 11|        orvosságot; és ritka a bolond ember. Eleinte én is azt hittem,
18 12|            országúton állott. Művelt ember létemre már találkoztam
19 12|          okozni az embereknek. Egyik ember a disznót fosztja meg nemétől,
20 12|         kolerát. Egy kis öreg, púpos ember a kolera, aki felkéredzkedik
21 12|             Van Magyarországon olyan ember, akit én ne ismertem volna?
22 12|           históriát. Igen sok furcsa ember akad az útonjárók között.
23 12|       egyszerre. A te apád tán olyan ember volt, hogy felesége volt
24 12|             azért szükséges, hogy az ember ott tudja hagyni azokat,
25 12|           soha vissza ne fordítsa az ember a fejét, és így ne tudhassa
26 12|            éppen ez az a herélőforma ember volt. Majd ideküldöm az
27 13|             Mi a fenének álmodjon az ember? Arról, ami volt, nem érdemes
28 13|  elvesztettünk... Én például szegény ember létemre egyszer elveszítettem
29 14|            olyan reggelek, amikor az ember hajlandó volna elfelejteni
30 14|           vannak reggelek, amikor az ember elfelejti a könnyeket, amelyeket
31 14|      előkerült, amikor az öreg szent ember letelepedett a székre, és
32 14|             lesz rád.~Az öreg búcsús ember felcihelődött. Kimustrált
33 14|       hozzájuk.~- Maga már nem az az ember, N. N. - mondta bizalmasan
34 14|              nyilván múlt századbeli ember, amikor a nőknek udvarlására
35 15|              Hallottam, hogy bogaras ember, de nem sokkal bolondabb
36 15|             megszoktam, így a Madách Ember tragédiájá-t csak akkor
37 15|                 nemigen akadt művelt ember a környéken, akivel érdemes
38 15|             reményében, amely gazdag ember korában éri... Csak el kell
39 15|        reményről, hogy valaha gazdag ember lesz. Lehet ilyen bolonddal
40 15|         levegőjéből. És annyi magyar ember fekszik ebben a temetőben,
41 15|            és színek jelölték millió ember gondolatát... Megpörgette
42 15|        Hallja? - kiáltotta. - Idegen ember jár a házban.~Már esteledett
43 15|         alatt állott. Nyúlánk, magas ember volt az idegen, a fejét
44 15|         jártam erre? Talán egy másik ember élt a messzi idegen városban,
45 15|        amilyent csak álmában érez az ember. Hangok suhogtak be szájamba,
46 15|       Szomjas úr, mint afféle bolond ember, teljesen mezítelenül rohant