Part

1501 10|                dúdolgatnak fülükbe, egyesek a tenorista arc- és torok
1502 10|                  gimnasztikájával férkőznek a női szívek közelébe. Voltak,
1503 10|               szívek közelébe. Voltak, akik a bolondok tarka köntösében
1504 10|                   most beszéljen maga nekem a fiamról.~*~Olyan szép, mint
1505 10|                  Olyan szép, mint általában a szerelemgyerekek. Ostora
1506 10|                   amellyel nagyokat durrant a konda után. Pártfogója az
1507 10|                  időjárás és kezdetét veszi a kukoricahántás. Az öreg
1508 10|               tudománya rengeteg.~- Nem fél a lótól, sem a bivalytól.
1509 10|                        Nem fél a lótól, sem a bivalytól. Végigjárja a
1510 10|                     a bivalytól. Végigjárja a háztetőt, kulcsot készít,
1511 10|                    földhöz vágott mindenkit a faluban. A könyvhöz nem
1512 10|                 vágott mindenkit a faluban. A könyvhöz nem sok türelme
1513 10|                türelme van és hamar megunja a leányokat. Télen csíkot
1514 10|              leányokat. Télen csíkot halász a Tisza kiöntéseiben a jég
1515 10|                 halász a Tisza kiöntéseiben a jég alól, mindig a szénásszekér
1516 10|             kiöntéseiben a jég alól, mindig a szénásszekér tetején ül,
1517 10|               megnézze az ördögöt, amelyről a vénasszonyok beszélnek,
1518 10|              vénasszonyok beszélnek, nyáron a csőszkunyhóban alszik, átússza
1519 10|              csőszkunyhóban alszik, átússza a Tiszát, a kovácsnak segít
1520 10|                   alszik, átússza a Tiszát, a kovácsnak segít szilaj ló
1521 10|                  külsejű vándorlegényekkel, a nádasban vadkacsatojást
1522 10|          vadkacsatojást szed, földhöz vágja a parasztleányokat, nem engedi,
1523 10|                  szólítanom, hogy meghallja a szavamat.~És még sok történetet
1524 10|                   látott fiamról. Az erdőn, a tájon megérkezett a nyári
1525 10|                  erdőn, a tájon megérkezett a nyári hajnal, mint egy csengő-bongó
1526 10|                   aztán rágyújtott nótájára a madársereg, amely eddig
1527 10|                 volt. Fényfoltok tűntek fel a szürke tó vizén, mintha
1528 10|              erdőszélen. Kocsikerék pergett a távolban. Az öreg Sziszkay
1529 10|                   recsegő reggeli hangon. - A hasatokra süt már a nap.~-
1530 10|               hangon. - A hasatokra süt már a nap.~- Én ma visszamegyek
1531 10|                   Bujiba, amint megfürödtem a gyógyforrásban - szólt Juliska,
1532 10|               Juliska, és áhítatosan nézett a fürdőház felé, ahonnan már
1533 10|                    már gőzölgés szállott ki a magas ablakon. Falevelekkel
1534 10|                      Falevelekkel volt tele a sétány. A kocsiszín felől
1535 10|            Falevelekkel volt tele a sétány. A kocsiszín felől utazókocsi
1536 10|                     úton messziről hangzott a kerékpörgés, mint az útra
1537 11|               Bujiba.~Addig végigkocsiztunk a nyírségi országutakon, amelyek
1538 11|                    onnan sárgarigó kiáltott a bricskára a kéklő, jó szagokkal
1539 11|              sárgarigó kiáltott a bricskára a kéklő, jó szagokkal teli
1540 11|             szagokkal teli gyümölcsösökből. A nagyfejű, bámész napraforgók
1541 11|                 seregély csapat röppent fel a földekről. Az árkok felett
1542 11|          szarkamadár lappangott ingujjában. A határkocsma környékén rengeteg
1543 11|               agarászok már hazafelé mentek a fáradtan utánuk nézegető
1544 11|               száraz fáról: hová mentek? És a napraforgók nagy bolond
1545 11|                láttak bennünket Juliskával, a kis kocsi sárga ülésben.~
1546 11|                 egész nap cigarettáznak, és a legelőkelőbb hölgyek a vármegyében.
1547 11|                   és a legelőkelőbb hölgyek a vármegyében. Tőlük tanulta,
1548 11|                     zöld fátyolt kell kötni a kalapra, valamint számos
1549 11|                     Általában sokat beszélt a szegény Ónodi kisasszonyokról,
1550 11|            muzsikaszóval szoktak beállítani a nyíregyházi fiatalemberek.
1551 11|                  nyíregyházi fiatalemberek. A minap egyik úgy leitta magát,
1552 11|                   napig észrevétlenül aludt a lucernásban. Éjféltáján
1553 11|                  kopogtatott az udvarházon. A kisasszonyok nyomban fölkeltek
1554 11|              ágyukból, és tovább folytatták a mulatságot. Cigány hiányában
1555 11|                mulatságot. Cigány hiányában a falusi mester zongorázott
1556 11|         Ónodi-kisasszonyoktól tanulta, hogy a férfiakat keresztnevükön
1557 11|                minden kérőjét elutasította. A kisasszonyok mindegyiken
1558 11|                Juliska.~Juliska háza, amely a falun kívül feküdt, földszintes,
1559 11|             tanyaház volt. Olyan volt, mint a legtöbb nyírségi tanya,
1560 11|                      amelynek kis ablakából a gyenge fénysugár messzire
1561 11|                 fénysugár messzire elkíséri a síkságon az utazót. Szilvafák
1562 11|                    Szilvafák borultak össze a ház mögött, mint örök hűséget
1563 11|                     barátnők. Macska hevert a háztetőn, a láncos kutya
1564 11|                   Macska hevert a háztetőn, a láncos kutya röviden végzett
1565 11|                 tűzön, fokhagymával párolva a rostélyost - szereti így? -
1566 11|                     kérdezte Juliska, amint a kocsiról leszálltunk.~Félig
1567 11|                    bútorokkal volt megrakva a ház. Egy pipatórium mutatta,
1568 11|              kiszítták pipájukat.~Általában a jóság illata érzett a házon.
1569 11|             Általában a jóság illata érzett a házon. A függönyök, amelyek
1570 11|                jóság illata érzett a házon. A függönyök, amelyek az ablakokon
1571 11|               szabályos helyükön voltak. És a kőporral fehérített padlón
1572 11|                 légyfogó az asztal közepén. A falakon rezes acélmetszetek,
1573 11|                   rezes acélmetszetek, mint a legtöbb magyar házban, amely
1574 11|                legtöbb magyar házban, amely a múlt századból jött át a
1575 11|                    a múlt századból jött át a jelenbe. Gonosz szavaknak
1576 11|                 őriztek egyik vízkereszttől a másikig. Ismétlem, vannak
1577 11|                    esztendeig ült börtönben a házigazda, a padló alá vérfoltos
1578 11|                  ült börtönben a házigazda, a padló alá vérfoltos fejsze
1579 11|                   elásva, fojtogató kötőfék a szénakazalban, hamisság
1580 11|                     szénakazalban, hamisság a kút vizében, és gyötrelmes
1581 11|                  gyötrelmes álmok száradnak a mestergerendán. Itt jó emberek
1582 11|                     jó emberek laknak, mint a kályhalyuk is mutatja, mely
1583 11|               amelyből esténként megnézetik a jövendőt. De öreg biblia
1584 11|                   vigasztalás megtaláltatik a nehéz órákban.~Mintha sohasem
1585 11|             Kisfaludy Sándor regéskönyve és a lap a Szent Mihály hegyi
1586 11|                 Sándor regéskönyve és a lap a Szent Mihály hegyi remetével
1587 11|                   még egy könyvecske, amely a múlt században a vidéki
1588 11|                      amely a múlt században a vidéki házaknál sűrűn feltalálható
1589 11|                  kérdésével foglalkoztak.~S a keskeny, magas hátú ágyak,
1590 11|                 mint szekrények, amelyekben a ház kincseit, az álmokat
1591 11|                  Mit álmodhat Juliska ebben a keskeny ágyban, midőn eljönnek
1592 11|              keskeny ágyban, midőn eljönnek a hosszú téli éjszakák?~-
1593 11|                     hosszú téli éjszakák?~- A fiú kinn csavarog valahol
1594 11|                   csavarog valahol az éren, a réten. Legutóbb Toldi Miklósról
1595 11|             Legutóbb Toldi Miklósról mesélt a mindentudó csősz. Toldi
1596 11|              illatok szálltak az ételekből. A kenyérnek íze a múltból
1597 11|                  ételekből. A kenyérnek íze a múltból való. A kerti bor
1598 11|               kenyérnek íze a múltból való. A kerti bor kancsójában a
1599 11|                     A kerti bor kancsójában a nagyanyám üldögélt, és fáradhatatlanul
1600 11|                   fáradhatatlanul mesélt.~- A mi vidékünkön rövid a tél,
1601 11|                       A mi vidékünkön rövid a tél, de sűrű a tavaszi hó.
1602 11|             vidékünkön rövid a tél, de sűrű a tavaszi hó. A hóesésben
1603 11|                  tél, de sűrű a tavaszi hó. A hóesésben gyakran hallani
1604 11|               hallani fecskecsicsergést, és a barackvirágon csillog a
1605 11|                     a barackvirágon csillog a hópehely. De azért nem panaszkodhatom
1606 11|                    azért nem panaszkodhatom a természetre. Kis birtokomon
1607 11|                  félre is tehetnék valamit. A városban rabló kereskedők
1608 11|                      Egyen még, mert hosszú a nap. És este is sokáig hallani
1609 11|                   És este is sokáig hallani a kutyaugatást, amitől majd
1610 11|                ahonnan messzire lehet látni a tájon. A piros fejű kakas
1611 11|               messzire lehet látni a tájon. A piros fejű kakas vezetgette
1612 11|                 fejű kakas vezetgette népét a dűlőúton. A cselédek csendesen
1613 11|                vezetgette népét a dűlőúton. A cselédek csendesen cammogtak.
1614 11|               cselédek csendesen cammogtak. A kerten könnyed hervadás.
1615 11|                    kerten könnyed hervadás. A házon szakállnövesztő csend.
1616 11|                házon szakállnövesztő csend. A közeli kukoricásban valaki
1617 11|                     ment, mendegélt, mintha a szél ingadozna álmában.
1618 11|                     szél ingadozna álmában. A réten egykedvűen állott
1619 11|                     réten egykedvűen állott a nyárvégi délután, mintha
1620 11|                     hogy az ereszről locsog a víz, a kerten köd, bánat
1621 11|                   az ereszről locsog a víz, a kerten köd, bánat a messziségben,
1622 11|                    víz, a kerten köd, bánat a messziségben, a kocsiúton
1623 11|                  köd, bánat a messziségben, a kocsiúton térdig ér a sár,
1624 11|         messziségben, a kocsiúton térdig ér a sár, és lámpát kell gyújtani
1625 11|                 kell gyújtani reggel, mikor a fiú az iskolába indul.~Juliska
1626 11|                   iskolájában tanulta, hogy a nőnek illetlenség munka
1627 11|               keveset beszél, sokat alszik, a házi patikában mindenre
1628 11|                 tudunk orvosságot; és ritka a bolond ember. Eleinte én
1629 11|                     eső kopogásában éjszaka a halál lépked. Pedig a halál
1630 11|               éjszaka a halál lépked. Pedig a halál egy alacsony, vézna,
1631 11|                húzott kalappal szokott néha a faluba menni. Itt soha meg
1632 11|                    őszidőben sírdogál ugyan a kemencében, olyan jajgatást
1633 11|               sorsát. Amikor szánkón hozzák a fát, és a fűrészelés a színből
1634 11|                    szánkón hozzák a fát, és a fűrészelés a színből úgy
1635 11|               hozzák a fát, és a fűrészelés a színből úgy hangzik, mint
1636 11|                   akkor kezdődik itt igazán a gyógyulás. Nem is merem
1637 11|                   tovább élne. Nem gondolna a nőkre. Legfeljebb boros
1638 11|              Legfeljebb boros fejjel, este, a tűz előtt jutna eszébe a
1639 11|                    a tűz előtt jutna eszébe a múlt, amikor én irigység
1640 11|                     elmondhassa kalandjait. A csőszt már tíz esztendeje
1641 11|             fölemelte az arcát, amely ebben a percben olyan volt, mint
1642 11|                    percben olyan volt, mint a szentképecskéken látható,
1643 11|            amelyeket imakönyvekben hordanak a katolikus nők.~- És a tücsök... -
1644 11|              hordanak a katolikus nők.~- És a tücsök... - mondta csalogatólag,
1645 11|               mondta csalogatólag, halkan - a tücsök, amit maga szeret:
1646 11|                   György napján kezdi, mint a békák és Szent Mihályig
1647 11|              megszólal karácsonyig... Kezdi a padláson, mikor még nem
1648 11|                    mikor még nem fogyott el a téli dió, és folytatja a
1649 11|                    a téli dió, és folytatja a violák között ablak alatt.
1650 11|                 udvart. Elmegy az istállóba a zsíros lószerszámokhoz,
1651 11|                     zsíros lószerszámokhoz, a kamrába, a pincébe, mikor
1652 11|                 lószerszámokhoz, a kamrába, a pincébe, mikor forrni kezd
1653 11|                  pincébe, mikor forrni kezd a bor; a ház hasadékaiból
1654 11|                    mikor forrni kezd a bor; a ház hasadékaiból rászól
1655 11|                     ház hasadékaiból rászól a leányokra, akik téli almát
1656 11|                  észrevétlen órában, amikor a félhold veresen kel s hosszú
1657 11|                 őszi szelet jósol, beszökik a házba, elbúvik a kemence
1658 11|                   beszökik a házba, elbúvik a kemence mellett, és mindaddig
1659 11|               leszünk, annál inkább hiszünk a mesékben. Én téli délutánokon
1660 11|                 hogy megáll egy idegen szán a tanyaház előtt, és a nagyreszelő-hangú
1661 11|                   szán a tanyaház előtt, és a nagyreszelő-hangú kocsis
1662 11|                  lakóháza után tudakozódik. A szánban az én királyfim
1663 11|                   ült.~Kiáltás hangzott fel a ház előtt, mint a daru szokott
1664 11|              hangzott fel a ház előtt, mint a daru szokott kiáltani.~-
1665 11|                 szokott kiáltani.~- Itt van a fiam - szólalt meg Juliska.~
1666 11|                  szeplős volt az arca, mint a pulykatojás. De mire a közelembe
1667 11|                 mint a pulykatojás. De mire a közelembe ért, két nagy
1668 11|               zavarodottsággal.~Végignéztem a fiút.~Az idegenszerűsége
1669 11|                     láttam valahol... abban a rámában, az anyám ágya fölött,
1670 11|              rámában, az anyám ágya fölött, a feszület alatt, amelyben
1671 11|                 társa fotográfus műhelyében a fekete kendő felé. Onnan
1672 11|                   kendő felé. Onnan jött ez a fiú, csizmában, rézpitykés
1673 11|                     bomlott nyakkendőjével, a feje búbján kacsafarrokként
1674 11|             komolyan és megbízhatóan nézett a szemem közé, mint egy vadászkutya.
1675 11|                  Hallgatagon foglalt helyet a sarokban: elvadult csizmáit
1676 11|              nadrágja zsebébe mélyesztette. A földre nézett, nyilván nem
1677 11|             fogyassza el félretett ebédjét.~A fiú leugrott a kecskebakról,
1678 11|                     ebédjét.~A fiú leugrott a kecskebakról, és tücsökciripelést
1679 11|            tücsökciripelést utánzott, amint a ház felé sietett.~- Legjobban
1680 11|                   felé sietett.~- Legjobban a vadludak hangját tudja utánozni -
1681 11|                     csendesen beköszöntött. A vadkörtefának árnyéka az
1682 11|               rúdjával távol akarná tartani a boszorkányokat. A borzas
1683 11|                   tartani a boszorkányokat. A borzas kerítésben végigcsörgött
1684 11|                 végigcsörgött az esti szél. A hold arany púpja mutatkozott
1685 11|                nádasok fölött. Az út, amely a tanyaház mellett elvezetett,
1686 11|              elvezetett, árnyékkal telt meg a lengő kukoricaszáraktól.
1687 11|                    száguldozik tán ilyenkor a Nyírségben, és ők csinálják
1688 11|                 Nyírségben, és ők csinálják a mozgó árnyakat a homokos
1689 11|                  csinálják a mozgó árnyakat a homokos úton. A réteken
1690 11|                    árnyakat a homokos úton. A réteken az egerek, ürgék
1691 11|                  egymáshoz látogatóba. Mint a kósza szellem, lappangott
1692 11|                kósza szellem, lappangott el a bagoly a kémény mellett.
1693 11|                      lappangott el a bagoly a kémény mellett. És mielőtt
1694 11|               cigánypiros szeme végigfutott a tájon egy messzi pásztortűznek.~
1695 11|                   egy messzi pásztortűznek.~A fiam (aki nem tudta, hogy
1696 11|                   fiam (aki nem tudta, hogy a fiam) a lábamnál ült egy
1697 11|                     nem tudta, hogy a fiam) a lábamnál ült egy malomkövön,
1698 11|                  diákos élményeket, amelyek a felnőtt embernek eszébe
1699 11|           legérdekesebb történetet meséltem a tűzoltótoronyról, ahonnan
1700 11|                   én időmben leugrálni volt a divat - váratlanul megszólalt
1701 11|                       váratlanul megszólalt a tücsök a kertben, és a fiú
1702 11|              váratlanul megszólalt a tücsök a kertben, és a fiú nyomban
1703 11|           megszólalt a tücsök a kertben, és a fiú nyomban utánozni kezdte
1704 11|                     nyomban utánozni kezdte a tücsökhangot. Nem érdekelte
1705 11|                   ellenben az éneklő tücsök a lapulevelek között: a valóságos
1706 11|                tücsök a lapulevelek között: a valóságos élet. Vidáman
1707 11|                   élet. Vidáman folyt tehát a koncert a kertben és a diófa
1708 11|               Vidáman folyt tehát a koncert a kertben és a diófa alatt.
1709 11|                tehát a koncert a kertben és a diófa alatt. A tücsök mind
1710 11|                   kertben és a diófa alatt. A tücsök mind közelebb jött.
1711 11|                     tudtam, hogy mit énekel a tücsök és a fiú.~A nyitott
1712 11|                 hogy mit énekel a tücsök és a fiú.~A nyitott konyhában
1713 11|                   énekel a tücsök és a fiú.~A nyitott konyhában szalmából
1714 11|                   volna meggyőződni odabent a tűz, hogy senki és semmi
1715 11|                     szökött meg az udvarból a besötétedés alatt.~Helyén
1716 11|                   besötétedés alatt.~Helyén a kocsirúd, a létra, a seprő,
1717 11|                   alatt.~Helyén a kocsirúd, a létra, a seprő, egyiknek
1718 11|                 Helyén a kocsirúd, a létra, a seprő, egyiknek se támadt
1719 11|                egyiknek se támadt még kedve a vándorláshoz, pedig ők minden
1720 11|          kakaskukorékoláskor térnek vissza. A láng végignyaldosta a fiú
1721 11|               vissza. A láng végignyaldosta a fiú barna fejét, mintha
1722 11|                  csapna. Aranybarna volt ez a fej és végtelenül nyugodt
1723 11|                    években azt hittem, hogy a törvénytelen gyermekek oly
1724 11|              boldogtalan életet élnek, mint a madárijesztők. Keservesen
1725 11|                 Keservesen átkozódnak, mint a fák száraz gallyai a viharban.
1726 11|                   mint a fák száraz gallyai a viharban. Búsan jajonganak,
1727 11|                      Búsan jajonganak, mint a vándorló szél a régi malom
1728 11|            jajonganak, mint a vándorló szél a régi malom körül. Ismeretlen
1729 11|               kalapjában nevetségesek, mint a mezők rongyos bábjai, amelyek
1730 11|                     rongyos bábjai, amelyek a seregélyeket fenyegetik.)~
1731 11|                seregélyeket fenyegetik.)~Ez a fiú nem tudta, hogy ki volt
1732 11|                   az apja... lelőtték, mint a vadlúd-gúnárt, mielőtt fiát
1733 11|                   mint egy öreg róka, amely a kertek alatt élelem után
1734 11|             hátukkal idegen határokba, ahol a felhorkant hímek felkoncolták?...
1735 11|                     egy piros szoknya után, a tölgyek kemény makkjai agyonverték?...
1736 11|                 talán, hogy meghallja annak a harangnak a hangját, amelynek
1737 11|                 meghallja annak a harangnak a hangját, amelynek kongását
1738 11|             csillagából hullott egy porszem a szívére, hogy többé nem
1739 11|                helyben, űzi hajtja, ragadja a vágy idegen városok idegen
1740 11|                városok idegen tornyai felé?~A fiú csendesen ült. Miután
1741 11|                   fiú csendesen ült. Miután a tücsök elhallgatott, néma
1742 11|                    elhallgatott, néma lett. A két kezére hajtotta a fejét,
1743 11|                 lett. A két kezére hajtotta a fejét, és belebámult a sötét
1744 11|             hajtotta a fejét, és belebámult a sötét udvarba.~- Hol van
1745 11|                   kérdeztem fojtott hangon.~A fiú lassan felemelte a fejét:~-
1746 11|                      A fiú lassan felemelte a fejét:~- Elment... a kocsmába.
1747 11|              felemelte a fejét:~- Elment... a kocsmába. De majd visszajön.
1748 11|                  Egyszer csak beállít ismét a "Lyukas Világ"-ba, ahonnan
1749 11|                   Az örökségét keresi, mint a királyfi a mesében. A lidérc
1750 11|                     keresi, mint a királyfi a mesében. A lidérc után megy,
1751 11|                  mint a királyfi a mesében. A lidérc után megy, amely
1752 11|                     lidérc után megy, amely a kincset őrzi. De majd visszajön,
1753 11|                   majd visszajön, megkötjük a kezét-lábát; beszegezzük
1754 11|                   az ablakot, hogy ne lássa a lidércet az országúton nyargalászni;
1755 11|                     emberek.~- Merre van az a "Lyukas Világ", ahonnan
1756 11|                   ahonnan az apád eltűnt?~- A határban. Kálmán, a zsidó
1757 11|               eltűnt?~- A határban. Kálmán, a zsidó asszony méri benne
1758 11|                    zsidó asszony méri benne a bort.~Ezután ismét kinyargalt
1759 11|                     Ezután ismét kinyargalt a szilaj láng a konyhaajtón,
1760 11|                    kinyargalt a szilaj láng a konyhaajtón, játékos kutya
1761 11|                 kutya módjára körültáncolta a falhoz támasztott kocsirudat,
1762 11|                    kocsirudat, mintha ennek a hórihorgos lénynek örülne
1763 11|                    lénynek örülne legjobban a világon.~Messziről, a faluból
1764 11|             legjobban a világon.~Messziről, a faluból a kovácsműhely csilingelése
1765 11|               világon.~Messziről, a faluból a kovácsműhely csilingelése
1766 11|                     patkoltatnak - mormogta a fiú a csengő hangra figyelve. -
1767 11|               patkoltatnak - mormogta a fiú a csengő hangra figyelve. -
1768 12|                                      Milyen a lyuk?~A "Lyukas Világ" az
1769 12|                              Milyen a lyuk?~A "Lyukas Világ" az országúton
1770 12|                  ilyen országúti csárdákkal a Jókai regényeiben, ámde
1771 12|                     Jókai regényeiben, ámde a valóságban Gyurka társaságában
1772 12|                  társaságában ismertem meg. A mestergerendákhoz szutyok
1773 12|            mestergerendákhoz szutyok tapadt a régi betyárvilágból, amikor
1774 12|                 régi betyárvilágból, amikor a vendégek a fejükkel verdesték
1775 12|           betyárvilágból, amikor a vendégek a fejükkel verdesték a tetőt.
1776 12|               vendégek a fejükkel verdesték a tetőt. A földes pádimentumon
1777 12|                 fejükkel verdesték a tetőt. A földes pádimentumon lyukak
1778 12|                     keserűséget könyököltek a karok, amelyek itt megtámaszkodtak.
1779 12|                    Görgei vagy nem? Kálmán, a "zsidó asszony" akkor lehetett
1780 12|                     még fiatal legény volt. A hosszú nyakú üvegek nyakából
1781 12|                   mindig leharaptak valamit a vásárosok, a mérgesek, a
1782 12|             leharaptak valamit a vásárosok, a mérgesek, a keservesek.
1783 12|                    a vásárosok, a mérgesek, a keservesek. A padon ezen
1784 12|                     mérgesek, a keservesek. A padon ezen a meghajlott
1785 12|                    keservesek. A padon ezen a meghajlott hátú paripán
1786 12|               nyargalásztak, akik talán már a temetőbe vágtattak innen.
1787 12|           fiatalkorukban embervéren híztak. A nehéz szagot, amely az ivóban
1788 12|                    pandúrok hagyták itt. Ha a kürtőbe bedudál a szél,
1789 12|                   itt. Ha a kürtőbe bedudál a szél, a kürtő olyan nótákat
1790 12|                     kürtőbe bedudál a szél, a kürtő olyan nótákat énekel,
1791 12|                manapság már senki se ismer. A keréknyom, amely a ház előtt
1792 12|                   ismer. A keréknyom, amely a ház előtt elhalad, rövid
1793 12|                     rövid stációt tart ezen a tájon. Nincsen miért megállítani
1794 12|                   Nincsen miért megállítani a kocsit a "Lyukas Világ"-
1795 12|                  miért megállítani a kocsit a "Lyukas Világ"-nál; legfeljebb
1796 12|                 alatt húzza meg magát, vagy a "Lyukas Világ" ivójában.~
1797 12|                     Lyukas Világ" ivójában.~A lábnyomok összekeverednek
1798 12|              összekeverednek az országúton, a jámborok és gonoszok egymás
1799 12|             gonoszok egymás sarkába lépnek. A "Lyukas Világ" küszöbét
1800 12|                  küszöbét azonban csak azok a lábak lépik át, amelyeknek
1801 12|                amelyeknek már mindegy, hogy a temető felé lépegetnek vagy
1802 12|                    mindig akadt ennivalójuk a verebeknek. Menyecske rikkantására
1803 12|              kaphatott.~Amikor mi Gyurkával a "Lyukas Világ"-nál megtelepedtünk,
1804 12|                 haja volt. Ilyenek lehettek a múlt században a vándorköltők.
1805 12|                   lehettek a múlt században a vándorköltők. A csizmájukon
1806 12|                   században a vándorköltők. A csizmájukon két ország pora.
1807 12|                csizmájukon két ország pora. A szájában mesemondás, hízelkedés,
1808 12|                      Teli tüdőből kacagott, a zsidó asszonyt Kálmán bácsinak
1809 12|               Messziről jövök én, nem pedig a szomszédból, Tyukodról vagy
1810 12|              Erdélyországból jövök - kezdte a vándorló a szót felénk fordítva.~
1811 12|                   jövök - kezdte a vándorló a szót felénk fordítva.~Mi
1812 12|                    szóltunk semmit. Beszélt a vándorló magától s azon
1813 12|                     vándorló magától s azon a nyelven, amely fogadók külső
1814 12|                    ahol beszélnek, mesélnek a pihenő emberek, s nem törődnek
1815 12|                szerettem e külső szobákban, a lacikonyhákban, duttyánokban
1816 12|                   Többet lehet itt megtudni a világról, mint az újságokból
1817 12|                  ostorával állongó fuvaros, a tarisznyájából eszegető
1818 12|                eszegető vándor mesterember, a céltalan útu lődörgő, az
1819 12|       furcsaságokkal mesterkedő vándorárus, a kihízott mézeskalácsos,
1820 12|                     kihízott mézeskalácsos, a rézdróttal járó szappanos,
1821 12|                  rézdróttal járó szappanos, a cserszagú csizmadia, az
1822 12|                    az álmoskönyv-kereskedő, a lusta planétás, a trombitáló
1823 12|     álmoskönyv-kereskedő, a lusta planétás, a trombitáló pereces és mindazok,
1824 12|        tarisznyájukban, amely bölcsességnek a meghallgatására mindig érdemes
1825 12|                     megállani sietésünkben.~A bozontos vándorló elnyújtózkodott
1826 12|                   lábaival. Valahonnan, tán a kalapjából, vadvirágcsokrot
1827 12|                   vont elő, és felajánlotta a kocsmárosnénak:~- Csak fogadja
1828 12|                     embereknek. Egyik ember a disznót fosztja meg nemétől,
1829 12|                disznót fosztja meg nemétől, a másik füstöt farag, a harmadik
1830 12|              nemétől, a másik füstöt farag, a harmadik ablakot, törött
1831 12|               örömcsináló vagyok. Járom ezt a nagy világot és szeretem,
1832 12|                     főzzön egy feketekávét.~A zsidó asszony már elvette
1833 12|                   zsidó asszony már elvette a vadvirágot, nem tagadhatta
1834 12|              vadvirágot, nem tagadhatta meg a vándorló kérését. Dörmögve
1835 12|                    miféle úriember lehet ez a bőrnadrágos, aki annyit
1836 12|                  beszél, mint egy kupec. Ám a virág megtette a magáét:
1837 12|                  kupec. Ám a virág megtette a magáét: kávéillat szálldosott
1838 12|               magáét: kávéillat szálldosott a konyha felől.~Amíg a zsidó
1839 12|            szálldosott a konyha felől.~Amíg a zsidó asszony a konyhán
1840 12|                 felől.~Amíg a zsidó asszony a konyhán foglalatoskodott,
1841 12|                   konyhán foglalatoskodott, a vándorló bennünket tartott
1842 12|                   ahol két szememmel láttam a kolerát. Egy kis öreg, púpos
1843 12|                   Egy kis öreg, púpos ember a kolera, aki felkéredzkedik
1844 12|                     Csak egy kis helyet kér a kasfarban, csak egy kis
1845 12|                    csak egy kis támasztékot a saroglyán. A jámbor fuvaros
1846 12|                    támasztékot a saroglyán. A jámbor fuvaros fölveszi
1847 12|                     jámbor fuvaros fölveszi a siránkozót, aztán csak a
1848 12|                    a siránkozót, aztán csak a falunál veszi észre, hogy
1849 12|                   szekerén, mikor előjönnek a vasvillás parasztok, és
1850 12|                     vasvillás parasztok, és a határig kergetik a szekerest.
1851 12|            parasztok, és a határig kergetik a szekerest. De akkorára régen
1852 12|                     akkorára régen leugrott a saroglyáról a kolera, és
1853 12|                régen leugrott a saroglyáról a kolera, és elbújt a szalmakazalban.
1854 12|             saroglyáról a kolera, és elbújt a szalmakazalban. Hát én még
1855 12|                  szalmakazalban. Hát én még a kolerát sem kaptam meg,
1856 12|             megáldja, szép öcsém! - mondtam a kolerának. És vajon mi a
1857 12|                    a kolerának. És vajon mi a titka ennek? Semmi boszorkányság,
1858 12|                   viharban, se égzengésben. A kutya is csak a gyáva embereket
1859 12|                égzengésben. A kutya is csak a gyáva embereket harapja
1860 12|                   botot se hordok. Minek az a bot? Ha meg kell halni,
1861 12|                halni, nem védelmez meg tőle a bot. A halál hátulról, a
1862 12|                    védelmez meg tőle a bot. A halál hátulról, a keresztútnál
1863 12|                    a bot. A halál hátulról, a keresztútnál vágja tarkón
1864 12|                vágja tarkón az embert, mint a házinyulat.~A vándorló megelégedetten
1865 12|                  embert, mint a házinyulat.~A vándorló megelégedetten
1866 12|                    megelégedetten piszkálta a fogát. Vannak emberek, akik
1867 12|                     emberek, akik jóllaknak a saját beszédjükkel. Csak
1868 12|               hallgassa őket.~- Azt kérdezi a tisztelt úr, hogy mit szoktam
1869 12|                   csak hamupogácsa se, amit a boszorkány sütött. Babonás,
1870 12|                Babonás, bolond parasztoknak a gyík farka, a temetők füve.
1871 12|                  parasztoknak a gyík farka, a temetők füve. Árulom én
1872 12|                  ahol szárnyas egeret látok a kovácsműhelyre szegezve.
1873 12|                    kovácsműhelyre szegezve. A nyavalyás parasztnak gyógyulás
1874 12|                     ördögök kötőfékét vetik a fejére.~Asszonyállat meg
1875 12|                    ültetik. Megveszkődne az a sok bolond asszony a kuruzsló
1876 12|                     az a sok bolond asszony a kuruzsló nélkül. A templomban
1877 12|                  asszony a kuruzsló nélkül. A templomban mindig csak azt
1878 12|                     Hát mit tesz az udvaron a kakas, a kutya, a bika,
1879 12|                    tesz az udvaron a kakas, a kutya, a bika, a veréb,
1880 12|                   udvaron a kakas, a kutya, a bika, a veréb, a macska
1881 12|                     kakas, a kutya, a bika, a veréb, a macska holdas éjjelen,
1882 12|                     kutya, a bika, a veréb, a macska holdas éjjelen, a
1883 12|                    a macska holdas éjjelen, a lepke az út porában, a cserebogár
1884 12|                      a lepke az út porában, a cserebogár az almafán, a
1885 12|                    a cserebogár az almafán, a legény a kertek alatt? Aztán
1886 12|             cserebogár az almafán, a legény a kertek alatt? Aztán jön
1887 12|                    alatt? Aztán jön az álom a maga vademberével, nyolclábú
1888 12|                    senki. Azt mutatja, amit a kakas kukorékol, amit útonjárók
1889 12|                     amit útonjárók dalolnak a hajnali csillag alatt, amit
1890 12|                  révészlegények mondogatnak a víz hátán, amit kikapós
1891 12|                  álomnak? Senki, legfeljebb a kuruzsló. Ezért szükséges,
1892 12|                  hogy nem ettem én kanállal a tudományt. Csak nyitva tartottam
1893 12|            tudományt. Csak nyitva tartottam a szemem. Láttam, hogy milyen
1894 12|              bolondok az emberek.~Azt kérdi a tisztelt úr, meg tudnám-e
1895 12|                 Nincs olyan asszony, akinek a lakatjához én nem értenék.
1896 12|                    kell nekik? ugyanaz, ami a férfiaknak. Egy-két hazugság,
1897 12|                     oly könnyedén hagyja el a száját, mint a mosoly.~Azt
1898 12|                    hagyja el a száját, mint a mosoly.~Azt kérdezi a tisztelt
1899 12|                  mint a mosoly.~Azt kérdezi a tisztelt úr, meg tudnám-e
1900 12|                     meg tudnám-e gyógyitani a férfiakat? Nagyon is, csak
1901 12|        valahol-valamerre meg ne találná azt a leányt, akitől ifjúságát,
1902 12|               szedni fiatal szolgálókkal és a fosztókában a középre ülni,
1903 12|               szolgálókkal és a fosztókában a középre ülni, amikor a legbővebben
1904 12|          fosztókában a középre ülni, amikor a legbővebben hangzik a mesemondás
1905 12|                amikor a legbővebben hangzik a mesemondás a lányok szájáról.
1906 12|            legbővebben hangzik a mesemondás a lányok szájáról. Nincsen
1907 12|                   akinek csendesebben verne a szíve, ha kukoricahántáskor
1908 12|                 szíve, ha kukoricahántáskor a kukoricahéjban gurulnak
1909 12|                     kukoricahéjban gurulnak a lányok, hogy kihasad a padlás
1910 12|             gurulnak a lányok, hogy kihasad a padlás a vidám sikoltásuktól.
1911 12|               lányok, hogy kihasad a padlás a vidám sikoltásuktól. Csak
1912 12|                   vidám sikoltásuktól. Csak a tücsökre nem szabad sohasem
1913 12|                    az mindig hűségre tanít.~A vándorló megkocogtatta bicskájával
1914 12|                   megkocogtatta bicskájával a sörösüveg oldalát.~- Icighez
1915 12|               oldalát.~- Icighez menjek tán a feketekávét meginni? - kérdezte
1916 12|                   hangon. - Háltam én ebben a kocsmában akkor is, amidőn
1917 12|                előtt is. Vajon hová lett az a veres hajú szolgáló, akinek
1918 12|                     szemölcsöt gyógyítottam a lábán?~A "zsidó asszony"
1919 12|            szemölcsöt gyógyítottam a lábán?~A "zsidó asszony" kidöcögött
1920 12|                   zsidó asszony" kidöcögött a konyhából a feketekávéval.
1921 12|                      kidöcögött a konyhából a feketekávéval. A vándorló
1922 12|                  konyhából a feketekávéval. A vándorló megszagolta, megkóstolta,
1923 12|             Romániában, ahonnan jövök, jobb a kávé. Az ördög vigye el
1924 12|                     kávé. Az ördög vigye el a bocskorosait. Még a bőröm
1925 12|                vigye el a bocskorosait. Még a bőröm alatt is pénzt kutattak,
1926 12|               kutattak, mikor elaludtam. De a kávéjuk jó volt. Én hétszámra
1927 12|             kenyéren élek. Hát hová lett az a veres szolgáló, Kálmán bácsi?~
1928 12|                     szolgáló, Kálmán bácsi?~A "zsidó asszony" felelt is,
1929 12|                      nem is, visszahúzódott a kármentőbe. Ott gunnyasztott
1930 12|                 lehunyt szemmel, mintha azt a kis vézna veres szeplős
1931 12|              parasztembert várná, akit ezen a vidéken halálnak neveznek.~
1932 12|                  vidéken halálnak neveznek.~A vándorló hangosan hörpintgette
1933 12|              vándorló hangosan hörpintgette a kávét.~- Szép veres lány
1934 12|                veres lány volt. Onnan hozta a bőrének a fehérségét, ahol
1935 12|                 volt. Onnan hozta a bőrének a fehérségét, ahol nyáron
1936 12|                    ahol nyáron is hó bontja a hegyeket... A szemében kék
1937 12|                     hó bontja a hegyeket... A szemében kék kő volt, mint
1938 12|                  szemében kék kő volt, mint a felső Tisza medrében. Olyan
1939 12|                     hallani, amikor feljött a holdvilág. S jókedve volt,
1940 12|             holdvilág. S jókedve volt, mint a vándormadárnak. Egy bánatos
1941 12|                   üldögélt naphosszat ebben a kocsmában és csendesen ingatta
1942 12|              kocsmában és csendesen ingatta a pohara felett a fejét, amikor
1943 12|                     ingatta a pohara felett a fejét, amikor a lány a kút
1944 12|               pohara felett a fejét, amikor a lány a kút mellett teli
1945 12|               felett a fejét, amikor a lány a kút mellett teli tüdőből
1946 12|                    énekelt.~György megfogta a karom. - Az apám volt -
1947 12|             elhagyott, és vidáman közelgett a vándorló asztalához, mintha
1948 12|                  fogdosna. Úgy tett, mintha a legyeket megenné, s ezzel
1949 12|                ezzel sikerült felébreszteni a csizmája sarának nézésébe
1950 12|                    fiú? - kérdezte mogorván a bőrnadrágos.~- Én tízesztendős
1951 12|              üldögélni, ahol feljegyezgette a hazugságokat, amit az útonjáróktól
1952 12|                       pattantott az ujjával a bőrnadrágos vándorló. -
1953 12|                    gyóntak nála az emberek?~A jegenyefák alatt megkérdezte
1954 12|                jegenyefák alatt megkérdezte a lenyomott avart, hogy mit
1955 12|               álmodtak itt éjjel az utasok? A kompnál a révészgazda juhászbundájától
1956 12|                  éjjel az utasok? A kompnál a révészgazda juhászbundájától
1957 12|             tudakolta, hogy mit súgott neki a menyecske, akit az éjjel
1958 12|                  figyelmesen végighallgatta a sokbeszédű vándorlót.~-
1959 12|                   akár kend. Talán ismerte?~A vándorló hanyagul legyintett.~-
1960 12|                     ne ismertem volna? Csak a gondolataimat akarom összeszedni,
1961 12|                     összeszedni, mert nehéz a sok ismerős között válogatni. (
1962 12|                  ismerős között válogatni. (A vándorló a levegőbe nézett.)
1963 12|               között válogatni. (A vándorló a levegőbe nézett.) Azt mondod,
1964 12|                    felesége volt egyszerre. A te apád tán olyan ember
1965 12|          Magyarországban? Volt-e rokona túl a Dunán, ahová ellátogatott,
1966 12|                   ahová ellátogatott, mikor a darazsak tántorogva bukdácsolnak
1967 12|                   meg mindig, hogy mi újság a nagyvilágban, s ugyanekkor
1968 12|             Nagykállóban Kecseginénél, ahol a nótacsinálók szoktak összegyülekezni
1969 12|                  vasgyűrűje Kakucsitól, aki a vándorcigányok vajdája volt
1970 12|                 vándorcigányok vajdája volt a Tiszántúl? Tudott-e koldusok
1971 12|               koldusok nyelvén, megértett-e a keresztbe rakott szalmaszálakból,
1972 12|                     rakott szalmaszálakból, a kerítésre kötött tarka rongydarabokból
1973 12|                kötött tarka rongydarabokból a házak falára vont krétajelekből?
1974 12|                 ahol csak akkor kaptak enni a vándorlók, ha olyan nagyot
1975 12|                 olyan nagyot hazudtak, hogy a torony majd eldőlt? Ismerte
1976 12|                 eldőlt? Ismerte Gyaloggait, a százötven esztendős búcsúvezért,
1977 12|              hegyéről olvasta le? Utazott-e a híres Gogolyák fuvarján,
1978 12|             fuvarján, aki csak éjszaka járt a szekerével, mégis megelőzte
1979 12|              hajtottak? Milyen mély volt az a lyuk, amelyet igaz vándorember
1980 12|                    igaz vándorember módjára a szíve helyén hord?~- Minek
1981 12|                     helyén hord?~- Minek az a lyuk? - kérdezte a fiú.~-
1982 12|                 Minek az a lyuk? - kérdezte a fiú.~- Ha még azt sem tudod:
1983 12|                      pattant föl az idegen.~A fiú lesütötte a szemét.~-
1984 12|                     idegen.~A fiú lesütötte a szemét.~- Megvallom, hogy
1985 12|                   messziről se láttam, mint a réti sast a levegőben. Csak
1986 12|                    láttam, mint a réti sast a levegőben. Csak az útjairól
1987 12|                vágás felett szeretnek járni a szalonkák, tudom a halászoktól,
1988 12|                    járni a szalonkák, tudom a halászoktól, hogy hol gyülekezik
1989 12|            halászoktól, hogy hol gyülekezik a csík a jég alatt januárban,
1990 12|                  hogy hol gyülekezik a csík a jég alatt januárban, hol
1991 12|                  januárban, hol bujdokolnak a vadludak a legnémább nádasban,
1992 12|                  hol bujdokolnak a vadludak a legnémább nádasban, merre
1993 12|                   merre veszik útjukat azok a fehér hasú, ezüstszárnyú
1994 12|                 amelyeket napkeletkor látni a magasságban úszni... Csak
1995 12|                     járt-kelt az apám... De a lyukról én semmit sem tudok.~
1996 12|                lyukról én semmit sem tudok.~A fehér bőr-nadrágos a fiú
1997 12|                 tudok.~A fehér bőr-nadrágos a fiú kihallgatása alatt elővette
1998 12|               keresne. Aztán becsattintotta a kését, megtörölte kis kecskeszakállát.~-
1999 12|                   kecskeszakállát.~- Hát az a lyuk - dörmögte odavetőleg -
2000 12|                     szeret, el tudjon menni a városokból és kocsmákból,