Part

 1 1 |            például én is születtem, sohasem gondol senki az életnek
 2 1 |           magukkal rendkívüliséget. Sohasem történik olyasmi, ami váratlan
 3 2 |          próbáltam megtalálni.~Néki sohasem volt bánata, mindig egyforma
 4 4 |       bundája átázott, mintha többé sohasem száradna meg. A gyalogutakat
 5 5 |         laktak. S bár köztük éltem, sohasem tudhattam meg, hogy mit
 6 5 |  hosszant-hosszant alvó utcákat, és sohasem találkoztam senkivel! A
 7 6 |             bár gavallérságában ezt sohasem mutatta. Szép szavakon,
 8 6 |            alkonyati órákban. Atyám sohasem járt Jella házához.~De azon
 9 6 |          egyet-mást az életben: úgy sohasem láttam mosolyogni nőket,
10 6 |         megenged a nagyatyámnak is?~Sohasem jöttem tisztába a lelkes,
11 7 |       végigment a sötét udvaron, és sohasem tért vissza azzal a hírrel,
12 7 |         háziak kedvében akar járni. Sohasem álmosodott el, mindig vigyázott
13 8 |             volna a háznál. Pihenni sohasem láttam őt. Versenyt dolgozott
14 8 |       bízzanak és reménykedjenek! - Sohasem csodálkoztam, midőn az első
15 10|           csak megyek, mintha többé sohasem szándékoznám visszatérni
16 10|     hangtalan nézte készülődésemet. Sohasem mondta, hogy szeret. De
17 10|              ámbátor azt hiszem, te sohasem hiszel a nőknek! - de úgy
18 10|      anyádra... Elmegyek messze, és sohasem találhatsz meg, bármikor
19 10| tündérhonból... A gavalléroknak tán sohasem kell hazamenni és sohasem
20 10|           sohasem kell hazamenni és sohasem betegek ők, úgy halnak meg,
21 10|             lugasszőlőből való bor. Sohasem ettem ilyen jóízűen, Juliska
22 10|       történetet mondott el Juliska sohasem látott fiamról. Az erdőn,
23 11|             a nehéz órákban.~Mintha sohasem járt volna erre ördög, amely
24 12|          Csak a tücsökre nem szabad sohasem hallgatni, mert az mindig
25 13|             a földre, amilyennek őt sohasem láthatjuk.~Az eperfa árnyéka
26 13|             mert hisz azok errefelé sohasem jönnek, és lekonyult bajszú
27 13|       megtörlik a szájukat - s akik sohasem jönnek el... Álmodunk pirosra
28 14|          ifjúkor telhetetlenkedik a sohasem elegendő szerelemmel.~És
29 14|             kezével legyintve. - Mi sohasem fáradunk el a járáskelésben,
30 14|           volna a régi mondás, hogy sohasem találjuk meg azt a helyet,
31 15|       napjáról a kalendáriumban, de sohasem találkoznak. Hallottam,
32 15|        hitte, hogy szép nők, akiket sohasem látott, véle álmodnak. Lehet,
33 15|        könnyes lett a szemem. Talán sohasem érzett szerelem ébredt fel