Part

 1 2 |            tyúk, mielőtt tojna, hogy majd babonasággal, mesékkel,
 2 7 |          függtek a vidéki ház falán. Majd tájkép, amelyen olyan messzire
 3 7 |            ki. A lemorzsolt tengerit majd megeszik a malacok, és a
 4 7 |             magvait ügyesen hámozta, majd kendert font, fehér ruhát
 5 10|          kéményével, alvó eperfáival majd elmarad a hátam mögött.
 6 10|               mert egy forintot adok majd kezébe.~Gyorsan öltözködtem.~
 7 10|          Pedig egykor keresni fogsz. Majd súgok neked valamit, miért?...
 8 10|             volna azt a helyet, ahol majd csendesen megöregszem. Én
 9 11|       hallani a kutyaugatást, amitől majd nem tud aludni.~Ebéd után
10 11|             Elment... a kocsmába. De majd visszajön. Egyszer csak
11 11|             amely a kincset őrzi. De majd visszajön, megkötjük a kezét-lábát;
12 12|              hazudtak, hogy a torony majd eldőlt? Ismerte Gyaloggait,
13 12|            ásattak az öreg csősszel, majd beleveszett az ingoványba.
14 12|              herélőforma ember volt. Majd ideküldöm az öreg csőszt,
15 13|        alkonyati álomban szürkülnek.~Majd egy régi utcában járok,
16 13|           egy nyárfával, amely alatt majd koporsónk fekszik.~És ezekben
17 13|          Mária fecskemadaraival...~- Majd alszunk rá egyet - vélekedett
18 14|   szekereiken másik határba, ahonnan majd lesoványodva, megverve tér
19 14|         menjenek előre az asszonyok, majd utolérem őket, mert én úgy
20 14|         határozottan. - Ma böjt van. Majd ha megtisztálkodott a lelkem
21 14|            látjuk, mint a füstnek.~- Majd elszáll a füst, s vele megy
22 15|       emlékezete töntörgő lépteivel? Majd könnyű, futamodó léptek
23 15|             kezdtem hasonlítani, aki majd ha megszólal, a saját hangját
24 15|             mint egy eltévedt madár. Majd varjak károgtak, de nem
25 15|          szobában van. Innen merítem majd a lendületet, amellyel üstökösként
26 15| kisebb-nagyobb készpénztételeket, én majd feljegyzem, hogy mennyivel