Part

 1 1 |      gondolt csupán arra, hogy mi történik a legközelebbi
 2 7 | taktust... Aztán elhallgatott. Mi nem sokat törődtünk vele,
 3 8 |       vidéki ember tudja, hogy mi vagy te igazában, a petróleumlámpásoddal,
 4 10|         ott nem ölnek disznót. Mi pedig a jövő héten leszúrjuk
 5 10|        Aludt is mindenki, csak mi voltunk ébren a földszintes,
 6 11|    fáradhatatlanul mesélt.~- A mi vidékünkön rövid a tél,
 7 12| kvártélyt is kaphatott.~Amikor mi Gyurkával a "Lyukas Világ"-
 8 12|        a szót felénk fordítva.~Mi nem szóltunk semmit. Beszélt
 9 12|  mondtam a kolerának. És vajon mi a titka ennek? Semmi boszorkányság,
10 12|     lakatjához én nem értenék. Mi kell nekik? ugyanaz, ami
11 12|      kérdezte meg mindig, hogy mi újság a nagyvilágban, s
12 13| lehunyt szemmel figyelni. Ámde mi itt mindenre ráérünk, és
13 13|  bevégezték futkározásukat.~De mi nem álmodunk soha sarokból
14 13|  álmodtam semmit - dörmögte. - Mi a fenének álmodjon az ember?
15 13|        elballagott a sötétben. Mi tovább hallgattuk a tücsök
16 14|      öreg kezével legyintve. - Mi sohasem fáradunk el a járáskelésben,
17 14|        csak kemény földön.~S a mi Urunk, Jézusunk tiszteletére
18 14|   sugározva pihent rajtunk. És mi nem tudtunk néki semmit
19 14|  látszol, mintha kételkednél a mi Urunk végtelen jóságában.~-
20 14|    most emlékezett volna, hogy mi keresnivalója van neki ennél
21 14|    teremtette őt a mindenható. Mi szegény nők csak egyszer
22 14|    tudott beszélni Pestről? Ó, mi mindent tudunk, ami Pesten