Part
1 1 | sűrű éjszaka, amelynek ne lett volna mondanivalója. Nem
2 5 | Mintha mindenkinek reskontó lett volna párnája alatt, amelyet
3 6 | nagyatyámtól, temetőlátogató lett, és mindig talált valami
4 6 | visszaperelni Arad városától. Ezért lett nagyatyám s atyám is ügyvéd;
5 6 | mintha legalábbis a szeretője lett volna. Megtapogatta, megsimogatta,
6 6 | nászutasokra zuhant, s erről lett nevezetes további életében,
7 7 | udvar idegen szellemeké lett, akik a sötétségben bizonyosan
8 7 | félt, mint én, amint este lett a ház körül.~Ismétlem, hogy
9 8 | leánynál, mintha az anyám lett volna.~Ez pedig így történt:~
10 8 | a hóesésben olyanforma lett, mintha egy Jókai-regényből
11 8 | a világ kezdete óta itt lett volna a helye. A lovak aludtak,
12 9 | életfogytiglan a vármegye lakója lett.~A harmincadik esztendőben
13 10| nagy messziségből. Kedve lett ártatlannak és vidámnak
14 10| bepólyázta. Tiszta fehér lett a bűnösök útja a gyalogösvényen.
15 10| útja a gyalogösvényen. Szűz lett minden leány, aki a frissen
16 10| őt.~Mintha emberi alakja lett volna. Mégpedig egy vásáros
17 10| mellől, amíg az teli-teli nem lett üres boros- és szolyvai-vizes
18 10| rendőrkapitány, ki kereskedő lett, és okosan végezte a dolgát.
19 10| de már itt is paprikás lett a hangulat, amint Csapkay
20 10| tekingetnek alá. Vajon hová lett az én csillagom?~Lássuk,
21 10| Kövérebb, asszonyosabb lett, az arcán bizonyosan szőlőpiros
22 10| minden színjátéknak vége lett, amint egy nő gyermekéről
23 11| makkjai agyonverték?... Hová lett, merre ment? Lidércek vonták
24 11| tücsök elhallgatott, néma lett. A két kezére hajtotta a
25 12| esztendő előtt is. Vajon hová lett az a veres hajú szolgáló,
26 12| kenyéren élek. Hát hová lett az a veres szolgáló, Kálmán
27 14| mintha ott valami tennivalója lett volna.~- Kozsárka meglátogat
28 14| sírás volt ez. Fényesebb lett utána a szeme.~Szótlanul
29 14| Boldogfalván lakunk. Tudjuk, hogy lett öngyilkos Nagy Imre, és
30 15| környéken, akivel érdemes lett volna megismerkedni. Az
31 15| kérdezgetik egymástól: "Ugyan hová lett Sonkoly, mostanában soha
32 15| szívemen, hogy szinte könnyes lett a szemem. Talán sohasem
|