Part

 1 4 |              bundája átázott, mintha többé sohasem száradna meg. A
 2 4 |            Bármilyen egyedül voltam, többé nem voltam árva. Leejtettem
 3 8 |       gyerekben, sem holnapban nincs többé reménysége, legfeljebb a
 4 8 |        öregedtek meg a börtönben, és többé eszük ágában sincs, hogy
 5 10|           útnak, csak megyek, mintha többé sohasem szándékoznám visszatérni
 6 10|                 Tehát elmégysz, s én többé nem látlak. Hiába jönnél
 7 10|            gondolsz álmatlan éjjelen többé a nőkre, akik betöltötték
 8 10|          magasságában kerengő felhők többé nem viszik magukkal a képzeletet.
 9 10|         valami nő, s ezért se mentem többé erre. Inkább a tó partján
10 11|          tücsökhangot. Nem érdekelte többé az én ifjúkorom, hiszen
11 11|              porszem a szívére, hogy többé nem nyugodhatik meg egy
12 11|        lesben állunk az anyámmal, és többé nem engedjük el. De most
13 14|           kérdezzük magunkban, mikor többé már nem látjuk őt.~De most
14 14|            velem Pócsra, leányom, és többé nem látod árnyékát a füstnek.~
15 14|            találkoztok egymással, és többé soha sem váltok el. Mikor
16 14|            nőket... (És a sűrűségből többé nem jöttek vissza.)~Az Ónódi-kisasszonyok
17 15| leereszkedtek a pincékbe, hogy onnan többé ne jöhessenek a napvilágra.
18 15|        mesebeli selyemszűr, amelyben többé nem fázik meg senki. Leányillat
19 15|              messzi elmaradó házban, többé szó sem volt.~- Tudnád-e