Part

 1 1 |     kell mindenkinek élni, amíg ezt a távolságot eléri. Ezért
 2 1 |       az egész életet.~Legalább ezt dalolta a tücsök nyárvégi
 3 2 |       rá senki az ajtót, bár ők ezt napjában százszor elképzelik.
 4 6 |      egere, bár gavallérságában ezt sohasem mutatta. Szép szavakon,
 5 7 |   álmodni... Miért? Ki tudhatná ezt manapság, ennyi esztendő
 6 8 |   házából - ki kellett lépnie. (Ezt ma így mondják. Valójában
 7 8 | égboltozaton: a Kocsma-csillag. Ezt a csillagot nézték azok
 8 8 |      mint valami nóta. Tapossák ezt az utat gyermeklábak, asszonytalpak
 9 8 |       Ámde Sóvágó visszament. S ezt így mesélte Juliska:~ ~
10 9 |          Betyár korában járta ő ezt a magyar rengeteget, amely
11 9 |         volna a szempilláira.~*~Ezt mesélte nekem Juliska egy
12 10|      ujjak hegyén, és a betegek ezt a gyógyulás jelének vélték.~
13 12|       örömcsináló vagyok. Járom ezt a nagy világot és szeretem,
14 12|     volt?... Lehetséges, ámde ő ezt sohase mondta nekem. Bizonyosan
15 12|     lehetett eltitkolni előttem ezt az egész históriát. Igen
16 12|         nevetnek a háta mögött. Ezt ugyan az apádtól is megtanulhattad
17 13|     bizonyosan Juliskától látta ezt a bús magatartást, amint
18 13|    fénylő országutat, a Tiszát. Ezt a fényességet is csak az
19 14|     fejét, hogyan szöktesse meg ezt vagy amazt a fiatal leányt
20 15|        jövőre úgy sem látja már ezt az életunt tájat; ha köhögés
21 15|       Nagy-Garcia-elmélethez, s ezt meg is mondtam Szomjas úrnak.~-
22 15|         és most gyűlöltem én is ezt az idegent vakmerő elbizakodottságáért...