Part

 1 5 |          egyetlen lámpavilágot nem láttam a házakban, midőn éjszaka
 2 6 |            az életben: úgy sohasem láttam mosolyogni nőket, mint nagyatyámra
 3 7 |        amelynél különbet azóta sem láttam. Királyok házába illő bútorzat
 4 8 |           legszebb nő, akit valaha láttam. Hollófekete haja volt,
 5 8 |            háznál. Pihenni sohasem láttam őt. Versenyt dolgozott a
 6 10|     csillag.~De most már másképpen láttam őt.~Mintha emberi alakja
 7 10|           fáradhatatlanságukban... Láttam őket éjszaka utazni juhászbundák
 8 10|      kocsis alszik a hosszú útban. Láttam őket állomások várótermeiben
 9 10|             jókedvűen tréfálkozni. Láttam őket a vásárokon, ahol mindenkinek
10 10|     történt velem semmi, mióta nem láttam. Még ha történt volna is
11 10| napfeltekor érzek tavaszkor? - azt láttam, hogy semmit se mondtam
12 11|      elfelejtettem. Talán arcképét láttam valahol... abban a rámában,
13 12|     vidéken is, ahol két szememmel láttam a kolerát. Egy kis öreg,
14 12|         nyitva tartottam a szemem. Láttam, hogy milyen bolondok az
15 12|      apámat még olyan messziről se láttam, mint a réti sast a levegőben.
16 12|           Én nem mondtam, hogy nem láttam az apádat, te fiú... Lehetséges,
17 12|            fiú... Lehetséges, hogy láttam, tudom is hol van, merre
18 13|        országútra mutatott.~Én nem láttam semmit, csak a kukoricást,
19 13|    bedugdossa a kéményeken.~Én nem láttam semmit. De nem szóltam.
20 14|        vissza, mint amikor először láttam őket... olyan legyen a hajuknak
21 14|            a kezéről a férfiát. Én láttam boglyas dühöngő asszonyokat
22 15|            varjak károgtak, de nem láttam őket. A szél hajtott valamit
23 15|         iránt, akit csak karjaiban láttam a régi ház zöld zsalugáterei