Part

 1 1 |              ami váratlan volna. Az élet egy befejezett, kész feladat,
 2 1 |             ősze, megnyugtató tele. Élet, amely pontosan igazodik
 3 1 |        tavasz lilája, tél fehére az élet színei voltak. Az udvarházban
 4 1 |       színei voltak. Az udvarházban élet volt, amely mindig a külső
 5 1 |             jelentette. Maga a nagy élet: a természet, az évszak,
 6 1 | legközelebbi órában vagy holnap: az élet messzi-messzi távlatokra
 7 1 |           szitakötő szárnyát. De az élet tovább, soká, messzire ér,
 8 1 |          meg. Senki sem hal meg. Az élet körülbelül örökké tart.
 9 2 |            örömtől, vagy józanok az élet egyhangúságától, fáradtak
10 2 |             lakott, aki nem volt az élet kiválasztottja, boldog ember...
11 4 |            lettek volna teljesek az élet örömei. Szükség volt az
12 5 |             mint a messze kalandozó élet. Az ablakok le voltak függönyözve,
13 6 |       nyúltak el, mint a hétköznapi élet; akácfélékkel voltak szegélyezve,
14 7 |          szent), közömbös volt neki élet és halál, az emlékezőtehetsége
15 7 |             lehetett látni, mint az élet. Fára festett képek, amelyeknek
16 8 |  gondolatokat - régen eltévedtem az élet keskeny gyalogútjáról -,
17 10|            örökkévalónak látszik az élet, midőn a disznótor elkezdődik,
18 10|          napot, amilyen napokból az élet van összerakva.~És mennek
19 10|             búbánatnélküliséget, az élet gyors és gondolkozás nélküli
20 10|              a gyönyörű dalok és az élet talányainak könnyed megfejtései!
21 10|            olvastam. Egy változatos élet szenvedélyeit és örömeit,
22 10|      kerékpörgés, mint az útra kelő élet.~ ~
23 11|      ifjúkorom, hiszen az egy leélt élet hamuja már; ellenben az
24 11|     lapulevelek között: a valóságos élet. Vidáman folyt tehát a koncert
25 12|              élnek és meghalnak: az élet olyan bölcsességét viszik
26 14|     örömökre felépítve folydogál az élet patakja: mindenki száz esztendeig
27 14|         száguld le a mindent lebíró élet. E kenyérnek ízében szélmalmok
28 14|    fuvarosok hangos szóval, mint az élet örökös szállítói indították
29 14|        szemetet dobált a mindennapi élet. Az oroszlán és az őz szeme
30 14|          mezőkre, ahol már forrt az élet konyháján a madarak ennivalója,
31 14|            állt a diadalmas, boldog élet. Hosszú léptekkel mentünk
32 15|       öregember arcát a szakáll. Az élet kelepelő szekerei másfelé
33 15|  fölemelkedett, mint az elkívánkozó élet. Az ősz nedvei már szinte
34 15|        vastag ceruzavonásokkal. Egy élet álma volt felírva a meszelt