Part
1 4 | házába! - De én mindig boldog voltam, amikor szomorú kis pajtásomnak
2 4 | meghallottam. Bármilyen egyedül voltam, többé nem voltam árva.
3 4 | egyedül voltam, többé nem voltam árva. Leejtettem a könyvet,
4 5 | megajándékozzon valaki. Magamban voltam, magamnak gondoltam mindenféle
5 5 | szívringatókat, elandalítókat.~Én voltam a tücsök.~És mindenki tücsök
6 5 | sem nőre?~Magányos tücsök voltam.~Csak jönne valaki, akivel
7 6 | mögött.~Én tizenhat esztendős voltam, s költőnek készülődtem.~
8 6 | távolról magam is szerelmes voltam, mint a legtöbb kívánatos
9 7 | kérdeztem tőle. Szomorú voltam, mint egy szentimentális
10 7 | át egész életemet. Boldog voltam, ha az éji füttyöt hallottam
11 8 | tizenöt esztendős korában voltam a szíve alatt, és a kőműveseknél
12 8 | kacsafarkhajú és rézgombos fiúcska voltam: mindig megdobbant a szívem,
13 8 | szent anyám, amíg gyermek voltam.~Különös jó illata volt
14 10| mint én szerettelek. Én voltam a te ifjúságod. A szöghajad
15 10| hideg tűzzel álmodtál. Én voltam a te második anyád... Hisz
16 10| lehajtottam a fejem, mert komoly voltam.~- Én melegítettem meg az
17 10| háznál, ahol csak azért voltam szolgálóleány, mert téged
18 10| Olyan összetört és szomorú voltam ez idő tájt, hogy csaknem
19 10| életemet? - Én... én idegen voltam Pesten... Vezettek férfiak,
20 10| illedelmes és választékos voltam, mint egy táncmester. Nagy
21 12| szóval.~- Én még sohase voltam beteg, pedig jártam olyan
22 13| ahol életemben soha nem voltam, ahol a százesztendős házak
23 14| szélmalmok körül gyermek voltam, ijesztett alkonyattal a
24 14| kínált Juliska: hajlandó voltam egy egész nemzet erényét
25 14| Elfelejtették a világon, hogy voltam.~...Igen, most már bevallom,
26 14| kisasszony, midőn már félálomban voltam.~A vendégszoba fala tele
27 15| el Juliska házát. És meg voltam győződve arról, hogy e szerelmi
|