Part

 1 3 |  hangtalan. A csodálatos éjben, tán ilyenkor száll le Krisztus
 2 3 |   kibámulni a néma kertbe, mert tán valaki a nyakad közé zuhan
 3 5 |  nevetés... Itt mindenki aludt, tán mert mindenki boldog volt?
 4 5 |         A kantinos kisasszonyba tán, aki rám se nézett? Valamelyik
 5 6 |      Minden dolga elfelejtődött tán, ha neve szőnyegre került,
 6 6 |    ágyra emlékeztek az emberek; tán azért nem is kapott feleséget.~
 7 8 |     petróleumlámpásoddal, amely tán még a bederesedett ablakon
 8 8 |       rabság rendeit, amelyeket tán már a nagyapjuk is hordott.
 9 9 |      öreg rabot. Csak nem esett tán a kútba!~Sóvágó pedig ment,
10 10|         várja meg, úrfi.~Máskor tán felkacagtam volna Juliska
11 10| tündérhonból... A gavalléroknak tán sohasem kell hazamenni és
12 11|      betyárok lelke száguldozik tán ilyenkor a Nyírségben, és
13 12|    hosszú lábaival. Valahonnan, tán a kalapjából, vadvirágcsokrot
14 12|       oldalát.~- Icighez menjek tán a feketekávét meginni? -
15 12|       volt egyszerre. A te apád tán olyan ember volt, hogy felesége
16 13|       szóltam. Ám az öreg csősz tán észrevett valamit, mert
17 14|      nem talált haza. Megrekedt tán egy útszéli kocsmában gajdoló
18 15|  tetején és belsejében. Valakit tán látott a messzeségben a