Part
1 1 | holdtölte, megjegyeztük a szél irányát, az eső mennyiségét,
2 6 | lakosokat. Jött egy kis szél, befújt a padláslyukon,
3 6 | belőlem is. Téli estéken, szél és tűz zúgása mellett megjelentek
4 6 | lyukon a köddel együtt, a szél koncertet tartott, mint
5 7 | bor a pincében, susogott a szél a fagallyak között, sziszegett
6 7 | szentimentális kamasz. A szél fütyült a háztető felett.
7 7 | háztető felett. És az őszi szél zúgásába helyeztem át egész
8 9 | színes rongyait fújdogálta a szél. A feszületen mezei virágból
9 9 | hogy a hegyek között hideg szél üvöltözik, a fák kegyetlen
10 10| fülembe dudorászott a téli szél hangján, amelyet olyan jó
11 10| kedved, mint a kéményben a szél, a szomorúságod, mint a
12 10| A sikátorokban fújdogáló szél, amely nagyböjtben csaknem
13 10| varangytól, a félálomban jelt adó szél szisszenésétől, a tó másvilági
14 10| ahol mindig úgy kiáltozik a szél, mint a hetivásár: a vasúti
15 10| vegye lábbelijét, részben a szél erejének kipróbálása szempontjából.
16 10| Vajon egész nap harsog a szél a falombok között, üvölt
17 10| fazekasok kocsiját? A hajnali szél mindezt előre megmondja.
18 10| kezdett. Lássuk, merről fúj a szél.~- A gyermekét nem is kérdezte,
19 11| ment, mendegélt, mintha a szél ingadozna álmában. A réten
20 11| kerítésben végigcsörgött az esti szél. A hold arany púpja mutatkozott
21 11| jajonganak, mint a vándorló szél a régi malom körül. Ismeretlen
22 12| Ha a kürtőbe bedudál a szél, a kürtő olyan nótákat énekel,
23 12| mint a tatárok nyila, a szél derékban kapja az öreg fákat,
24 13| illata szálldos az álombéli szél hátán, messziről még ide
25 13| mellett, amikor az őszi szél úgy cseveg, mint a szarka
26 13| figyelmeztetés az elröppenő évekre, a szél agár módjára száguldozik
27 13| vernének be; hiába üvölt a szél, mintha a régi temetőkből
28 13| amelyről már elszökött a szél, mint egy hím kutya.~- Nézze,
29 14| hegyek mögött üvöltözik a szél; a hamurakást a szívében,
30 14| megrakott szekereket. A szél napnyugatról fújt, mintha
31 14| mert én úgy járok, mint a szél - szólt az öreg kezével
32 14| van ám az öregedésnek. A szél már nem tud úgy hazudni,
33 14| kebleikben. Egyiknek elfújta a szél a nótáját, másiknak elmosta
34 14| mellett néha hallgattam a szél üvöltözését és a zsoldos
35 15| károgtak, de nem láttam őket. A szél hajtott valamit a mezőn,
36 15| szárnya bezáródott, mintha szél hajtotta volna be.~Szomjas
|